A ferencvárosi Cebrail Makreckis álmodik a válogatottságról – de melyikről?

A családfája meglehetősen szerteágazó, a szálakat – finoman fogalmazva – nem könnyű kibogozni. Édesanyja Lettországban született, ám fiatalon Németországba került, édesapja török származású, és bár Németországban született, az ő családjában marokkói felmenők is vannak.

A Ferencvároshoz a nyáron érkező 23 esz­tendős Cebrail Makreckis a németországi Aachen városában született, a világhálón pedig ahány oldal, annyiféle adat van az állampolgárságát illetően: lett, lett-marokkói, lett-német, de olyan is akad, amely csupán marokkói állampolgárként tünteti fel. Nos, a játékos tiszta vizet öntött a pohárba: lett útlevele van.

A TÖRÖK VAGY A MAROKKÓI VÁLOGATOTTBAN JÁTSZANA

A nagyszülei Törökországból költöztek Aachenbe, és a família felmenői között vannak marokkóiak is. Édesapja rajong a labdarúgásért, fia még hároméves sem volt, amikor kijelentette, belőle csakis futballista lehet, más sportág szóba sem jöhet, ne is próbálkozzon mással.

„Apunak meglehetősen konkrét elképzelései voltak velem... Török származásúként a Besiktasért rajong, kívülről fújja az eredményeit, a keretben lévő futballisták adatait, kinek mi az erőssége, posztja, magassága vagy éppen a súlya.”

A kis Cebrail a Bayer Leverkusen utánpótlásában töltötte a gyerekkorát, az akadémián végigjárta a lépcsőfokokat. Kilencévesen került a klubhoz, és tizenkilenc éves koráig játszott ott, majd a felnőttek között is szerette volna kipróbálni magát. Útja azonban meglehetősen kacskaringósra sikerült, több alacsonyabb osztályú német együttesben is megfordult, játszott a Bonner SC-ben, a Borussia Dortmund második csapatában és a Viktoria Berlinben is, múlt nyáron pedig a bolgár Pirin Blagoev-
gradhoz szerződött. A Ferencváros amolyan csiszolatlan gyémántra lelt benne.

És ha ilyen ütemben fejlődik, hamarosan a válogatottban is bemutatkozhat. Már csak az a kérdés, melyikben?

„A török vagy a marokkói válogatottban szeretnék játszani. Lett útlevelem van, de sokkal inkább hazámnak érzem a másik két országot. Nem tagadom, eljátszottam a gondolattal, milyen lenne a válogatottban pályára lépni... A Ferencvárosban Samy Mmaee marokkói válogatott, sokszor faggattam, milyen a nemzeti együttesben szerepelni. Azt sem titkolom, az egyik ország szövetsége már megkeresett, érdeklődött, elkezdődött egy párbeszéd. De hogy melyik ország, az egyelőre maradjon az én titkom.”

NÉHÁNY NAPOT AACHENBEN TÖLTÖTT A CSALÁDJÁVAL

A Ferencvárosnál a válogatott szünetben néhány napos minivakációra mehettek a futballisták, Cebrail Makreckis is hazautazott Aachenbe. Ahogy fogalmazott, az együttesre váró erőltetett menet előtt jólesett kicsit kikapcsolódni, némi időt tölteni a családjával. Vasárnap az újonc létére a tabella negyedik helyén álló Diósgyőrhöz utazik a Ferencváros, csütörtökön pedig az Európa-konferencialiga csoportkörében a belga Genk otthonában lép pályára. Egyik sem tűnik könnyű összecsapásnak, ám a zöld-fehérek játékosa önbizalommal telve várja a kihívást. Kifejezetten feldobja, hogy a DVTK otthonában is telt ház, szenvedélyes szurkolótáborok előtt futballozhat.

Nem lenne meglepő, ha Cebrail Makreckis ezúttal is a védelem jobb oldalán kezdene. A játékos akkor került előtérbe, amikor a nyáron Henry Wingo és Botka Endre is megsérült, és nem maradt jobbhátvéd a keretben. Miután a középpályás korábban futballozott ebben a szerepkörben, Máté Csaba őt állította a hátvédsor szélére, és ez a húzás olyannyira bejött, hogy a 23 esztendős játékos azóta kirobbanthatatlan a Fradi kezdőcsapatából. Védőfeladata mellett a támadást is segíti, ha hozzá kerül a labda, elképesztő lendülettel képes meglódulni az ellenfél kapuja felé.

„A pályafutásom alatt sok poszton játszottam. A Ferencvárosban eleinte védekező középpályásként vetettek be, de bevallom, most már jól érzem magam a védelem jobb oldalán. Talán az az egyik legnagyobb erősségem, hogy univerzális vagyok, ha valahol megszorul a csapat, engem bátran oda lehet tenni, nem ijedek meg a feladattól. Most kifejezetten élvezem a helyzetemet, az oldalvonal mellett is sokat találkozom a labdával. Ki tudom használni a sebességemet, ha lendületbe jövök, nehéz feltartóztatni. Szívesen török előre, és ezt a szakmai stáb el is várja tőlem.”

A TIGRIS ÉS A LEOPÁRD A KEDVENC ÁLLATA

Amilyen kemény, elszánt játékos a pályán, olyan nyugodt ember a hétköznapokban. Kifejezetten csendes, visszahúzódó személyiség, aki szabadidejében leginkább otthon pihen, filmet néz, nagyokat alszik. De imádja a magyar fővárost is, szeret sétálgatni, kávézókba, éttermekbe beülni, úgy érzi, otthonra talált Budapesten. Az elmúlt napokban pedig kikapcsolódásképpen felfedezte a budapesti állatkertet.

„Nagyon tetszett. A tigris és a leopárd a kedvenc állatom, órák hosszat tudnám őket nézni... Csodálatos ragadozók. Az állatokat nagyon szeretem, de igazából semmi különös hobbim sincs. Szeretek a labdarúgásra összpontosítani, minden részletre – az étkezésre, a pihenésre, a regenerálódásra – odafigyelek.”

A magyar bajnok keretében Cebrail Mak­reckis is azon futballisták közé tartozik, akik idén először szerepelnek nemzetközi kupasorozat csoportkörében. A fiatal játékos éppen ezért kétszeresen is izgatottan várta az együttesre váró kihívást, a Ferencváros az Európa-konferencialiga csoportkörében két mérkőzés után négy ponttal áll, a szerb Csukaricskit idehaza 3–1-re győzte le, az olasz Fiorentina otthonában pedig hiába vezetett két góllal, végül 2–2-t játszott.

Csütörtökön a Genk következik. A futballista tudja, a csoportkör következő két mérkőzése sorsdöntő is lehet a továbbjutás szempontjából, előbb a belga együttes otthonában játszanak, majd a Genk érkezik Budapestre.

„Négy pontunk van, de nem szeretek számolgatni. Maradjunk annyiban, nagyon fontos két összecsapás vár ránk, ha a Genk elleni két találkozóból jól jövünk ki, közel kerülünk a továbbjutáshoz. Egy éve még egy bolgár kiscsapatban futballoztam, most pedig Magyarország legnépszerűbb együttesével az Európa-konferencialiga csoportkörében szerepelhetek... Ennél szebbet álmodni sem tudtam volna.”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. október 21-i lapszámában jelent meg.)