Eb-stadionmustra rekordokkal: a Puskás Aréna a legújabb, benne lehet a legtöbb néző

♦ Legnagyobb/legkisebb:
A 11 helyszín közül a londoni Wembley a legnagyobb befogadóképességű (90 000 férőhely), a legkisebb pedig a koppenhágai Parken Stadion (38 065 fő). A Puskás Aréna a hatodik a sorban (67 215), mert még Róma (70 634), München (70 000), Baki (68 700) és Szentpétervár (68 134) is megelőzi.

♦ Legtöbb/legkevesebb néző:
Mivel Magyarország egyedüliként 100 százalékos kihasználtságot vállalt, a Puskás Arénában lehet jelen a legtöbb néző (67 215), míg a legkisebb, 20 százalékos telítettség Münchenben lesz, ami 14 500 nézőt jelent. A legkevesebben azonban nem a bajor fővárosban, hanem a 25-33 százalékos kihasználtságú koppenhágai Parken Stadionban tekinthetik meg a mérkőzést a helyszínen (9516–12 561 fő).

♦ Legrégibb/legújabb:
Az 1903 októberében átadott, majd az 1990-es években teljesen újjáépített glasgow-i Hampden Park a legidősebb stadion, míg a 2019 novemberében felavatott Puskás Aréna a legfiatalabb.

Glasgow, Hampden Park: három csoportmeccs (D-csoport), egy nyolcaddöntő

♦ A legnagyobb vesztes:
Az írországi Dublin, mert 2018. december 2-án ott tartották a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőinek sorsolását, és eredetileg négy meccset rendeztek volna az Aviva Stadionban, ám 2021. április 23-án az UEFA bejelentette, hogy a koronavírus-pandémiával kapcsolatos, a nézőkre vonatkozó garanciák hiánya miatt Dublin mégsem rendezhet mérkőzéseket. A három csoportmeccset így az oroszországi Szentpétervár, a nyolcaddöntőt London kapta.

♦ A legnagyobb elégedetlenkedő:
Az UEFA ugyanekkor a spanyolországi Bilbaótól is elvette a rendezést, mert a helyi hatóságok döntése alapján a baszk tartomány központjában található San Mamés Stadionban csak a nézők nélküli, zárt kapus rendezést tudták volna vállalni. Az UEFA ragaszkodott hozzá, hogy minden helyszínen – legalább korlátozott létszámban – jelen legyenek szurkolók, így Bilbao helyett egy másik spanyolországi helyszínre, Andalúzia fővárosába, Sevillába tették át a mérkőzéseket. A baszk főváros vezetői ekkor perrel fenyegették meg az UEFA-t a szerintük egyoldalú, Bilbao imázsát rontó döntés miatt. Kártérítést követeltek, mert már hat éve készültek a kontinensviadalra. Baszkföld egyébként a koronavírus által az egyik legsúlyosabban sújtott régió Spanyolországban.

♦ A legtöbb Eb-meccsnek otthont adó helyszín:
A londoni Wembley, amelyben az 51 találkozóból összesen nyolcat rendeznek meg. A brit főváros a D-csoport három mérkőzése mellett két nyolcaddöntőnek – az egyiket Dublin helyett kapta –, a két elődöntőnek, valamint a finálénak lesz a házigazdája.

London, Wembley: döntő, két elődöntő, két nyolcaddöntő, három csoportmeccs (D-csoport)

♦ Legtöbb korábbi Eb-döntő:
Eddig a Római Olimpiai Stadionban rendezték a legtöbb döntőt, hármat. Az 1968-as négyes döntőben megismételt fináléra volt szükség, a párharcból a házigazdák kerültek ki nyertesen a jugoszlávokkal szemben (1–1 és 2–0), 1980-ban pedig az NSZK itt győzte le 2–1-re Belgiumot.

Róma, Olimpiai Stadion: három csoportmeccs (A-csoport), egy negyeddöntő

♦ Korábbi Eb-rendező ország, amelynek a helyszíne most debütál:
Spanyolország az egyetlen a rendezők közül, ahol már tartottak Eb-t, de a mostani helyszínen, Sevillában még nem. Az andalúziai város a baszk tartományhoz tartozó Bilbao helyett kapta meg a rendezést.

♦ Nagyobb események az egyes stadionokban:

♦ London (Nagy-Britannia): A 2007-ben átadott, a lebontott régi Wembley helyén felépült stadion UEFA ötcsillagos minősítésű, itt zajlott le a 2011-es és 2013-as Bajnokok Ligája-döntő. Eredetileg a 2020-as BL-finálénak is otthont adott volna, de azt a koronavírus-pandémia miatt biztonsági okokból áttették Lisszabonba, ezért kapta meg helyette a 2023-as rendezési jogát. A stadion volt a házigazdája a 2012. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó döntőjének. A Wembley boltíve a világ leghosszabb, nem megtámasztott tetőszerkezete.

