Kun Zoltán
2021.07.07 11:37

Drámából lett víg játék: 1992 után újra robbanhat a dán dinamit

Óriási meglepetésre nyert Európa-bajnokságot 1992-ben Dánia, és ugyancsak óriási meglepetés az, hogy a mostani tornán, nem egy ellenfelét lehengerelve a legjobb négy közé jutott – főleg a majdnem tragikus és meglehetősen nehézkes kezdés után. Összeállításunkban annak jártunk utána, mi a hasonlóság a két dán csapat között.

A dánok nehezen verekedték át magukat a csoportkörön, de utána Kasper Dolberg vezetésével már jobban teljesítettek, miközben társukért, Christian Eriksenért is játszottak (Fotó: AFP)

 

A nagy bravúr ma még hiányzik

Azt is érdemes megemlíteni az 1992-es és 2021-es csapat összevetésében, hogy a dicső elődök bizony igazi nagyágyúkat ütöttek ki, ami a mostani együttesnél (már csak a sorsolás miatt is) hiányzik. Svédországban a dánok döntetlent játszottak a vb-4. Angliával, megverték az esélyesebbnek tartott, nem mellékesen 1984-ben Eb-győztes franciákat, tizenegyespárbajban kiejtették a címvédő Hollandiát (a tíz rúgóból csak Marco van Basten hibázott, azaz Schmeichel védett), a döntőben pedig legyőzték a két évvel korábban NSZK-ként világbajnok Németországot – a házigazda, de nem túl magasan jegyzett svédektől viszont kikaptak.

Ezúttal a dánok az Eriksen-sokk után Finnországtól, illetve a világranglista-vezető Belgiumtól szenvedtek vereséget, majd az európai második vonalba sorolt oroszok, walesiek és csehek kiütésével jutottak a négy közé. Anglia ellen kiderül, hogy 2021-ben is látunk-e bravúrt a dán csapattól.

TEHER NÉLKÜL: Dánia voltaképpen már az első mérkőzésén megnyerte a maga háborúját, amikor kiderült, hogy Christian Eriksen életben marad. A könnyező szurkolók, a sorfalat álló játékosok, a minden téren profi Simon Kjaer tettei vélhetően örökre megmaradnak az emberben, nehéz feledni, mi is történt Koppenhágában a dán–finn meccs 43. perce után. Ott az élet, Eriksen élete jelentette az összes játékosnak az esélyt, hogy megszabaduljanak mindenféle lelki tehertől, és úgy játsszanak, ahogy éppen akarnak – mert ha kiesnek három vereséggel, akkor is elmondhatják, hogy a legfontosabb meccsen egy dán győzött. Paradox módon ugyanezt a lehetőséget 1992-ben nem az élet, hanem a halál hozta el: a sok tízezer halott, a délszláv őrjöngés áldozatai. A selejtezőn csoportgyőztes Jugoszláviát június 1-jén zárták ki az Eb-ről, a mögöttük végző dánok 11-én játszották le első csoportmeccsüket. Természetesen nem a strandról érkeztek, nem a búváruszonyt cserélték stoplisra, ám ebben a helyzetben tőlük sem lehetett különösebb világszenzációt várni.      „Nem tudtunk volna a várakozások alatt teljesíteni, mert nem volt semmiféle várakozás. Ha háromszor kapunk ki öt góllal, azt is mindenki elfogadta volna” – érzékeltette a furcsa helyzetet Kim Vilfort, a csapat támadója. Ő volt az, aki nem a „strandról”, hanem kislánya kérésére a betegágy mellől ment Svédországba, és a döntőben a második gólt szerezte. Miközben a lefújás után mindenki ünnepelt, Vilfort sírt. Néhány nappal később a hétéves Line leukémiában elhunyt.

Az 1992-es Eb-győztes dán válogatott (Fotó: Getty Images)
Trauma után hurrájáték

A társ majdnem elvesztése, majd csodálatosnak tűnő visszatérése hasonló terhet tud levenni egy sportolóról, mint az, hogy az utolsó pillanatban kapja meg az esélyt a bizonyításra. Az 1992-es és a 2021-es dán együttes közötti párhuzamról kérdeztük Faludi Viktória pszichológust. „Érzelmi felszabadultságot jelent egy barát megmenekülése, onnantól nemcsak valamiért, hanem valakiért is lehet játszani. Ez a megkönnyebbülés nem tudatalatti, hanem nagyon is felszíni” – fogalmazott a pszichológus. A pontokról, győzelmekről tehát másra terelődött a fókusz.

