Az új sportági stratégia az élversenyzők eredményességének megtartása mellett nyit a környezetvédelem, az iskolai sport, a diáksport és a lakossági sport irányába is. Figyelembe veszi az állami sportirányítás és az olimpiai mozgalom célkitűzéseit és illeszkedik az európai sportstratégia új irányaihoz is.
A sportági stratégia végrehajtásának kiemelkedő feladatai közé a közgyűlés döntése alapján bekerült a sportszakmai munka megerősítése, vagyis a sportág eredményességének megtartása, a szövetség és a klubok fenntartható gazdálkodásának biztosítása, a marketing-kommunikációs munka továbberősítésének szándéka, valamint az MKKSZ-t alkotó tagszervezetek önállóságának fokozása. A közgyűlés az új sportági stratégia elfogadásával kinyilvánította, hogy a fenti célok elérését fontosnak tartja.
Az új stratégia végrehajtásának legfontosabb eleme, hogy a szakmai igazgató a jövőben nem csak a versenysportért, hanem az összes szakágért felelős lesz, vagyis át kell látnia és össze kell fognia a sportág teljes vertikumát. Ennek megfelelően a közgyűlés az alapszabályban kibővítette a mindenkori szakmai igazgatói jogkörét.
„Az alapszabály minden olyan pontja, amely az új stratégia végrehajtására vonatkozik, elfogadásra került – mondta a közgyűlés végén Baráth Etele, az MKKSZ elnöke. – A közgyűlés azt a döntést hozta, hogy a szövetség áprilisi tisztújítása után, már az új elnökség és azon belül is az új szakmai alelnök joga legyen eldönteni, hogy milyen formában alakul szeptembertől az MKKSZ szakmai munkája. Vagyis a szakmai alelnök lesz az, aki az elnökség, vagy ha kell, a közgyűlés elé terjeszti, hogy milyen formában képzeli el a munkamegosztást a szakmai igazgató, valamint a válogatott keretekkel foglalkozó szakemberek között.”
A sportági stratégia végrehajtásának kiemelkedő feladatai közé a közgyűlés döntése alapján bekerült a sportszakmai munka megerősítése, vagyis a sportág eredményességének megtartása, a szövetség és a klubok fenntartható gazdálkodásának biztosítása, a marketing-kommunikációs munka továbberősítésének szándéka, valamint az MKKSZ-t alkotó tagszervezetek önállóságának fokozása. A közgyűlés az új sportági stratégia elfogadásával kinyilvánította, hogy a fenti célok elérését fontosnak tartja.
Az új stratégia végrehajtásának legfontosabb eleme, hogy a szakmai igazgató a jövőben nem csak a versenysportért, hanem az összes szakágért felelős lesz, vagyis át kell látnia és össze kell fognia a sportág teljes vertikumát. Ennek megfelelően a közgyűlés az alapszabályban kibővítette a mindenkori szakmai igazgatói jogkörét.
„Az alapszabály minden olyan pontja, amely az új stratégia végrehajtására vonatkozik, elfogadásra került – mondta a közgyűlés végén Baráth Etele, az MKKSZ elnöke. – A közgyűlés azt a döntést hozta, hogy a szövetség áprilisi tisztújítása után, már az új elnökség és azon belül is az új szakmai alelnök joga legyen eldönteni, hogy milyen formában alakul szeptembertől az MKKSZ szakmai munkája. Vagyis a szakmai alelnök lesz az, aki az elnökség, vagy ha kell, a közgyűlés elé terjeszti, hogy milyen formában képzeli el a munkamegosztást a szakmai igazgató, valamint a válogatott keretekkel foglalkozó szakemberek között.”
A szövetség elnöksége a hét elején októberig meghosszabbította Storcz Botond felnőtt-, és Hüttner Csaba utánpótlás-kapitány megbízatását, így a gyorsasági és a maraton válogatott felkészítése az idei szezonban az eddigi keretek között zajlik. A válogatottak irányításának szakmai struktúrája csak októbertől változhat, amennyiben ezt az újonnan felálló elnökség indokoltnak találja.
