PAUNOCH PÉTER (BLOG) 2020.11.17 07:50 Frissítve: 2020.11.17 10:09

Kulcskérdések az új átigazolási szabályozás kapcsán

A magyar futball őszi sikereinek tudatában – gondolhatunk a Ferencváros BL-be jutására és a válogatott Eb-kvalifikációjára – különösen fontos, hogy a háttérben olyan stratégiai döntések szülessenek, akár az utánpótlásban, akár a felnőttfutballban, melyekkel a jól látható fejlődési folyamatot meg tudjuk támogatni, hozzá tudunk járulni. Ezért tartom például fontosnak, hogy beszéljünk az akadémiákon nevelkedő fiatalok nemrég kormányrendeletben szabályzott átigazolási lehetőségeiről. Pró és kontra, a szabályozáshoz kapcsolódó kérdésekkel együtt. A játékosügynök szemével – Paunoch Péter blogja.

Balogh Botond (jobbra) 17 évesen szerződött az olasz Parmába, egy évvel később pedig be is mutatkozhatott a Serie A-ban (Fotó: AFP)

 

Először is lássuk a Magyar Közlönyben megjelent szabályozás főbb pontjait:

7/B. § (1) A sportakadémia a sportolók védelmét és az utánpótlásképzés tervezhetőségét erősítve, az ezen alcím szerinti átigazolási feltételeknek köteles eleget tenni.

(2) A sportakadémia a 15–19 éves korosztályok számára kiírt és szervezett korosztályos versenyrendszerben részt vevő sportolók vonatkozásában nem kezdeményezhet átigazolási eljárást más sportakadémiával, kivéve, ha

a) a kiskorú sportoló törvényes képviselője országos régióban életvitelszerűen lakóhelyet változtat, amelyet a sportakadémia felé írásban, hitelt érdemlő módon igazol, és

b) az átigazolásban érintett mindkét sportakadémia írásban hozzájárul az átigazoláshoz.

(3) A sportoló a sportakadémiáról külföldi szervezethez az alábbi feltételek teljesülése esetén igazolhat:

c) a labdarúgás sportágban működő sportakadémia sportolója az országos sportági szakszövetség által szervezett, országos felnőtt korosztályú versenyrendszerben legalább 10 mérkőzésen pályára lépett, és mérkőzésenként legalább 70 perc tiszta játékidőt a pályán töltött.

Ahhoz, hogy a szabályozásról minden szempontból korrekt állásfoglalást tudjunk alkotni, a következő kérdéseket kell tisztáznia a jövőben a rendeletalkotóknak vagy a Magyar Labdarúgó-szövetségnek:

– Amatőr vagy profi státuszú játékosokra vonatkozik a szabályozás vagy mindkettőre?

– Mit jelentenek konkrétan a korosztályi szabályozások, pl. az, hogy 15–19 év közötti játékosok: ez konkrétan az U15 és U19 közötti korosztályt jelenti vagy MLSZ versenyrendszerben előírt korosztályhoz tartozó szabályok az irányadóak?

– Az országos sportági szakszövetség által szervezett, országos felnőtt korosztályú versenyrendszerben – ez mit jelent? Szó szerinti értelmezés szerint az NB I-es, NB II-es és NB III-as bajnokságot jelentheti, de vonatkozik-e például a Magyar Kupára? Kölcsönadás is számít? Ha a külföldre szerződés feltételként megszabott játékperceket nem egy adott csapatban teljesíti egy fiatal játékos, hanem több klubnál együttesen, akkor összeadódnak a percek?

– Mit jelent a tiszta játékidő? Hiszen a labdarúgásban nem áll játék közben az óra, ezt a fogalmat a futballban nem használjuk olyan értelemben, min sok más sportágban (lásd például kosár-, kézi- és vízilabda vagy jégkorong).

– A gyakorlatban a kormányrendelet céljait hogyan tudják majd összehangolni a klubok és az MLSZ az eddig nagy sikerrel működő, az utánpótlás-nevelés támogatásánál a külföldi karriereket előnyben részesítő, a pénzek elosztást azáltal befolyásoló produktivitási rendszerrel? Hiszen az ezentúl feltételekhez kötött, topbajnokságba szerződés produktivitási pontokat hozhat. Jó példa erre a nemrég az olasz Serie A-ban, a Parmában bemutatkozó Balogh Botond esete, aki a jövőre életbe lépő új szabályok értelmében nem tudna külföldre szerződni, miközben az MTK utánpótlása éveken keresztül produktivitási pontokhoz és pluszbevételhez juthat, ha Balogh helytáll az olasz élvonalban. De említhetjük Gulácsi Péter esetét is, aki szintén felnőtt rutin nélkül igazolt külföldre még 2007-ben és most a német Bundesligában gyűjti az említett pontokat.

– Mi történik, ha egy fiatal előbb egy nem kiemelt akadémiára igazol és onnan meg egy másik kiemeltre vagy külföldre? Mennyi időnek kell eltelnie a két klubváltás között? Mi történik ha nem kiemelt akadémiáról megy külföldre?

– Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a családfő külföldön vállal munkát és a család el is költözik Magyarországról, hiszen jelen gyakorlat szerint az amatőr játékos külföldi átigazolásánál nincs szükség az átadó hozzájárulására, nemzetközi versenyengedélyt előbb-utóbb kiadja a szövetség akkor is, ha nem járul hozzá az átadó sportszervezet. A FIFA által meghatározott nemzetközi átigazolási szabályok szerint ugyanis egy sportszervezet jogi eszközzel nem tudja visszatartani a külföldi bajnokságba vágyódó játékost. Az Európai Unión belül amatőr játékos 16 éves kortól válthat klubot, 16 éves kor alatt pedig csak abban az esetben, ha a család is országot vált, és életvitelszerűen abban az országban él, ahova a játékos szerződne.

– Nem tisztázott, hogy kit és milyen felelősségre vonás terhel, ha egy külföldi klub mégis kérvényezi a nemzetközi szövetségnél, a szokásos módon egy 15 és 19 év közötti magyar akadémista szerződtetését, és megtagadhatja egy játékos, pláne egy amatőr játékos játékengedélyének kiadását az MLSZ a törvényrendelet alapján? A vonatkozó FIFA Regulations on the Status and Transfer of Players szabályozás ilyen korlátozásokat nem ismer.

– Magyarországi váltás esetén nem egyértelmű a szülők lakóhelyváltozásának igazolására vonatkozó előírás, hiszen az akadémiai rendszer egyik lényege, hogy egy tehetséges gyerek adott esetben a szülei lakóhelyétől távol is futballozhasson, ha felfigyel rá az ország valamelyik akadémiája. A legtöbb akadémián nagyon távolról érkező gyerekek is futballoznak, akik amúgy kollégiumban laknak – hogyan van összefüggésben az ő esetleges átigazolásuk a szülők lakóhelyével?

Érvek a fiatalok átigazolási szabályozása mellett

Az utánpótlásképzés tervezhetőségének szempontjából valóban üdvözítő, ha az egyik akadémia nem csalná el a másik akadémia legjobb játékosait. A játékosok egyenes irányú fejlesztése ugyanis leginkább egy akadémia hosszú távú munkája révén valósulhat meg. Az nem szerencsés, ha egy fiatal az utánpótlás évei alatt több csapatnál is megfordul, mert megszakad az elkezdett képzési folyamat. Nem egy példát tudnék mondani arra, amikor néhány éven belül öt-hat klubnál is megfordul egy gyerek, ennyi klubváltás mellett nem lehet folyamatos fejlődésről beszélni.

Nem lenne szerencsés ha egy-két ügyeskedő játékosügynök (tisztelet a kivételnek) segítségével külföldi klubok aratnák le a magyar sportpolitika jelentős állami szerepvállalásának és befektetésének a gyümölcsét azzal, hogy a magyar futball legnagyobb tehetségeit 16 évesen elhappolják.

Sokéves tapasztalatom – 2012-ben könyvet is írtam a témában – mondatja velem, nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy fiatal labdarúgók 16-17 évesen nekivágjanak-e a kvázi profi karrierjüknek egy másik országban. Ahhoz a szakmai szempontok mellett mentálisan, pszichésen és fizikailag olyan szinten kell lenniük, hogy reális lehetőségként vetődjön fel, éveket el tudnak tölteni külföldön, ahol jó eséllyel profi szerződést is kaphatnak. Ez a dilemma azonban akkor is fennáll majd, ha itthon játszik tíz meccsen egy fiatal az NB III-ban és azt követően szerződik külföldre.

Azt is látni kell, hogy a külföldi fogadó klubnak is beruházást jelent egy másik országból érkező fiatal átigazolása, hiszen az iskoláztatását, étkeztetését és a szállását biztosítani kell (néha még egy kis zsebpénz is csurran-cseppen), a nevelő klubnak fizetendő eurószázezres nagyságrendű nevelési költségtérítésről nem is beszélve – és általában, az ebben hosszú távú befektetést látó klubok nem egy, hanem esetenként tucatnyi fiatalt szerződtetnek. Viszont a külföldről érkező fiatalnak egyértelműen jobbnak is kell lennie a helyi srácoknál – akiknél az említett költségek nem állnak fenn (az ország más részén lakó fiatalok kivételével).

Sok esetben ezeket a fiatalokat nem is a korosztályukban, hanem egy évvel idősebbek között próbálják ki, ahonnan szintén ki kell, hogy emelkedjenek annak érdekében, hogy érdemes legyen velük foglalkozni hosszabb távon. Ezért, illetve az említett nagy versenyhelyzet miatt külföldön nagyon nehéz a ranglétrákat végigjárva, az utánpótlásból eljutni a felnőttcsapatokba. Annak pedig én sem vagyok híve, ha rövid időn belül hazatér a külföldre kerülő fiatalember, mert azzal ugyanúgy megtörhet a fejlődése, mint a gyakori hazai klubváltásokkal.