„Ha valaki elkezdi élvezni a játékot, akkor lesz eredmény. Egy csapatnál ez könnyebben mehet, mint az egyéni sportágakban. Sokan dolgoznak sportpszichológusokkal, akik megpróbálják felkészíteni a sportolókat, de a rendszeres beszélgetéseknél is nagyobb hatása lehet egy spontán eseménynek: a rosszul lett dán futballista példájánál maradva, először jött a trauma, utána következhetett a hurrájáték.”

ROSSZ KEZDÉS: Idő kell, amíg egy csapat, amelyben játékosai gondolatai máshol járnak, felpörög. A futballközhely a dánokra mindkét alkalommal igaz volt. Két meccsből nulla pont most, két meccsből egy pont 29 évvel ezelőtt. Alig több mint negyedórával a vége előtt, amikor Artyom Dzjuba tizenegyesből Kasper Schmeichel kapujába talált, és a finnek pedig még tartották a döntetlent a belgák ellen, a továbbjutás igencsak pengeélen táncolt, mondhatni, a 79. percben szerzett harmadik dán gól jelentette a megnyugvást. Nos, 1992-ben a 78. percig állt kiesésre Dánia, akkor Lars Elstrup találata hozta meg a sikert a sokkal esélyesebbnek tartott Franciaország ellen (furcsa csoport volt: továbbjutott Svédország és Dánia, búcsúztak a franciák és az angolok).

KAPUSSORSOK: Ki a jobb, Schmeichel vagy Schmeichel? Apa és fia egyaránt posztja kiválósága volt az Eb alatt, de azt nem mondhatnánk, hogy világsztárok. Ez Peter esetében meglepő lehet: csakhogy ő az 1992-es Eb előtti idényben igazolt Manchesterbe 28 évesen, úgy, hogy addig legfeljebb a Fradi-szurkolók hallottak róla a Bröndby elleni, rossz emlékű UEFA-párharc kapcsán. Öreg éppen nem volt, de azért fiatal sem – ehhez képest (nem lebecsülve a dán bajnoki címeket) a következő évtizede milliószor több sikert, elismerést hozott neki, mint az előző, például a Bajnokok Ligáját is 36 évesen nyerte meg. Kasper most 34 esztendős, angol bajnok, néhány hónapja pedig FA-kupa-győztes: na de tíz éve a Leicesterben véd, amelyet azért topklubként igen nagy túlzással sem lehetne említeni. Ugyanakkor mindkét kapus már a megjelenésével határozottságot sugall, Peter az őserő, Kasper a ruganyosság, biztos pontok ott leghátul.

Henrik Larsen öt válogatott góljából hármat szerzett az 1992-es Európa-bajnokságon, amely a dánok meglepő, mégis varázslatos diadalával zárult (Fotó: Getty Images)
A dán teniszező szerint eddig nem volt beszédtéma a labdarúgás

Caroline Wozniacki visszavonulása óta Dániában jelentősen csökkent a tenisz népszerűsége, Clara Tausont sem ismerik fel az utcán, pedig 18 éves kora ellenére szép eredménysorral rendelkezik: bejutott a legjobb 100 közé a világranglistán, az ifjúsági olimpián aranyérmes lett, a juniorok között Australian Opent és Európa-bajnokságot nyert, sőt, világelső is volt a korosztályban, ami még Wozniackinak sem sikerült. Tauson megkeresésünkre elárulta, az idei Európa-bajnokság előtt a labdarúgók sem voltak sokkal ismertebbek nála.

„A legjobb barátnőm a válogatott egyik játékosával jár, de még a szabályokat sem tudja. Persze, néha előkerülnek történetek a kilencvenes évekből, az én családtagjaim is elkezdenek olykor nosztalgiázni, ám azt tapasztaltam, hogy nem a mindennapi beszédtéma része a labdarúgás Dániában” – mondta a koppenhágai sportoló, aki Wimbledonban egyesben és párosban is az első fordulóban búcsúzott.

Mostanra minden megváltozott, de először még nem a pályán mutatott teljesítmény miatt beszéltek a dán csapatról.

