Puskás Akadémia: Mielőbb szeretnék visszatérni a válogatottba – Nagy Zsolt

– „Az érzés felbecsülhetetlen” – írta közösségi oldalán a szombati, Mosonmagyaróvár elleni kupamérkőzést követően, amikor sérülése után több mint hét hónappal ismét pályára lépett.
– Hihetetlenül boldog voltam – mondta lapunknak Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia 13-szoros válogatott védője, aki a februári, Újpest elleni Mol Magyar Kupa-mérkőzésen szenvedett térdsérülést, ami után meg kellett műteni. – Korábban még nem töltöttem ennyi időt futball nélkül, nagyon hiányzott már a játék. Olyan volt, mintha most léptem volna pályára először. A családom után a futball a legfontosabb az életemben, ezért írtam azt, hogy az érzés felbecsülhetetlen.

– Hornyák Zsolt, a Puskás Akadémia vezetőedzője hatalmas öleléssel küldte pályára. Sokat jelentett önnek a biztatása?
– Nagyon jólestek a szavai. Az edzőnk már hetek óta nagyon várt vissza, folyamatosan érdeklődött, mikor számíthat rám, de természetesen ő is tudta, hogy biztosra kell mennünk, eleget kell tennünk az orvosi protokollnak. A doktoroknak kellett kimondaniuk a végső szót. Éppen jól jött ki az időzítés, hiszen alacsonyabb osztályú együttes elleni Magyar Kupa-mérkőzésen térhettem vissza. Ráadásul a csapat is segítette a helyzetemet, ugyanis a hajrában, kettő nullás vezetésnél, s nem ki-ki meccsbe kellett beszállnom. A találkozó után is sokan írtak és üzentek, jólestek a kedves szavak. Még rivális klubok szurkolóitól is kaptam üzeneteket, egy Fradi-drukker azt írta: örül a visszatérésemnek. Ezúton is köszönöm mindenkinek!

– Hogyan érezte magát a pályán?
– Nagyszerűen! Talán még többet is bírtam volna, de nem szabad elsietni semmit. Jólesett a játék, igaz, keveset volt nálam a labda. Jó volt érezni a játékot és a társaim között lenni a pályán.

– Mi volt a legnehezebb az elmúlt hét hónapban?
– Mentálisan átvészelni ezt az időszakot. A műtét utáni első két hétben nem állhattam rá a lábamra, nem terhelhettem, nehezen viseltem, hogy nem mozoghattam úgy, ahogyan szerettem volna. Mentem volna, csináltam volna a dolgom, de nem engedték, természetesen megvolt a menetrend, lépésről lépésre kellett haladni. Kitartónak és türelmesnek kellett lennem. Nekem nem volt nyári szünet, majd amíg a csapatnak két-, nekem négyórás edzéseim voltak. Természetesen egy-két napot kellett pihennem a regeneráció miatt. Nehéz volt kívülről figyelni, ahogy a többiek mérkőzést játszanak, én pedig vagy a lelátóról vagy a tévében nézhettem csak őket. Sokat segítettek a családtagjaim, mellettem vannak a nehéz időszakokban is, és ők is azon voltak, hogy mihamarabb teljesen felépüljek. Igaz, a kislányom örült, hogy többet lehettem otthon a megszokottnál, bár odahaza is el kellett végeznem az előírt munkát.

– A Puskás Akadémia jelenleg harmadik helyen áll a bajnokságban. Hogy tetszik eddig a csapat teljesítménye?
– Összességében jól kezdtük a bajnokságot, de azt kell mondanom, hogy hagytunk bent néhány pontot. Hazai pályán döntetlenre végeztünk a Fehérvárral és az Újpesttel is, pedig ezeket a mérkőzéseket meg lehetett volna nyerni. Emiatt van némi hiányérzetem, ám hiszem, hogy egyre erősebbek leszünk, beépültek az új játékosok, dolgozunk keményen a céljaink eléréséért. Remélem, a hétvégi, Paks elleni bajnokin pályára léphetek ismét az NB I-ben.

– Felépülése alatt a nemzeti együttes hat mérkőzést játszott, nyilván nehéz szívvel nézte kívülről a válogatott csapattársakat is.
– A Csehország elleni felkészülési mérkőzés után bementem az öltözőbe, gratuláltam a srácoknak a Szerbia fölött aratott győzelemhez. Mivel régen voltam már a csapatnál, kissé kívülállónak éreztem magam, de a srácok nagyszerűen fogadtak. Felemelő érzés volt ismét a válogatott társakkal lenni. Marco Rossi szövetségi kapitány az áprilisi műtétem után érdeklődött, majd az egy hónappal későbbi születésnapomon is megkeresett. Felköszöntött, és kérdezett a hogylétem felől, tartotta bennem a lelket, és mondta, hogy vár vissza a nemzeti csapathoz. Elképesztően sokat jelentett, nagy motivációt adott a rehabilitációra. Szoboszlai Dominik, a válogatott csapatkapitánya is érdeklődött az állapotomról, és ő is elmondta, hogy vár vissza. Természetesen gratuláltam neki a liverpooli szerződéséhez is. A nemzeti csapat a belgrádi győzelemmel nagy lépést tett az Eb-részvétel felé, ám kulcsfontosságú mérkőzés vár a válogatottra októberben Szerbia ellen a Puskás Arénában.

– Reális cél, hogy akkor ismét meghívja önt a válogatottba Marco Rossi?
– Erről még korai beszélni. A lényeg, hogy a Puskás Akadémiában folyamatosan játsszak, és jó teljesítményt nyújtsak. Természetesen nagyon boldog lennék, ha már az októberi válogatott összetartásra megérkezne a meghívó, ám bevallom őszintén, meglepne. Ám nem kérdés: az a célom, hogy mielőbb visszatérjek a válogatottba.