♦ Baki (Azerbajdzsán): az Olimpiai Stadiont némi csúszással 2015 márciusában, az Európai Játékokra adták át, a legnagyobb esemény labdarúgásban a 2019-es Chelsea–Arsenal Európa-liga-döntő volt benne.

Baki, Olimpiai Stadion: három csoportmeccs (A-csoport), egy negyeddöntő

♦ Róma (Olaszország): Az Olimpiai Stadiont még Benito Mussolini diktátor kezdeményezésére kezdték építeni 1928-ban és 1932-ben avatták fel, majd többször felújították, átépítették. Eredetileg az 1940-es olimpiának a fő helyszíne lett volna, a II. világháború azonban közbeszólt, és ez végül csak 1960-ban valósult meg. 1953-től Stadio dei Centomila – Százezres Stadion – névre keresztelték, majd az ötkarikás játékok óta használják az Római Olimpiai Stadion nevet. 1987-ben atlétikai világbajnokságot, 1968-ban pedig a négycsapatos labdarúgó Európa-bajnokság mindkét döntőjét – mivel az első 120 perc után 1–1-re végződött a házigazdák és a jugoszlávok között, megismételték a találkozót – és a bronzmeccsét rendezték benne. 1980-ban a labdarúgó Eb-, 1990-ben pedig a világbajnokság fő helyszíne volt, mindkét esemény fináléját benne játszották. Itt lesz az olasz–török megnyitó, Róma egyébként ebben a „műfajban” sem most debütál, hiszen 1980-as Eb első meccsét, a NSZK–Csehszlovákia (1–0) találkozót is itt játszották, ez volt egyébként az azt megelőző, 1976-os döntő párosítása is. A felsoroltakon kívül 1977-ben és 1984-ben a labdarúgó Bajnokcsapatok Európa-kupája fináléjának, 1996-ban és 2009-ben pedig a Bajnokok Ligája döntőjének is otthont adott. Most az olaszok három csoportmeccsét (A-csoport), valamint egy negyeddöntőt játszanak benne.

♦ München (Németország): Az Allianz Arénát 2005 júniusában adták át a következő évi labdarúgó világbajnokságra, amelynek a nyitó meccsét és az egyik elődöntőjét is itt rendezték, akárcsak 2012-ben a Bajnokok Ligája fináléját. (Amikor a meccseket az Allianz AG nem szponzorálja – például az UEFA-rendezvények alatt – , a logót leszerelik vagy letakarják.) Tisztán labdarúgásra tervezték, a formája után „gumicsónaknak” is becézik. London mellett a másik város volt, amely a 2020-as Eb úgynevezett „döntő csomagjára" – elődöntők és finálé lebonyolítása – is pályázott, de végül London lett a befutó.

München, Allianz Arena: három csoportmeccs (F-csoport), egy negyeddöntő

♦ Szentpétervár (Oroszország): A 2017 áprilisában felavatott Kresztovszkij Stadiont a 2018-as labdarúgó-világbajnokságra építették, akkor hét mérkőzésnek, köztük az egyik elődöntőnek és a bronzmeccsnek adott otthont. Előtte egy évvel a Konföderációs Kupának is az egyik fontos helyszíne volt, a torna döntőjét is ott rendezték. A Dublin helyetti beugrásának köszönhetően most ismét hét mérkőzésnek – a B- és E-csoport három-három találkozójának, valamint az egyik negyeddöntőnek – lesz a házigazdája.

Szentpétervár, Zenit Arena: hat csoportmérkőzés (B- és E-csoport), egy negyeddöntő

♦ Budapest (Magyarország): A 2020-as Eb-re épült Puskás Aréna 2019. novemberi megnyitóján a magyar válogatott a kétszeres világbajnok Uruguayjal mérkőzött, és a dél-amerikaiak 2–1-re nyertek. Tavaly ősszel a Bayern München–Sevilla európai Szuperkupa-döntőnek adott otthont, benne játszotta a Juventus és a Barcelona elleni Bajnokok Ligája-csoportmeccsét a Ferencváros, utóbbit már zárt kapuk mögött, akárcsak az Izland elleni, mindent eldöntő Eb-pótselejtezőt. A koronavírus elleni szigorú angliai beutazási intézkedések miatt idén tavasszal több BL- és El-találkozó helyszíne volt, köztük a Liverpool és az RB Lepizig, valamint a Manchester City és a Mönchengladbach mindkét Bajnokok Ligája-nyolcaddöntős csatájának. A létesítmény a stadiumdb.com honlap „2019-es Év Stadionja” internetes szavazását is megnyerte.

♦ Sevilla (Spanyolország): A La Cartuja multifunkciós stadiont eredetileg az 1999-es atlétikai világbajnokságra építették, ideiglenes tető építésével 2004-ben és 2011-ben volt már benne tenisz Davis-kupa-döntő is, de leginkább labdarúgó-eseményekre használják. 2003-ban itt játszotta az UEFA-kupa döntőjét a skót Celtic és a portugál Porto. A spanyol válogatott tavaly novemberben a Nemzetek Ligájában ebben a stadionban aratta kiütéses, 6–0-s győzelmét Németország felett. (Itt rendezték a legutóbbi, Barcelona–Bilbao Spanyol Kupa-döntőt is, de a város két klubja, a Betis és a Sevilla FC nem ezt a létesítményt használja).

Sevilla, La Cartuja: három csoportmeccs (E-csoport), egy nyolcaddöntő

♦ Bukarest (Románia): A régi bukaresti stadiont 2007 decembere és 2008 novembere között bontották le, majd a helyén építették fel a behúzható tetejű Nemzeti Stadiont, amelyet 2011 szeptemberében avattak fel. Benne játszották a 2012-es Európa-liga-finálét, amelyen az Atlético Madrid 3–0-ra megverte az Athletic Bilbaót. A legmagasabb nézőszámot is abban az évben, a Románia–Hollandia mérkőzésen regisztrálták, akkor 53 329-en látogattak ki a találkozóra.

Bukarest, Nemzeti Stadion: három csoportmeccs (C-csoport), egy nyolcaddöntő

♦ Amszterdam (Hollandia): Az 1993 és 1996 között felépített Johan Cruijff Arena Hollandia legnagyobb költségvetésű stadionja, amely UEFA ötcsillagos minősítést kapott. A kinyitható és bezárható tetejű létesítményt az Ajax csapata bérli és tartja karban. 1998-ban itt rendezték a Bajnokok Ligája döntőjét, majd 2013 májusában az Európa-liga fináléját. 1997-től 2007-es megszűnéséig az Amsterdam Admirals amerikaifutball-csapat is benne játszotta a mérkőzéseit.

Amszterdam, Johan Cruijff Arena: három csoportmeccs (C-csoport), egy nyolcaddöntő

♦ Glasgow (Skócia): Amikor a Hampden Park 1903 októberében megnyitotta a kapuit, a
a világ legnagyobb futballarénájának számított, az avatásakor 125 ezren fértek el lelátóin. Akkor még voltak állóhelyek, most viszont – hogy már csak ülve lehet megtekinteni a meccseket – 51 866 a befogadóképessége. Az európai labdarúgás történetének nézőrekordja is itt született, az 1937-es Skócia-Anglia összecsapásra 149 415 glasgow-i volt kíváncsi. Az 1991 és 1999 között teljesen átépített stadion volt a helyszíne a 1960-as és 1976-os Bajnokcsapatok Európa-kupája-, a 2002-es Bajnokok Ligája-, az 1962-es Kupagyőztesek Európa-kupája- és a 2007-es UEFA-kupa-döntőnek. Az 1960-as Real Madrid–Eintracht Frankfurt (7–3) BEK-finálén ebben a stadionban szerzett máig rekordnak számító négy gólt a spanyol csapat színeiben Puskás Ferenc. A 2012-es londoni nyári olimpiai játékok alatt három férfi és öt női labdarúgó-mérkőzést játszottak benne.

♦ Koppenhága (Dánia): A nemzeti stadionként is működő Parken elődjét, az Idraetsparkent 1911. május 25-én avatták fel. Az új stadion építési munkálatai 1990 végén kezdődtek és 1992-ig tartottak, majd az év szeptember 9-én a németek elleni barátságos mérkőzéssel hivatalosan is megnyitották a Parken Stadiont. 1993 őszén négycsillagos minősítést kapott az UEFA-tól, vagyis a BL kivételével minden más, klubcsapatoknak kiírt küzdelemsorozat döntőjét meg lehet rendezni benne. 1994-ben a KEK-, és 2000-ben az UEFA-kupa-fináléjának adott otthont a létesítmény. A 2007 és 2009 közötti újabb felújítás eredményeként a tribün alsó része mozgatható, így a belső tér nagysága igény szerint módosítható. Az eddigi legmagasabb nézőszám egy világbajnoki selejtezőn volt, amikor a 2005. október 5-én lejátszott Dánia–Görögország (1–0) meccset 42 099 néző látta, most viszont a koronavírus-járvány miatt korlátozások következtében ennek megközelítőleg a negyede lehet ott a lelátókon.

Koppenhága, Parken: három csoportmeccs (B-csoport), egy nyolcaddöntő