„Szerintem már a csoportból is továbbjutottunk, viszont még mindig Christian Eriksennel foglalkozott mindenki. A füves pályás szezon miatt nem voltam otthon, az edzések előtt és után állandóan róla kérdeztek, hátha többet tudok. Az elmúlt napokban már egyre gyakrabban kapok üzenetet, hogy milyen jól játszik a válogatott, és otthon is elkezdtek reménykedni az emberek, hogy esetleg megnyerhetjük az Eb-t – árulta el Tauson, aki találkozott is korábban Eriksennel. – Meglepett, hogy tudta, ki vagyok! Kedves volt, kérdezgetett az Australian Open-győzelemről, a versenyeimről, sőt még a teniszben megszokott regenerációs munkáról is. Szerencsére én nem láttam élőben, amikor összeesett a pályán, valószínűleg elájultam volna. Örülök, hogy jól van, gyakran ránézek az Instagramjára, rakott-e ki képet...K. R.

SZTÁRSZEREP: Megszokhattuk, hogy nagy tornát olyan csapatok nyernek, amelyben két-három világklasszis legalább szerepel, és a többiek is ismert csapatokból érkeznek. Nos, az 1992-es keretben erről szó sincs: a Bröndby és a Lyngby vitte a prímet négy-négy futballistával, de másik öt dán klub is adott játékost. A manchesteri Schmeichel mellett a korábbi két idényét a Bayern Münchenben töltő Brian Laudrup és a dortmundi Flemming Povlsen jelentette a minőséget. Az Eb társgólkirálya ugyanakkor Henrik Larsen lett, akit még a gyengécske Pisa is a fél világnak kölcsönadott: a hat gólból hármat vállalt. Az akkor 26 esztendős Larsennél három évvel fiatalabb a mostani házi gólkirály, Kasper Dolberg, aki pedig a francia középcsapat Nice-ben futballozva igyekszik jobb kérőt találni. Természetesen ma már sokkal könnyebb külföldi alakulathoz igazolni, mint harminc éve, hiszen nagyságrendekkel több légióst foglalkoztathatnak a klubok, így a Barcelonából (Martin Braithwaite), a Chelsea-ből (Andreas Christensen) vagy a Milanból (Simon Kjaer) is találunk dán játékost az Eb-n.

Tegyük hozzá: aki pedig jobb külsővel úgy tud beadni, mint a csehek ellen tette Joakim Maehle, az más csodákra is képes. A legnagyobb sztárnak persze Christian Eriksent (Inter) tekinthettük, ám ő már csak a távolból szurkolhat a társaknak – éppen úgy, mint 1992-ben a legismertebb dán, bizonyos Michael Laudrup, aki annyira összeveszett a szövetségi kapitánnyal, hogy inkább kihagyta az Eb-t.

KAPITÁNYOK: A Laudrup-féle haragszomrád másik főszereplője a 2014-ben elhunyt Richard Möller Nielsen volt, aki egy korai sérülése miatt nem futhatott be jelentősebb karriert, és már 25 évesen edzőnek állt. Az Eb előtt az Odensét, az Esbjerget, a Svendborgot, a B 1909 együttesét irányította, ugyebár igazán veretes névsor. Mai párja Kasper Hjulmand, aki a lexikonok szerint 26 évesen vezethette első csapatát, miután sérülése miatt abba kellett hagynia a futballt... Edzői nacionáléját a Lyngby és a Nordsjaelland mellett egy egyéves mainzi kitérő ékesíti, de ő sem vádolható azzal, hogy a topligák csapatainál tanulta volna a szakmát. Ehhez képest mindketten képesek voltak a bravúrra, hogy voltaképpen az ismeretlenségből előlépve egy hihetetlenül szervezett, egymásért mindenre képes válogatottat küldjenek a pályára. Kétségtelen, a Luis Enrique, Mancini, Southgate hármashoz képest Hjulmand, már bocsánat, névtelennek tűnik, de elődjének sem voltak jobbak az esélyei Platinivel, Rinus Michelsszel vagy Berti Vogtsszal szemben. Richard Möller Nielsen mégis boldogan énekelhette a nemzeti slágert: „We are Red, we are White, we are Danish Dynamite.” Egész Dánia várja, hogy szerda este Londonban újra robbanjon a piros-fehér csapat.

Tündérmese – Csinta Samu publicisztikáját ide kattintva olvashatja el!

EURÓPA-BAJNOKSÁG
ELŐDÖNTŐ
21.00:
Anglia–Dánia, London (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!

