Ellentmondások a Hungária körúton – Bodnár Zalán jegyzete
A sorozatban elszenvedett négy bajnoki vereség ellenére meglepett Horváth Dávid menesztése az MTK Budapest vezetőedzői posztjáról. Tény, hogy az utóbbi hetekben nem festett jól a Hungária körúti együttes a labdarúgó NB I-ben, és a 12 csapatos bajnokságban nagyot lehet zuhanni a tabellán négy vereséggel, mégis meglepőnek találom, hogy ebben a vezetőedző találtatott a legnagyobb ludasnak. Hivatalosan felfelé bukott, mert továbbra is az MTK-nál marad, a jövőben a klub „hosszú távú szakmai stratégiájáért felelős szakemberként” folytatja munkáját, de ezt a titulust kissé mondvacsináltnak érzem. Inkább arról lehet szó, hogy az MTK-nál is érzik: ilyen hosszú ideje eredményesen dolgozó, emberként is rendkívül rokonszenves, mindig kulturált és rendre szimpatikusan is nyilatkozó szakembert mégsem lehet csak úgy fenéken billenteni, mint mondjuk egy „jöttment” külföldi edzőt.
Kívánok minden jót utódjának, Pinezits Máténak, feltehetően megérdemli, hogy lehetőséget kapjon a bizonyításra, de a kinevezése indoklását azért érzem kissé mellébeszélésnek, mert annak idején Horváth Dávidot is nagyjából ugyanezekkel a szavakkal nevezték ki: „Úgy gondoljuk, vállalt filozófiánkhoz a legjobb vezetőedzőt találtuk meg Pinezits Máté személyében, aki új látásmódot is hozhat az öltözőbe.”
Új látásmód helyett nem inkább egy-egy új védő és támadó kellene? Ha pedig Horváth Dávid nem volt jó a vállalt filozófiához, és a „régi” látásmódja sem felelt meg, mégis miért ő lett a hosszú távú szakmai stratégiáért felelős szakember a klubnál? Ugye, hogy kicsit sok itt az ellentmondás?
És akkor már taglaljuk, hogy mi is a hosszú távú stratégia és a klubfilozófia az MTK-nál. Röviden, talán túlzottan leegyszerűsítően, de nagyjából így foglalható össze: nagy figyelem az utánpótlásra, tehetséges fiatalok nevelése, minél előbbi beépítésük a felnőttcsapatba – majd értékesítésük a piacon. Biztos, hogy edzőbarát filozófia ez? Biztos, hogy lehet így csapatot építeni? A külföldi minta ismert: sokáig csinálta ezt nagy sikerrel az Ajax vagy a Lyon is. Most sikerrel csinálják? Már ők sem nagyon.
Persze nem az MTK-filozófiát akarom kritizálni, hiszen tiszteletre méltó, és egy ideális világban minden klubnak így kellene gondolkodnia. Viszont akkor már legyünk türelmesek az edzővel. Ha van szilárd eszmerendszer és távlati gondolkodás, négy sikertelen meccs ne döntsön állásokról, pozíciókról. Akkor már társuljon ehhez stratégiai nyugalom.