Ezért gondolom úgy, hogy minden szempontot figyelembe véve érdemes mérlegelni a témát, és a futball szereplőinek közösen, konszenzusra jutva kell megtalálniuk a válaszokat a feltett kérdésekre. Abban talán mindenki egyetért, hogy a magyar futball fejlődésének egyik kulcsa az lenne, ha a környező országokhoz hasonlóan egyre több magyar játékos futballozna és fejlődne a legerősebb európai bajnokságokban. Az aktuálisan, a mindenkori UEFA-koefficiens lista alapján a 20 legerősebb európai, élvonalbeli bajnokságba az elmúlt öt évben (2015 nyara óta) a 20 évnél idősebb játékosok közül csak 13-an tudtak külföldre szerződni, míg ugyanezen időszak alatt az utánpótlásból külföldre igazolók száma jóval 20 fölött van.   

Az elmúlt öt évben 20 éves kor fölött az NB I-ből közvetlenül a top 20 európai bajnokságba igazolók névsora: Bobál Gergely (ZTE-ből Nacional, Portugália), Varga Kevin (DVSC-ből Kasimpasa, Törökország), Windecker József (Újpest – Levadiakosz, Görögország), Bobál Dávid (Bp. Honvéd – Dukla Praha, Csehország), Korcsmár Zsolt (Vasas – Midtjylland, Dánia), Nagy Ádám (Ferencváros – Bologna, Olaszország), Sallai Roland (Puskás Akadémia – APOEL, Ciprus), Nagy Dominik (Ferencváros – Legia, Lengyelország), Lang Ádám (Videoton – Dijon, Franciaország), Kleinheisler László (Videoton – Werder Bremen, Németország), Gyurcsó Ádám (Pogon, Lengyelország), Nikolics Nemanja (Legia, Lengyelország), Gosztonyi András (Slask Wroclaw, Lengyelország).  

A felsorolásból (melyben azok a játékosok nem szerepelnek, akik nem közvetlenül mentek az NB I-ből külföldre, mert eltelt némi idő a hazai szerződésük lejárta és a külföldi szerződés között, mint Ugrai Roland vagy Nagy Gergő esetében) jól látszik, hogy ha az idén nyáron váltó Bobál Gergelyt és Varga Kevint nem számoljuk, már csak öten játszanak külföldön, tehát a nemcsak az utánpótlás-játékosokra, hanem a felnőttként külföldre szerződőkre is igaz, hogy a többség nem tud hosszú távú külföldi karriert építeni a legerősebb európai bajnokságokban. (A névsorhoz hozzátehetjük még Korhut Mihályt, aki irodánk, a Center Sport közreműködésével szerződött az izraeli Hapooel Beer Sevához 2016-ban, és bár az izraeli élvonal akkor nem tartozott a top 20-as európai bajnokságok közé, a védő négy évet is külföldön tölthetett, Izrael után a görög Arisznál). Ugyanakkor az is látható, hogy a felsorolt 13 játékosból csak hárman – Nagy Ádám, Lang Ádám és Kleinheisler László – tudtak 20 éves koruk betöltése után az NB I-ből egyenesen a top öt európai bajnokság valamelyikébe szerződni. Ez pedig a környező országokkal összevetve nagyon kevés.

Ezért lehet kiemelten fontos már az utánpótlás-játékosok hazai kiválasztásában is a megfelelő scouting. Ezt elősegítendő a napokban újabb, online mérkőzéselemező tanfolyam is indul.

Úgy vélem, a megfelelő kiválasztás a jövőben is kulcskérdés lesz, ahogy az is, hogy a magyar futball tehetségeit a klubokkal és a szövetséggel szorosan együttműködve megfelelően menedzseljük, mindenki számára megtaláljuk azt a csapatot – akár itthon, akár külföldön –, amely az adott élethelyzetében a legjobban szolgálja a fejlődését.

2022.11.03 09:13:26

Paunoch Péter blogja nemzetisport.hu

Egy-egy csapat a legértékesebb és a legkevesebbet mutató külföldi játékosokból. Paunoch-blog.

2022.10.10 16:07:57

Paunoch Péter blogja nemzetisport.hu

Az év felfedezettjei bizonyítják: alacsonyabb osztályba „száműzött” játékosokból is lehet ütőképes együttes. Paunoch Péter blogja.

2022.09.10 10:43:51

Paunoch Péter blogja nemzetisport.hu

Íme, egy 25 év alatti magyar „álomcsapat” azokból, akik nevelőegyesületükben nem tudtak berobbanni. Paunoch Péter blogja.

2022.08.01 10:20:33

Paunoch Péter blogja PAUNOCH PÉTER (BLOG)

Paunoch-blog. Elvágyódó játékosok, hosszabbítani akaró klubok – külföldi és hazai megoldások.

2022.06.07 09:56:18

Paunoch Péter blogja PAUNOCH PÉTER (BLOG)

PAUNOCH-BLOG. Hittel, akarattal, elszántsággal, szervezettséggel felül lehet írni a papírformát.