Még ma sem hisszük el... Hogyan kaphatott ki az Aranycsapat a döntőben?
Minisorozatunkban sorra vesszük a labdarúgó-világbajnokságok legjobb csapatai közül azokat, amelyek nem nyerték, nem nyerhették meg a világbajnokságot. Elérkeztünk az utolsó, legfájóbb részhez...
![]() |
Aranycsapat (Fotó: AFP) |
MIÉRT? Talán nincs is olyan tény, legenda és feltevés, amit nem írtak le Magyarország egyik legragyogóbb kincséről, az Aranycsapatról, amelyre máig büszkék lehetünk. Mégis fura érzés tölt el bennünket ezzel a remek gárdával kapcsolatban, hiszen az a fránya világbajnoki arany tette volna fel a koronát a munkálkodására.
Futballtörténelem (az Aranycsapat 16:30-tól)
AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG MELLETT. A klasszikus összeállításban ugyan a legendákkal ellentétben csak néhány alkalommal játszott Sebes Gusztáv csapata, de játékban, hozzáállásban és taktikailag is újat hozott a futball világába – és ez a zsenik jellemzője, hogy más világot hagynak maguk után, mint amilyenbe beleléptek. A gyönyörű, szórakoztató és eredményes, gólra törő játéka mellett a totális futballt is megelőlegezte a Sebes és jobbkeze, a rövid passzos játék atyja, Mándi Gyula által tökéletesre csiszolt WM-rendszer. Grosics Gyula már akkor söprögető, Czibor Zoltán pedig már akkor tükörszélső volt, amikor még ki sem találták ezt a fogalmat, Hidegkuti Nándor az első trequartista, Bozsik József az első mélységi irányító volt, Zakariás József visszavonásával Sebes kialakította a mai négyvédős rendszert – Puskás Ferencet pedig méltán tartják a korszak első számú futballsztárjának. Sebes szerint az Aranycsapat „szocialista futballt” játszott, a csapatmunka és a rengeteg helycsere volt a kulcs, no és az MTK-s Jimmy Hogan-iskola. Hidegkuti visszavonása Bukovi Márton ötlete volt, az MTK-ban (1950-től 1956-ig volt a klub Budapesti Textiles, Budapesti Bástya és Budapesti Vörös Lobogó is) Palotás Péter is játszott ezen a poszton.
![]() |
Fotó: AFP |
AZ A BIZONYOS TORNA… Az önmagukat a világ legjobbjainak tartó angolok kétszeri megleckéztetése (ne szerénykedjünk: szétcincálása) után abszolút esélyesként utaztunk a svájci világbajnokságra. Dél-Koreának egy kilencest, a nyugatnémeteknek (ezen a mérkőzésen tette harcképtelenné Werner Liebrich Puskás Ferencet) egy nyolcast vágtak a Sebes-fiúk, majd az előző torna döntősein, Brazílián és Uruguayon öldöklő, fájdalmas, a lelkeken és a testeken is nyomokat hagyó küzdelem után léptek át. Az utolsó találkozón a fináléba jóval könnyebb ágon beúszó (de egy mérkőzéssel többet játszó) NSZK ellen a 8. percben már két góllal vezettünk (Grosics – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Zakariás – Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. felállásban), ám ekkor beütött a krach: a küzdőszelleme legendáját éppen ekkor megalapozó német együttes fordítani tudott. A stoplis cipőket rosszkor tökéletesítette Adolf Dassler, hogy a II. világháborúból megmaradt doppingszerek újrahasznosításáról már ne is szóljunk. Puskás lőtt még egy gólt (Tóth Mihály passzából), fájdalom, az angol játékvezető, William Ling ezt nem adta meg.
