BODNÁR ZALÁN, GYŐRI FERENC, LAKNER GÁBOR, PAPP BÁLINT, SZABÓ GÁBOR 2022.04.17 08:17 Frissítve: 2022.04.17 10:20

Magyar klubok Európa tetején: a Sopron és 12 elődje

A Margitszigettől Isztambulig sorra vesszük a magyar klubcsapatok világraszóló győzelmeit a legrangosabb nemzetközi kupasorozatokban, és természetesen légiósainkról sem feledkezünk meg.

A Sopron női kosárlabdacsapatának öröme (Fotó: FIBA)



Az OSC férfi vízilabdacsapata volt az első magyar együttes, amely megnyerte sportága legrangosabb nemzetközi kupasorozatát, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, 1972 decemberében. Azóta még tizenkét hazai klub ült fel a kontinens trónjára, egy héttel ezelőtt, az első siker ötvenedik évfordulóján a Sopron Basket női kosárlabdacsapatát koronázták meg.

 
Csodacsapatok – L. Pap István jegyzete

TUDÁS, EGYSÉG ÉS TÖRÖKVERÉS ISZTAMBULBAN

Nagyon friss még az élmény, minden kosárlabdabarátot megérintett a Sopron Basket múlt vasárnapi Euroliga-győzelme. A zöld-sárgák az egymást követő negyedik final fouron vettek részt, egy második, majd két negyedik hely után értek fel a csúcsra. Az addig is stabil Euroliga-résztvevő, 2009-ben már a négyes döntőbe kerülő, 1998-ban Ron­chetti-kupát nyerő klubnál a spanyol Roberto Íniguez 2017-es érkezése hozta el a szintlépést; a meglehetősen vonalas tréner minden téren a létező legnagyobb profizmust várta el, beleértve stábja tagjait, a játékosokat és a hátteret megteremtő vezetőséget, technikai személyzetet is. Két idénye nem volt mentes a konfliktusoktól, viszont a hangos sikerektől sem, Európa közvetlen élmezőnyébe vezette a magyar bajnokságot lassan évtizede uraló együttest.

Fegyverneki Zsófia és a trófea (Fotó: Csudai Sándor)

Méltó örököse volt, sőt túl is szárnyalta őt Gáspár Dávid, akinek tehetsége a ZTE NKK-nál már megmutatkozott; 2019-ben bajnoki bronzéremig repítette az egerszegieket, ezután csaptak le rá a soproniak, pontosabban Török Zoltán ügyvezető. Az 1982-es születésű szakember a törölt 2019–2020-as idényben Magyar Kupát nyert csapatával, 2021-ben hazai duplázással és Euroliga final fourral folytatta ténykedését, míg az idén a váratlanul elveszített MK-döntő után feljuttatta övéit az európai klubszíntér zenitjére (a bajnoki döntőt éppen szombaton kezdte el a Sopron Basket az Atomerőmű KSC Szekszárd ellen).

A történelmi sikert Isztambulban szinte tökéletes produkcióval érte el a legjobb magyar csapat, az elődöntőben előbb 74–69-re megverte a spanyol Perfumerías Avenida Salamancát (a szerb Jelena Brooks, aki már a 2009-es együttesnek is tagja volt, 2018-ban pedig a végső dudaszó előtt nem sokkal dobott hárompontosával a soproni négyes döntő fináléjába repítette övéit, ezúttal 27 ponttal rukkolt ki), amelynek éppen Íniguez mester ült a kispadján, aztán az aranymérkőzésen 12–0-s kezdéssel 60–55-re legyőzte a tízezer drukkere által hajtott Fenerbahce Safiportot. Lehet, hogy a házigazda sztárjait bénította a teher, elképzelhető, hogy nem bízott eléggé a kispadjában Víctor Lapena vezetőedző, és tény, hogy a világ toronymagasan legerősebb csapatát, az orosz UGMK Jekatyerinburgot a negyeddöntő előtt kizárták, de ezzel egy másodpercig sem kell foglalkoznia senkinek – az almanachokban csupán annyi áll majd, hogy a női Euroliga 2021–2022-es kiírásának győztese a Sopron Basket Magyarországról, ráadásul a legértékesebb játékost is a klub adta, az amerikai-francia Gabby Williams csupa szív és magas színvonalú játékával bőven meg is érdemelte az elismerést.

