Thomas Konietzko: Tartanunk kell a tempót, hogy ne kerüljünk lépéshátrányba

– A finanszírozási átalakulástól a név- és arculatváltáson át a budapesti irodáig számos újítást vezettek be az elmúlt években. Miért volt szükség ezekre a változásokra?     
– Ha mindent a megszokott módon folytattunk volna, aligha éljük túl az olimpiai mozgalom megújulását. Egyetlen változás önmagában nem javította volna a helyzetünket, ezért különböző intézkedésekre volt szükség, amelyek egytől egyig azt a célt szolgálták, hogy továbbra is relevánsak maradjunk. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy elmagyarázzuk a közösségünknek, miért szeretnénk újítani, elvégre az átalakulás bizonytalansággal is jár.

– Hosszú folyamat volt?     
– Igen, ráadásul az elején még mi sem tudtuk, hová jutunk a végén. Olykor kompromisszumokat kellett kötnünk, adott esetben módosítanunk az eredeti elképzelésünkön, de végig szem előtt tartottuk, hogy elengedhetetlen a változás. Igyekeztünk összehangolni a különböző érintetteket, mert a sportban még mindig az emberi tényező a legfontosabb. Az innováció nem csupán a technológiai újítást jelenti, hanem egyfajta újragondolását annak, amit eddig csináltunk – úgy, hogy közben nem szakadunk el a gyökereinktől.

– Hogyan lehet egyszerre megőrizni a hagyományokat és reformálni a sportágat?     
– Jogos a felvetés, muszáj megtalálnunk az egyensúlyt. Amikor elkezdtünk gondolkodni a lehetőségeinken, két irányba indulhattunk el. Az egyik, hogy semmit sem változtatunk, de aligha ez a túlélés receptje. A másik opció az volt, hogy átfogó, több területet érintő fejlesztésbe kezdünk: átgondoljuk a stratégiánkat, mozgósítjuk az összes erőforrásunkat, modernizáljuk a szervezetünket. Mindannyian látjuk, milyen gyorsan változik körülöttünk a világ, tartanunk kell a tempót, hogy ne kerüljünk lépéshátrányba.

– A sportinnovációs konferencián tartott előadásában a tömegbázis bővítése és a hozzáférhetőség kérdése is szóba került. Miként befolyásolhatja a digitális jelenlét a fiatalok elérését?     
– Lehetőséget kell nyújtanunk arra, hogy minél többen kipróbálhassák a sportágunkat – elég hozzá egy hajó és egy lapát. Persze már az is jó, ha a képernyőn keresztül felkeltjük a fiatalok érdeklődését, de még jobb, ha sikerül rávennünk őket arra, hogy hajóba üljenek és vízre szálljanak. Nem szabad kizárólag a legmagasabb szintre összpontosítani, azon vagyunk, hogy világszerte erősítsük a tömegbázisunkat. Lehet, hogy valaki rekreációs céllal kezd el kajakozni, később pedig olimpiai szakágban nyújt kimagasló teljesítményt.

– Vagyis szeretnének szorosabb kapcsolatot kialakítani a versenysport és a szabadidős tevékenységek között?     
– Igen, egyértelműen ez a célunk. Szeretnénk azoknak is értéket teremteni, akik szabadidős céllal űzik a sportágunkat. A Magyar Kajak-kenu Szövetség azon európai szervezetek közé tartozik, amelyek már korábban felismerték, hogy ezek a tevékenységek összekapcsolódnak. Az állva evezés, a SUP-ozás kimondottan népszerű önöknél, de említhetném a különböző vízitúrákat is, amelyek természetközeli élményt kínálnak. Többek között azért változtattuk meg a nemzetközi szövetség angol elnevezését (Paddle Worldwide), hogy hangsúlyozzuk, az olimpiai programon kívül is szeretnénk közösséget építeni.

– Egy hónapja Szolnokon járt, ahol új formátumú, kieséses rendszerű versenyt is rendeztek. Hogy tetszett?     
– Rendkívül látványos volt, nagyon fontosnak tartom a kezdeményezést. Örülök, hogy élesben is kipróbáltuk, rengeteget tanultunk a szolnoki tapasztalatból. Sokat gondolkodunk azon, miként tehetnénk izgalmasabbá, vonzóbbá a sportágunkat, igyekszünk folyamatosan fejleszteni az ötleteket. Magyarország mindig is élen járt a közönség megszólításában, elég csak a szegedi világversenyek hangulatára gondolni.

– Jövőre olimpiai kvalifikációs világbajnokságot rendeznek a Maty-éren.     
– Az új rendszerben minden verseny fontos az olimpiai kvalifikáció szempontjából, de a világbajnokság kiemelt jelentőségű esemény. Sokat jelent, hogy visszatérhetünk Szegedre, a Maty-éri pálya az egyik legjobb helyszín a világon. Különleges érzés a sportolóknak, hogy tízezer néző előtt versenyezhetnek, hasonló hangulatban csak az olimpián lehet részük. Sportvezetőként persze az sem mellékes, hogy nem kell aggódnunk a körülmények miatt, mert tapasztalt szervezőkkel dolgozhatunk együtt.

Kárai Péter, a nemzetközi és az európai szövetség elnökségi tagja, a hazai szövetség alelnöke: Három év múlva már a felnőttek között is tesztelhetnénk az új számot

Miként fogant meg a Szolnokon tesztelt kieséses verseny ötlete? Az egyik alapvető problémám, hogy az innovációban nem sokat lépett előre a sportágunk, ami óriási hiba, mert még az olimpiai program legbiztosabb szereplői is törekednek a folyamatos fejlődésre. Az úszás is nagyon közel áll a szívemhez, az új szám alapkoncepciója onnan jött. Aztán már nagyon régen Vaskuti István vetette fel, hogy legyen olyan versenyszám, amelyben nem kell tartani a pályát. Szóval innen-onnan vettem ötletfoszlányokat, összeraktam és komplexszé tettem. Milyen volt a fogadtatása? Dióhéjban: a lényege az, hogy a sportolóknak előbb ezerötszáz, majd ezer, végül ötszáz métert kell teljesíteniük. A mezőny az első kör után tizennyolc fősre csökken, ezt követően az ötszázas döntőbe kilencen juthatnak be. Eredetileg csak férfi kajakban szerettem volna megszervezni, ám a hazai szövetség vezetősége annyira lelkes volt, hogy a női kajak és a férfi kenu is bekerült. Anno még azt tanultam, hogy az a jó verseny, amelyiknek a végkimenetelében van egyfajta bizonytalanság – nálunk síkvízen ez kevésbé megszokott, viszont az új szám ebből a szempontból is tartogat pluszizgalmakat. Szerepe van a taktikának, az állóképességnek, a gyorsaságnak és a regenerációnak. Szolnokon sok minden kirajzolódott, alapvetően jól sikerült a verseny. Hogyan látja a versenyszám jövőjét? A napokban felterjesztem az európai szövetségnél, majd lehetőség szerint a Paddle Wordwide-nál is, hogy kerüljön be a potenciális versenyszámok közé. Ha ez megvan, akkor a vonatkozó bizottságunk dönt a folytatásról. Tudnak róla, jó a fogadtatása. Ha pozitív elbírálást kap, akkor örülnék neki, ha esetleg már jövőre bemutatkozhatna élesben utánpótlás-világversenyen. Amennyiben ott is jól vizsgázik, akkor három év múlva már a felnőttek között is tesztelhetnénk.