Giro: akinek az edzés olykor jobban esik, mint a versenyzés – Valter Attila

Vágólapra másolva!
2021.05.14. 13:33
null
Valteri Attila szenzációsan teljesít a Giro d'Italián (Fotó: AFP)
Legújabb nemzeti hősünk sosem ugrott egyszerre két fokot, de az előzőről mindig feljebb lépett eggyel, emellett roppant edzésmunkája is kiemeli a mezőnyből: sokszor még jobban is élvezi a többórás tréningeket, mint magát a versenyzést.

 

Csütörtök óta mindenki kicsit rózsaszínben látja a világot Magyarországon is, és rég (vagy talán megkockáztathatjuk: soha) nem látott bringalázban ég hazánk Valter Attila szenzációszámba menő teljesítménye okán.

NEHÉZ SZAVAKBA ÖNTENI

„Köszönöm mindenkinek a támogatást, mindenki figyelemmel követ, gratulál, rengeteg üzenetet kapok. Sokan úgy gondolják, hogy Magyarországot nem érdekli a kerékpár. A csütörtöki nap, s ahogy felrobbant az internet, bizonyítja, hogy ez nincs így. Nehéz szavakba önteni, milyen érzés, hogy ennyi ember szurkolt, én pedig örülök, hogy ilyen szép pillanatokat tudtam szerezni!” – mondta Valter a csütörtöki nap után.

Mint azt remélhetőleg már mindenki tudja, a francia Groupama-FDJ 22 éves magyar kiválósága minden várakozást felülmúló versenyzéssel vette át a vezetést, s ezzel együtt az összetett éllovasnak járó ikonikus rózsaszín trikót, a Maglia Rosát (lásd keretes írásunkat) a világ egyik legnagyobb kerékpárosversenyén, a Giro d'Italián – a történelmi siker nyomán összeszedtünk néhány fontos tényt, s talán kevésbé ismert érdekességet az új magyar hősről.

Valter Attila 1998. június 12-én látta meg a napvilágot Csömörön, kerékpározni is itt kezdett. Ehhez ideális hátteret biztosított édesapja, a 27-szeres magyar bajnok Valter Tibor, a Pest megyei nagyközség bringáséletének mozgatórugója: tavaly óta a település díszpolgára is, a kitüntetést Csömör kerékpáros versenyszakosztályának létrehozásában folytatott fáradozásaiért és a hazai, illetve a csömöri kerékpársportban végzett kiemelkedő edzői munkájáért kapta. Sokáig ő volt fia edzője is.

Azt már talán kevesebben tudják, hogy Attila nem országúti, hanem hegyikerékpárosként kezdte bringás pályafutását: másik magyar Giro-résztvevőnkkel, az Eolo-Kometánál tekerő Dina Mártonnal együtt eleinte ugyancsak a Valter Tibor-féle Cube Csömör mountain bike csapatánál bontogatták szárnyaikat.

Mi több, az általános közvélekedéssel ellentétben sokáig egyáltalán nem volt biztos és magától értetődő, hogy Valter Attila kerékpárversenyző lesz. Egy korábbi interjúnkban elárulta, gyerekkorában számos sportággal megpróbálkozott: kosár- és kézilabdázott, emellett olyan extrémebb sportokat is szívesen űzött, mint a BMX és a gördeszkázás – mi több, két évig még dobolt is!

POKOLI HÁROM HÉT
Valter Attila szerint a Giróhoz hasonló háromhetes versenyek igazi nehézsége éppen az ellentmondásosságukban rejlik. Mint mondta, a viadal roppant monotonitása („az ember azt veszi észre, hogy mintha egyfolytában a biciklin ülne; még le sem szállt róla előző nap, a következőn már újra ott ül a nyeregben”) és a napok zsúfoltsága miatt olyan, mintha rohanna az idő, de a három hét még így is annyira hosszúnak tetszik, mintha egy év telne el közben. Emellett a táplálkozás sem egyszerű, és megterheli a szervezetet: „Tíz nap után, az első pihenőnapon tudunk először rendes, főtt ebédet fogyasztani, hiszen a szakaszok alatt nem tudunk normálisan ebédelni. Olyankor úgy néz ki a dolog, hogy mivel egy ilyen hosszú versenyen, mint a Giro, nem kockáztathatod meg, hogy »elfogyj«, amikor csak módod nyílik rá, eszel, amennyi beléd fér – ez ugyanakkor roppant megterhelő, a gyomornak is kellemetlen és az egész emésztőrendszert alaposan próbára teszi.”