A hétfőn hazaérkező küldöttséget (a kupával Fegyverneky Zsófia csapatkapitány) ezer szurkoló várta a Novomatic Arénánál, s aztán ünnepelte meg bent a csarnokban. Nem vitás, a leghűségesebb városban a magas színvonalú szakmai háttér és a remek játékosok összetartó közeggé kovácsolódtak – aki tehát a Sopron Basketet választja, nem zsákbamacskát vásárol.

A Győr női kézilabdacsapata (Fotó: Tumbász Hédi)
Futballhősök Puskás Ferenctől Marozsán Dzseniferig
Magyar futballcsapat sohasem nyerte meg a legrangosabb európai kupasorozatot, döntőt sem játszott még. Több magyar játékos és edző is felért azonban a csúcsra külföldi egyesülettel. Puskás Ferenc   neve e tekintetben is az élre kívánkozik, háromszor nyerte meg a Bajnokok Ligája elődjét, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) a Real Madriddal. Az országot 1956-ban elhagyó Öcsi 1958-ban lett a spanyol csapat játékosa, elsőként 1959-ben lett BEK-győztes, bár akkor a francia Stade de Reims elleni stuttgarti döntőben nem léphetett pályára – ami az argentin edző, Luis Carniglia állásába került, a 2:0-s győzelem ellenére menesztette őt Santiago Bernabéu klubelnök. A következő évben, 1960-ban Glasgow-ban viszont már Puskás volt a főszereplő, máig rekordot jelentő négy góllal járult hozzá a madridiak 7:3-as győzelméhez az Eintracht Frankfurt ellen. És az 1966-os győztes keretnek is tagja volt, de a Partizan Beograd elleni brüsszeli fináléban (2:1) nem játszott az akkor már 39 éves zseni, aki néhány nappal később vissza is vonult.
Puskás az egyetlen, a nagyvilágban is magyarként elkönyvelt BEK-győztes férfi futballista, de természetesen magyar Bölöni László is, aki a bukaresti Steaua játékosaként emelhette a magasba a serleget 1986-ban, amikor Sevillában a román katonacsapat 0–0 után tizenegyesekkel 2–0-ra legyőzte a Barcelonát. Azt a Steauát edzőként Jenei Imre, a későbbi magyar szövetségi kapitány irányította.
Jeneinek trénerként voltak magyar elődei a BEK-győztesek között: Guttmann Béla és Kovács István kétszer-kétszer hódította el a serleget. Az előbbi 1961-ben és 1962-ben a Benfica mestereként. A Guttmann-féle portugál együttes törte meg a BEK 1956 óta íródó történetében a Real Madrid addigi egyeduralmát 1961-ben, amikor Bernben 3:2-re legyőzte a Kubala Lászlóval, Kocsis Sándorral és Czibor Zoltánnal felálló Barcelonát (szegény Kocsis és Czibor, hét évvel a vb-döntő után újra Bernben, újra 3:2-re elveszített döntő...), majd ismételt 1962-ben, amikor Amszterdamban nyert 5:3-ra a Real Madrid ellen (mindhárom madridi gólt Puskás szerezte). A temesvári Kovács István pedig arra vállalkozott, hogy 1971-ben átvette a Barcelonához távozó Rinus Michelstől a BEK-címvédő Ajax kispadját (az 1971-es döntőben Puskás Panathinaikoszát verték meg a hollandok), de vele sem esett vissza a teljesítmény, sőt: 1972-ben és 1973-ban is meg tudta védeni a címet a holland együttes.
Az utóbbi időszakban elsősorban a hölgyek tettek ki magukért: Jakabfi Zsanett a Wolfsburg¬gal 2013-ban és 2014-ben is megnyerte a Bajnokok Ligáját, a német válogatott Maro¬zsán Dzsenifer (a négyszeres magyar válogatott Marozsán János lánya) pedig immár ötszörös győztes: 2015-ben a Frankfurttal, 2017 és 2020 között pedig a Lyonnal lett aranyérmes. Ugyanakkor Lőw Zsolt másodedzőként volt részese a Chelsea tavalyi BL-győzelmének.
Puskás Ferenc (Fotó: AFP)

LEGENDÁK REPÍTETTÉK KÉZILABDAKLUBJAINKAT

Kézilabdában az elmúlt négy évtizedből csak egyben, a kétezres években nem nyerte meg magyar klub a BEK-et vagy a Bajnokok Ligáját. A férfiaknál a mindmáig egyetlen első hely a Budapesti Honvédhoz fűződik: a Kovács László és Füzes Gyula irányította, mások mellett Kovács Péter és Kenyeres József fémjelezte együttes a svájci St. Gallent intézte el az 1982-es fináléban 25–16-ra és 24–18-ra. Negyven évvel ezelőtt a nőknél is a csúcsra ért egy budapesti kirakatcsapat. A Mocsai Lajos edzette Vasas – többek között Angyal Évával, Csík Jánosnéval, Gódorné Nagy Mariannával, Sterbinszky Amáliával, Őriné Győrvári Györgyivel és Rácz Mariann-nal a soraiban – az 1970-es és 1980-as évek meghatározó jugoszláv együttesét, a Radnicski Beogradot múlta felül a fináléban – az idegenbeli 24–21-es vereség után 29–19-re nyertek itthon a piros-kékek, Gódorné 17, Sterbinszky 11 gólt lőtt a két meccsen.

A dunaújvárosi garnitúra az 1998-as EHF-kupa-győzelem után a női Bajnokok Ligájában is a csúcsra ért 1999-ben. Zsiga Gyula együttese a kilencszer eredményes Bohus Beáta vezérletével a Krim Ljubljanát hazai pályán 25–23-ra múlta felül, majd 26–26-os döntetlent ért el a szlovén fővárosban, így a két találkozón összesen 13 gólt berámoló Mátéfi Eszter és társai ünnepelhettek.

A 2010-es évek meghozták az áttörést a győri klubnál is. Az ETO hét elveszített európai kupafinálé (BL, KEK, EHF-kupa) után 2013-ban megnyerte a Bajnokok Ligáját. A román Valceával vívott elődöntőben idegenben kettővel nyertek a győriek, akik a veszprémi visszavágó félidejében már négygólos hátrányban voltak, ám csak eggyel maradtak alul. Ezt követően a norvég Larvik elleni finálét kettős sikerrel abszolválta a magyar csapat.

Az édes első után aztán rögtön jött is a második diadal: a 2014-ben első alkalommal megrendezett budapesti négyes döntőben sem akadt jobb az aranyért a monte­negrói Podgoricát kiütő Győrnél, amely 2017-ben és 2018-ban is hosszabbításban múlta felül az északmacedón Vardart a budapesti döntőben. Minden bizonnyal örökké emlékezni fogunk arra, ahogyan a 2018-as aranycsata második hosszabbításában egygólos győri előnynél, hat másodperccel a vége előtt Kiss Éva földöntúli bravúrral kivédte a szkopjei Andrea Covic ajtó-ablak helyzetét, gyakorlatilag megnyerve ezzel az ETO-nak a trófeát. A győriek a klubhoz tavaly májusban visszatérő spanyol edzővel, Ambros Martínnal négy (2013, 2014, 2017 és 2018) aranyat zsebeltek be, míg Danyi Gábor irányításával egyet (2019).

A fényes diadalok mellett azt sem árt rögzíteni, hogy kézilabdában 15 ezüst­érmet is szereztek a hazai klubok. A férfiaknál a Bp. Honvéd egyszer (1966), a Veszprém négyszer (2002, 2015, 2016, 2019) végzett másodikként az elitligában. A hölgyeknél a Bp. Spartacus 1965-ben, az FTC 1971-ben és 2002-ben vívott finálét. A Vasas 1978-ban, 1979-ben, 1993-ban és 1994-ben is másodikként zárt, míg a Győr három BL-ezüstöt (2009, 2012 és 2016) gyűjtött eddig.

VÍZILABDÁBAN KILENCSZER HÓDOLT BE A KONTINENS

A magyar férfi vízilabdacsapatok, és egyáltalán, a magyar klubok közül elsőként az OSC nyerte meg az 1963 és 1996 között BEK-nek nevezett, 1997 és 2003 között Bajnokok Ligájára átnevezett, 2004 és 2011 között Euroligaként ismert, majd 2012 óta ismét Bajnokok Ligájának hívott sorozatot. Méghozzá kétszer is. Előbb 1972 decemberében a margitszigeti Nemzeti Sport­uszodában Mayer Mihály, 1978-ban Barcelonában pedig Konrád János vezetésével győzött a többek között Szivós István által erősített gárda. Budapesten két győzelemmel (a kulcsmeccsen a jugoszláv Partizant 5–4-re felülmúlva), a katalán fővárosban hibátlan produkcióval diadalmaskodott a négyes döntőben az OSC, amely a köztes időszakban kétszer ezüstérmes lett. Mindenképpen ki kell térni a Konrád családra, hiszen a három testvér közül Ferenc mindkét BEK-győztes csapatnak tagja volt, Sándor 1972-ben játékosként, János pedig 1978-ban ugyebár edzőként nyerte meg a legrangosabb nemzetközi kupasorozatot.

Ezt követően a Vasas kétszer végzett az élen, a Csapó Gábor, Faragó Tamás, Kenéz György triumvirátus által fémjelzett együttes 1979-ben és 1984-ben is a legjobbnak bizonyult a BEK-ben, mindkétszer Rusorán Péter irányította a csapatot. A második győzelmet követően a Vasas nagy hármasa megbomlott, mert Faragó és Csapó is Olaszországba igazolt, Kenéz pedig egy évvel később követte őket.

A következő három magyar győztesben a közös pont Kovács István, aki előbb a 90-es évek nagycsapatával, a Benedek Tiborra, Dala Tamásra, Vincze Balázsra épített Újpesti TE-vel nyert BEK-et 1994-ben, miután a hazai 10–6-os siker után Barcelonában 11–11-es döntetlen játszott a Catalunyával. Ezt követően ezüstérmek következtek, Kovács kétszer az Újpesttel, kétszer már a Honvéddal lett második, míg 2004-ben – az olasz klubok távollététében – a korszak új nagycsapatával is győzött az ekkor éppen Euroligának nevezett sorozatban. Molnár Tamásék a Margitszigeten megrendezett négyes döntőben előbb a Primorje Rijekát, majd a Jadran Herceg Novit múlták felül egyaránt 7–6-ra (a csapat a következő évben újabb ezüstöt szerzett). „Némi” köze volt Kovács Istvánnak a Szolnok 2017-es sikeréhez is, hiszen ő volt (illetve máig az) a csapat szakmai igazgatója. Cseh Sándor együttese a Duna Arénéban tízezer néző előtt verte 1–3-ról fordítva 10–5-re a döntőben a címvédő Jug Dubrovnikot, miután az elődöntőben az Egert múlta felül 7–5-re.

Az FTC férfi vízilabdázói (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A legutóbbi siker a Ferencvárosé, Varga Zsolt együttese 2019-ben Hannoverben 10–10 után ötméteresekkel verte meg 4–3-ra a döntőben az ugyancsak címvédő Olympiakoszt. Ekkor már nyolcas döntőt rendeztek, a zöld-fehérek útja a Jug Dubrovnikon és a Barcelonetán át vezetett a csúcsra. Győzelmével az FTC lett a második csapat a Pro Recco után, amelyik a selejtezőből indulva nyert aranyérmet. Négyen dupláztak, hiszen Mezei Tamás, Varga Dénes, Vámos Márton és Aaron Younger a szolnoki diadalból is kivette a részét. A zöld-fehérek a következő, befejezett idényben ezüst­érmesek lettek (összességében ez volt a tizedik magyar ezüst), és az aktuális évadban is közel állnak ahhoz, hogy ott legyenek a belgrádi nyolcas döntőben.

A szintén kétszer átnevezett női Euroligában egyszer jutott a csúcsra magyar csapat, 1993-ban a Tóth Gyula által irányított Szentes nyerte meg az akkor még BEK-nek nevezett sorozatot. A mindössze tíz évvel azelőtt alapított csapat hazai medencében, kétezer néző előtt múlta felül 6–5-re a Cataniát, a Szentes góljainak felét Stieber Mercedes lőtte.