![]() |
Fotó: AFP |
MIÉRT NEM SIKERÜLT? Grosics nem volt csúcsformában a döntőben, a védelem tagjai mellett Bozsik is hibázott döntő pillanatban. Puskást éppen csak összedrótozták a fináléra, de „másfél” gólt szerzett, Czibort átvitte Sebes meglepetésként a jobb szélre, de gólt szerzett, Budai László teljesen elfáradt a torna végére, a kapitánnyal az összhangot nem találó Sándor Károly nem volt nevezve… Tóth Mihály a brazilok ellen jól játszott, a meccs után leütötték, ezért Uruguay ellen nem játszott, az NSZK ellen neki sem ment (Sebes elgondolása az volt, hogy a bal szélen ő fut majd Puskás helyett).
![]() |
Czibor (Fotó: AFP) |
A zseniális csatár, Kocsis Sándor éppen akkor nem villogott, amikor erre a legnagyobb szükség lett volna (állítólag megsértődött amiatt, hogy Puskás beállt a döntőre félig egészségesen), és egyáltalán nem mellékesen ketten vagy hárman sem a saját ágyukban töltötték a döntő előtti éjszakát, hanem egészen más, férfiasan fárasztó tevékenységben vezették le a feszültséget. Másnap aztán a pályán már nem is fickándoztak… Eleve népünnepély volt a mieink szállodája mellett egész éjszaka, és mint Puskás elmondta, a kétgólos előny és az első meccs eredményének tudatában túlzottan is magabiztosak lettek. És amit ritkán emlegetnek: Hidegkuti és Kocsis is lőtt egy-egy kapufát, előbbi, az „Öreg” meg kihagyott egy irgalmatlan nagy helyzetet.
![]() |
Az a bizonyos bal láb... Puskás első gólja (Fotó: AFP) |
Nyilván lehetett volna a teljesen kimerült Zakariás helyett Kovács Imrét vagy Szojka Ferencet játszatni, de Sebes nem akart a bevált csapaton változtatni, erre nem is volt oka, elöl azért nem vetette be Csordás Lajost, Machos Ferencet vagy a rutinos Palotás Pétert.
De nézzünk kicsit mélyebben a történtek mélyére! A titokzatos doppingszerről, a Pervitinről írtunk már korábban, többen is tanúsítják, hogy használták ezt a nyugatnémetek.
Nagy hibát követett el a magyar vezetőség a cipőkkel (ez önmagában akkora nagy témakör, hogy erről később egy külön cikkel jelentkezünk), még nagyobbat azzal, hogy a torna előtt játékra jelentkező Nyers Istvánnal nem számolt Sebes, holott a „disszidens” balszélső az Interben a Serie A egyik legnagyobb csillaga lett, gólkirály, kétszeres ezüstcipős, egyszeres bronzcipős, később az AS Romában és a Barcelonában is játszott. És tudjuk, a sportban sincs ha, de ha a kommunista hatalomátvétel után nem menekül külföldre Kubala László…
Engedelmükkel megemlítenénk egy másik szélsőt is: a France Football a XX. század 16. legjobb francia futballistájának választotta meg Újlaki Józsefet, aki 1954-ben már a francia liga egyik legnagyobb sztárja volt – és francia válogatott, a Ligue 1 hetedik legjobb góllövője. Ő volt az utolsó, akit kiengedtek profinak…
![]() |
A győztesek ünnepe Münchenben (Fotó: AFP) |
HOGYAN TOVÁBB? Budapesten hatalmas felháborodást keltett a vereség, az utcákon tízezrek tüntettek, a játékososokat és a kapitányt kerülőutakon szállították haza. A „mag” viszont még jó ideig együtt maradhatott volna, ha az 1956 miatt és után nem vesz gyökeres fordulatot néhány klasszis élete. A következő világbajnokságon már csak Grosics Gyula, Bozsik József, Kárpáti Béla, Budai László, Szojka Ferenc és Hidegkuti Nándor lépett pályára az ezüstösek közül, le is bőgött a csapat.
Melyik volt minden idők legjobb nem aranyérmes vb-csapata?