Ezek mellett azonban végig ott maradt a bringa is, és amikor a nagy választásra került a sor, mégiscsak a „drótszamár” mellett kötött ki – ma már tudjuk, nagyon jó döntés volt.

Valter Attila első emlékezetesebb felnőttsikerét a 2018-as Tour de Hongrie-n aratta az akkori magyar kiválóságokat összegyűjtő kontinentális csapat, a Pannon Cycling Team tagjaként, amikor is behúzta az első kategóriás bükkszentkereszti hegyi részhajrát. Tette mindezt a hegyi pontversenyt később megnyerő lengyel Patryk Stosz előtt, aki egyrészt a most zajló Magyar körversenyen is éppen a hegyi menőnek járó piros trikó birtokosa, másrészt akkoriban a CCC Sprandi Polkowice néven futó, még prokontinentális (tehát másodvonalbeli) istálló versenyzője volt. A nagy terveket dédelgető lengyel együttes elöljárói itt figyeltek fel Valter kiváló adottságaira, nem sokkal később le is szerződtették, 2019-ben először még a CCC Development Team névre hallgató „fiókcsapatba”, de mint kiderült, a lehető legjobb helyre került: a lengyelek a következő évben megkapták a legmagasabb szinten, a világelitben indulás jogát, így Attila egy csapásra world tour versenyző lett.

Ehhez vastagon hozzájárult első nagyobb nemzetközi publicitást kapó bravúrja: 2019 augusztusában a magyar válogatott színeiben szakaszt nyert az egyik, ha nem a legrangosabb utánpótlásversenyen, a csak a „fiatalok Tour de France”-ának becézett Tour de l'Aveniren – a teljesség igénye nélkül olyanok nyertek itt korábban, mint például az azóta már „rendes” Tour de France-győzelemmel büszkélkedő Egan Bernal és Tadej Pogacar…

A többi pedig már történelem: Valter Attila tavalyi szenzációs, a hazai közönség eksztázisa közepette a Kékestetőn megnyert Tour de Hongrie-jára alighanem mindenki emlékszik (a mámorító siker a 2020-as Év Sportpillanata-kategóriában is jelölt volt az M4 Sport – Év Sportolója Gálán), miként nagyszerű háromhetes debütálására is a tavalyi Girón – élete első Grand Tour-versenyén egyből a top 30-ban, a 27. helyen végzett, a fiatalok versenyében pedig a szenzációs 11. helyen. Ennek jutalma az lett, hogy egyenesen a legrégebb óta a világelitben szereplő francia sztárcsapat, a Groupama-FDJ ajánlott neki kétéves szerződést, az ő mezükben pedig – kimondani is szürreális – immár vezeti a Giro d'Italiát, a hetedik szakaszt ő kezdheti meg a rózsaszín trikóban, s mivel értelemszerűen a fiatalok versenyében is az élen áll, ám két trikót egyszerre nem viselhet, a fehéret addig is „lepasszolja” a belgák agyondicsért tinisztárjának, Remco Evenepoelnak, akit meg Bernal követ a dobogón… Sikereit példás hozzáállása, intellektusa és kitartása mellett nagyban meghatározza emberfeletti edzésmunkája.

Vallja, hogy ezt a sportot csak tengernyi edzéssel lehet űzni, de az ő tréningéhsége így is kiemelkedő. Ezt a tavalyi Giro után lapunknak adott nagyinterjújában úgy fogalmazta meg: „Hogy csak én vagyok, a kerékpár és a táj. Hosszú távon ez az, ami igazán kifizetődik: hogy a legtöbben csak szeretünk a kerékpáron ülni hosszú órákon át. Én is imádok eltűnni egymagamban a hegyekben a világ különböző pontjain, felfedezni a tájat, a természetet, úgy, hogy közben a saját határaimat is feszegetem. Emellett kicsit élvezem a szenvedést is, hogy látom, hogyan fejlődök, érzem, egy-egy hegyre is egyre gyorsabban tudok felmenni. És ha van egy hat-hét órás edzésem, már nem feladatként, inkább jutalomként élem meg, hiszen ez egyfajta visszajelzés az edzőtől, hogy már nincs más dolgom, csak menjek és tekerjek ki a világból. Ilyenkor nagyon jó köröket tudok magamnak tervezni, és bár vannak nehezebb napok, amikor nem esik jól, legtöbbször inkább ráteszek még egy-egy órát: még erre is el szeretnék menni, még arra is, akkor már legyen meg a kétszáz kilométer… Talán az az egyik legnagyobb erősségem, hogy nemhogy nem esik nehezemre az edzés, inkább még én keresem a lehetőséget, hogy minél többet mehessek. Van, amikor az edzés még jobban is esik, mint a versenyzés!”