 

Akik külföldön (is) a csúcsra értek
Kásás Tamás (Fotó: Czagány Balázs)
A hazai klubok aranyérmein kívül több magyar kézilabdás klasszis külföldi egyesületével is a csúcsra ért a BEK-ben, illetve a BL-ben.
A Vasassal 1982-ben diadalmaskodó Angyal Éva, Gódorné Nagy Marianna és Rácz Mariann a korábbi osztrák kirakatcsapat Hypóval is megnyerte a sorozatot: Angyal 1989-ben, Gódorné 1989-ben és 1990-ben szerzett trófeát, míg a hat aranyat zsebre tevő Rácz 1989 és 1995 között csak 1991-ben nem nyerte meg az elitsorozatot a südstadtiakkal. Az 1994-es győztes Hypo-keretnek Németh Helga is a tagja volt, Elekes Csilla pedig német állampolgárként győzött az osztrákokkal 1998-ban. A jobbszélső Kovacsicz Mónika a dán Viborggal ért révbe 2009-ben (éppen a Győr ellen) és 2010-ben is. A korábbi világklasszis jobbátlövő, Nagy László a Barcelonával győzött a BL-ben 2005-ben és 2011-ben, utóbbi sikernél csapatkapitányként emelhette a magasba a trófeát.
A legtöbben vízilabdában nyerték meg a legrangosabb kupasorozatot külföldön is. A férfiak között      Kásás Tamás      a csúcstartó, aki Benedek Tiborhoz és Madaras Norberthez hasonlóan négyszer győzött a Pro Reccóval (2007, 2008, 2010, 2012), ám Kásás 1998-ban a Posillipóval is diadalmaskodott. Kiss Gergely is tagja volt annak a Posillipónak, majd Steinmetz Ádámmal együtt a Primorac Kotorral is győzött 2009-ben. Tóth László és Vincze Balázs a Becsejjel győzött 2000-ben, a menet közben spanyol válogatottá váló Szirányi Balázs pedig a Barcelonetával ért a csúcsra 2014-ben. Edzőként Markovits Kálmán 1981-ben a Barcelonetát, Kásás Zoltán 2000-ben a Becsejt, két évvel később az Olympiakoszt vezette BL-győzelemig. A nőknél Drávucz Rita három csapattal négyszer győzött (Catania: 2002, 2004; Fiorentina: 2007; Pro Recco: 2012), Szücs Gabriella a Sabadell tagjaként triplázott (2011, 2013, 2014), Pelle Anikó a Cataniával nyert kétszer (2004, 2005), Stieber Mercedes pedig győzött ugyancsak a Cataniával (2002) és a Fiorentinával is (2007). A Pro Recco egy évet megélt bajnokcsapatában Drávucz Rita csapattársa volt Kisteleki Dóra is.
Kosárlabdában a MiZo-Pécsi VSK háromszor jutott az Euroliga final fourjába, kétszer (2001, 2004) bronzérmet is szerzett, az első hely ugyanakkor csak az orosz Szpartak Moszkvával jött össze az újvidéki születésű edzőnek, Rátgéber Lászlónak: 2009-ben, amikor a Sopron először kvalifikált a négyes döntőbe. A róla elnevezett pécsi akadémia szakmai és stratégiai igazgatója olyan játékosokból álló keretet irányított, mint Sue Bird, Lauren Jackson vagy Diana Taurasi, s aratta velük a klub sorozatban harmadik Euroliga-győzelmét, amelyet 2010-ben újabb követett, ám akkorra őt már menesztették a kispadról. Női vonalon még két magyar játékos szerezte meg a legrangosabb sorozat trófeáját: Ivkovicsné Béres Tímea 2002-ben a francia Valenciennes tagjaként nyert aranyérmet, Honti Kata 2012-ben a spanyol Ros Casares Valenciával győzött.
Eddig egyetlen magyar röplabdázó nyert Bajnokok Ligáját, Nagy Péter 2007-ben a német Friedrichshafen tagjaként diadalmaskodott.

EDZŐI HÁTRAARC UTÁN ODACSAPOTT A NIM

Nem mindennapi – sőt, érthetetlen – előzmények után született meg a magyar röplabdázás eddigi egyetlen BEK-győzelme 1973-ban.

