Tanár úr – Somogyi Zsolt jegyzete

SZOKATLANNAK MONDHATÓ, hogy nem egy ünnepelt sztáredzőt, futballcelebet, a sajtóban naponta megnyilvánuló embert köszöntünk – éppen ellenkezőleg: egy háttérember hatvanadik születésnapja a téma. Aki kerülte a rivaldafényt, de mindig készségesen, intelligensen, felkészülten válaszolt, ha kérdezték. Aki bár dolgozott az első osztályban, a nevelésben, a gyerekek oktatásában nyújtott kiemelkedő teljesítményt.

Tamási Zsolt az ünnepelt, akinek a megszerzett edzői papírok mellett tanári diplomája is van, az pedig senki előtt sem kétséges ma már, hogy nemcsak a futballszakmai tudás, hanem a pedagógiai érzék, a jókor és pontosan megfogalmazott instrukció is döntő lehet. Emlékezhetünk: a közvélemény még a nyolcvanas évek elején felháborodott, milyen stílusban vezetik le edzők a kispadon ülve a mérkőzés, a tét okozta feszültséget, de mert ami ott elhangzik, azt senki sem a nyilvánosságnak szánja, érthető, elfogadható. Éppen a Vasas kispadján állt meg a levegő egy pillanatra, amikor a Győrből érkező új vezetőedző egy ideges pillanatban, amikor éppen felrobbant a Fáy utcai stadion, és amikor valaki Tamási Zsoltot kérdezte, akkor most cserélünk-e, a zaj miatt visszakérdezett: „Parancsolsz, kérlek?”

Merőben szokatlan volt ez a fajta kulturált stílus (ettől még persze senki sem lesz jobb edző, mint egy kilencven percen át káromkodó szakember), csak kiderült, lehet másképpen is kommunikálni. Tamási Zsolt különösen büszke a Vasasnál eltöltött másfél évére, amikor az NB II-es csapatot átalakíthatta, az élvonalba, a kupában pedig négy közé jutott, mi a nevelőmunkájáról faggattuk az ünnepi interjúban. Száz és száz futballista mondja ma, Zsolt bá úgy volt szigorú, hogy utólag mégis jó szívvel emlékeznek emberségére.

Cikkünkben három fontos játékosáról kérdeztük, és ma nyilván Varga Barnabás a legizgalmasabb téma, akit huszonhatodik évében hozott haza. Idetartozik: gyakori sláger, hogy a menedzserek mennyit ártanak a futballnak, adják-veszik a labdarúgókat, orruknál fogva vezetnek klubokat – akit lehet, itt is ez a lényeg, akire értéktelen terméket sóznak, magára vessen!

Szóval, a válogatott center sztorijában az őt képviselő és sok helyre hiába beajánló Paunoch Péternek is nagy elismerés jár, és persze Tamási Zsoltnak is, aki korábbi élvonalbeli, válogatott játékosokkal, edzőkkel szállt szembe, amikor azok legyintettek: „Kicsoda, Varga? Nem lesz elég jó az NB II-höz.”     

Tamási Zsolt hatvanéves, és megköszönhetjük neki, hogy sok más labdarúgó mellett Varga Barnabás esetében is a saját véleményére hallgatott.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!