Ebben pedig alighanem minden benne is van.

Emellett a tudatosság a kirakós utolsó, egyben talán legfontosabb darabja: Valter Attila tervszerűen, koncepciózusan, a saját képességeivel tökéletesen tisztában léve építgette magát fokozatosan – az
eredmény pedig önmagáért beszél.

Hogy üdítően értelmes fiatalemberről van szó, már eddigi megnyilvánulásai alapján is egyértelművé válhatott, a szakdolgozatát például a rajt előtt alig egy héttel adta le. Ezt pedig mi másról írta volna, ha nem a bringázásról?!

„Még a szakdolgozatom alaptémája is tulajdonképpen a saját fejlődésem elemzése volt. Ha nagyon röviden meg kellene fogalmaznom a sikereim kulcsát, talán azt mondanám, hogy sosem ugrottam egyszerre két lépcsőfokot, de az előző évihez mindig hozzátettem egyet. Ez hosszú távon biztosan segített abban, hogy ne rogyjak meg menet közben, legyen az kétszáz kilométeres szakasz vagy háromhetes verseny. A legfontosabb összetevő tehát a folyamatos és fokozatos fejlődés, amely édesapám hitvallása is, tőle tanultam el. Így visszatekintve szerencsére jól látszik az évek egymásra építettsége: ez kellett ahhoz, hogy most már a legmagasabb szinten is így tudjak versenyezni!”

És még mindig csak 22 éves – a határ a csillagos ég...

GIRO-KISOKOS
– Az első Olasz körversenyt 1909-ben rendezték meg, a viadalt a legnagyobb olaszországi sportnapilap, a La Gazzetta dello Sport hívta életre, eredetileg példányszámnövelés céljából. Ugyanúgy, miként az történt az 1903-ban elrajtoló Tour de France esetében, amelyet a L’Auto nevű lap szervezett meg. Mivel utóbbit sárga papírra nyomták, a Francia körverseny összetett éllovasának sárga trikó dukál, a Gazzetta pedig a mai napig rózsaszín papíron olvasható, így lett a Giro színe a rózsaszín, 1931 óta az éllovast illető trikóval együtt (Maglia Rosa).
– A nagyobb kerékpárversenyeken, így természetesen a Girón is több kategóriában versenyeznek a résztvevők, a kategóriák éllovasai megkülönböztetett mezben feszíthetnek. A „fődíj” értelemszerűen az összetett győzelem, ám emellett a sprinterek a gyorsasági pontversenyben vetélkednek (ezért a Girón ciklámen trikó jár), a hegyi menők a hegyi pontversenyben (ennek győztesét angolul csak „King of the Mountainnek”, azaz a „hegyek királyának” nevezik: a Girón kék trikó jár érte, a Touron a legendás pöttyös), a legjobb fiatalok pedig a fehérért, a Maglia Biancáért küzdenek.
– Nemcsak a szakaszok végén elért időeredmények számítanak. Az etapok alatt is érdemes teperni, hiszen a menet közben kijelölt gyorsasági és hegyi részhajrákon is lehet pontokat, illetve időjóváírásokat gyűjteni, melyek aztán a kategóriák pontversenyeibe és az összetett eredménybe egyaránt beleszámítanak, pontosabban, hozzáadódnak. A Girón a szakaszgyőztesnek 10, a másodiknak 6, a harmadiknak 4 másodperc jóváírás jár (az időfutamok kivételével); a szakaszközi sprinteken ugyanez az arány 3, 2 és 1 másodperc.
– A Giro eddigi 111 éve és 103 versenye alatt (a világháborúk ideje alatt elmaradt), 2020-ig összesen 1941 szakaszt teljesítettek a versenyzők, a legtöbb győzelme, szám szerint öt a legendás Eddy Merckxnek, a „Kannibálnak”, valamint Alfredo Bindának van; a nemzetek közül természetesen az olaszok nevéhez fűződik a legtöbb Giro-siker, összesen 68. A legtöbb szakaszsikere, 42 (!) Mario Cipollininek van, az aktív versenyzők közül pedig Mark Cavendishnek, 15.
– Magyar versenyző eddig háromhetes viadalon a közelébe sem tudott kerülni az összetett élmezőnynek: noha Bodrogi László 2002-ben harmadikként végzett a Tour de France 19. szakaszán, az egyéni időfutamon, időfutammenő lévén az összetett sorsába nem tudott beleszólni.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik