A németalföldi médiát átható eufória jellemzőjeként több oldalas lelkesült beszámolót közöl az ötszörös világbajnok dél-amerikaiak elbúcsúztatásáról az Algemeen Dagblad című napilap, Bert van Marwijk szövetségi kapitány legénységének 2–1-es diadala után arra a következtetésre jutván, hogy az „oranje most már okkal hihet a világbajnoki cím megszerezhetőségében, mert megvan hozzá a képessége". Idézi Van Marwijk szavait is, amelyek szerint „az első naptól kezdve megmutattuk, hogy hihetünk magunkban, mert amit elterveztünk, képesek is vagyunk megcsinálni".
A De Volkskrant szerint „karakteres játékkal verték meg Brazíliát", s ez a napilap is a vb-győzelemről ábrándozik. A kapitányi nyilatkozatból azt emeli ki, hogy „minden egyben van nálunk: a következetesség, a nyugalom, a taktika, a szimpátia, a tökéletesség, az együttmunkálkodás és a kritika".
Az újságok általában is méltatják csapatuk teljesítményét, szinte kivétel nélkül kiemelve azt a tényt, hogy Hollandia 1974 óta egészen péntekig nem tudta legyőzni Brazíliát. A De Telegraaf egyenesen „csodát" emleget, s úgy fogalmaz, hogy Hollandia „leküzdötte a brazil-szindrómát", a válogatott játékának minősítésére pedig a „pompás, robbanékony és agresszív" jelzőhármast alkalmazza.
A négy közé jutás természetesen országos örömhullámot váltott ki, a brazilverést követően a beszámolók szerint narancsszínű zászlókkal felszerelkezett és ugyanilyen árnyalatú ruhát viselő mámoros szurkolók tömege lepte el a holland városok utcáit.
| |
Fiatalszabály: nyűg vagy áldás?