Az akkor még alig tízéves múltra visszatekintő, 1962-ben alapított, az NB I-ben 1965-ben bemutatkozó, a női bajnoki trónra már 1969-ben felülő NIM SE a BEK apeldoorni négyes döntőjére készült, amelynek első napján, 1973. március 9-én az előző négy kiírást megnyerő Dinamo Moszkva fente rá a fogát. Kovács Endre vezetőedző még nyilatkozott a Népsport március 6-i számában, ám 9-én már azt lehetett olvasni a beharangozó cikk végéhez biggyesztve, hogy nem kísérte el csapatát… Se több, se kevesebb. Csak a torna után derült ki, hogy a szakosztály-vezetőséggel egy ideje feszült viszonyt „ápoló” trénerből az egyik utolsó edzésen „robbant ki az indulatos elégedetlenség” (Szalayné Sebők Éva 2003-ban úgy emlékezett vissza, hogy nem dolgoztak rendesen, de nem volt nagy ügy), aminek következtében kijelentette, nem utazik el a final fourra, s miután sehogy sem tudták rábeszélni döntése megváltoztatására (kölcsönös megegyezéssel aztán meg is szűnt a szerződése), fiatal segítője, Héra Gábor irányította a csapatot a holland városban.

Nem is akárhogy. A rettegett moszkvaiak ellen 7:0-val nyitott a NIM, majd felmosva velük a padlót 15:4-re nyert az első játszmában. A fejbe vágott ellenfél csak a harmadik szettben kezdett éledezni, de életre kelni már nem tudott.

A favorit ellen végrehajtott bravúr adta lendülettel a Dynamo Berlint is 3:0-ra, a lengyel Start Lódzot 3:1-re verte meg a magyar bajnok, amely rendkívül fegyelmezetten röplabdázva, egyúttal könnyedén, kifinomult technikáról árulkodó játékkal hódította el a trófeát – mondhatni, „hazai” pályán, mert három hónappal korábban az apeldoorni csarnokban szerepelt nemzetközi tornán.

„A 7:0, amely természetszerűen szerencsetényezőknek is köszönhető, szinte szemmel láthatóan sokkolta az ellenfél szakmai vezetését és a játékosokat egyaránt. Jellemző a dermedtségükre, hogy nem vették igénybe időiket, s az is, hogy tulajdonképpen elfelejtkeztek egyáltalában cserélni”
– idézte vissza a kulcsmeccset Héra Gábor másfél hónappal a nagy diadal után. Érdekesség, hogy a házigazda hollandok az eredményhirdetés és az ünnepi fogadás után késő éjjel elmentek a magyarok szállására, hogy külön is felköszöntsék őket!

Magyar röplabdásként máig egyedülállóan ők tízen élték át a diadalmas három napot: Bánhegyiné Radó Lucia, Buzekné Makláry Ilona, Énekes Emőke, Gerhardtné Kiss Judit, Steinerné Papp Katalin, Szalayné Sebők Éva (a kezdő hatos tagjai), valamint Beck Gabriella, Farkas Beatrix, Halászné Marczis Katalin, Wéber Katalin.

A NIM női röplabdacsapata

 

2022.06.29 12:51:02

Kosárlabda MTI/R. P.

Az amerikai Sierra Calhoun a spanyol, a görög és az olasz ligát is megjárta korábban.

2022.06.26 18:12:19

Kosárlabda FAZEKAS ZOLTÁN, TÓTH GÁBOR (összefoglaló), BACSKAI JÁNOS (percről percre)

Az első két negyedben eldőlt a mérkőzés, a körmendiek nem tartották a lépést a sokkal pontosabb szombathelyiekkel.

2022.06.23 10:31:29

Kosárlabda FAZEKAS ZOLTÁN

A szakember korábbi sikerei helyszínén, csak immár a PEAC csapatában folytatja karrierjét.

2022.06.13 14:37:39

Kosárlabda nemzetisport.hu

A 27 éves, 188 centiméter magas játékos legutóbb hazájában játszott.

2022.06.11 23:48:31

Kosárlabda BOBORY BALÁZS

ALAPVONAL. Emberemlékezet óta nem volt olyan rájátszás, mint a mostani, amelyben többnyire nem a légiósok, hanem a magyar kosarasok viszik a prímet. Pénteken elképesztően izgalmas párharc zárult le Fehérváron. A Falcóban színtiszta magyar sor harcolt a legkiélezettebb pillanatokban, ami azt is jelenti, hogy jobban viselik a terhet ezek a játékosok, mint a külföldiek, akiknek egyébként is kiegészítő feladat jut.