(Fotó: AFP)
Vélemények

Kalmár Zsolt, 27-szeres válogatott játékos, NS-szakértő : – Nem kezdődött jól a dánok számára a torna, hiszen két vereséggel rajtoltak, ráadásul emlékezhetünk rá, mi történt Christian Eriksennel. Ez mentálisan megfogta a csapatot, ám erőt tudtak meríteni, azóta pedig remekelnek. Amit az egyenes kieséses szakaszban látunk tőlük, magáért beszél, látható, hogy remek a csapatösszhang. Nagyon jó futballt játszanak, nem írnám le őket az angolok ellen. Sokan őket nevezték meg a torna előtt mint lehetséges meglepetéscsapat, ez be is jött, bár őszintén bevallom, én nem gondoltam volna, hogy ennyire jók. Yussuf Poulsennel együtt játszottam Lipcsében, már akkor is dinamikus játékos volt, aki remekül fejelt. Amióta eljöttem, technikailag rengeteget fejlődött, nagyszerű támadó, aki bármikor képes gólt szerezni. A hazai pálya előnye Angliánál lesz, a szurkolók nagy löketet tudnak adni, mi, magyarok ezt jól tudjuk. A dánok is motiváltan szállnak harcba, kifejezetten jól mennek át védekezésből támadásba. Harry Kane-ék még gólt sem kaptak a tornán, eléggé meggyőzőek, ám tudjuk jól, bármikor képesek hibázni. Szinte mindenki angol továbbjutást vár, ám nem csodálkoznék, ha Dánia kerülne a fináléba.

Bódog Tamás, a dán Bröndby korábbi edzője: – Amikor Koppenhágában dolgoztam, a klub utánpótlásáért Kim Vilfort felelt, egymás mellett voltak az edzői szobáink, sokszor beszélgettünk, és persze az 1992-es sikerük gyakran téma volt. Ki sem jutottak, nem készültek fel, ezért nyugodtan játszhattak, ez volt a sikerük egyik titka. Sok idő eltelt, de hasonlóan egységes a mai dán csapat, furcsa módon a Christian Eriksennel történtek még inkább összekovácsolták. Érte is játszanak, az Inter játékosától érkező üzenetek is pozitív energiákat adnak, az egész nemzet a csapat mögé állt. Ami szakmailag érdekes lehet, a dánok Eriksen kiválása után áttértek egy másik játékrendszerre, a 4-3-3 után inkább 3-4-3-ban futballoznak. Rugalmasak tehát a szerkezetet tekintve, ám az állandóság mégis jelen van, nagyjából ugyanazok játszanak végig. Szervezett, egységes csapat egy nagyon felkészült és emberileg is szimpatikus kapitánnyal, Dánia nyugodtan várhatja az elődöntőt, hiszen Anglia ellen nincs vesztenivalója.

Rabóczki Balázs, az FC Kövenhavn korábbi kapusa: – Dánia futballja nagyon kellemes meglepetés, ráadásul alapjaiban határozza meg az a dráma, ami Christian Eriksennel történt az első mérkőzésen. A dánok a csapat legjobb játékosát rögtön a torna elején elvesztették, de miután kiderült, szerencsére felépül, érzelmileg, pszichológiailag és minden szempontból a legtöbbet hozzák ki a tornából. Hihetetlenül jól mennek át védekezésből támadásba, jól „bontják” az ellenfelet, de legalább ilyen fontos, hogy van kreativitás, bátran vállalkoznak – ez korábban nem mindig volt így. Nálam Kasper Schmeichel mindig is egyike volt a Premier League négy legjobb kapusának, már rég kibújt az édesapja árnyékából: nyugodtak lehetnek a társai, mert stabilitást ad, bravúrokra képes és pozitív energiát ad. Már az Eb kezdete előtt azt mondtam, Anglia lehet az egyik meglepetéscsapat, a szerdai meccsen hazai környezetben valamivel esélyesebbnek érzem.

A NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!
2021.12.14 19:14:32

Foci Eb 2020 K. Zs.

Bombák, akrobatikus megoldások: a nyári Európa-bajnokság mind a 142 gólja – VIDEÓ!

2021.12.03 21:40:26

Foci Eb 2020 SOMOGYI ZSOLT

NS-VÉLEMÉNY. Nehéz nem arra gondolni, hogy az UEFA mennyivel megértőbb volt az angolokkal szemben.

2021.07.28 07:57:26

Foci Eb 2020 nemzetisport.hu

A futballnyár legemlékezetesebb pillanatait gyűjtötte össze a több mint 200 oldalas keménytáblás könyv.

2021.07.19 08:23:19

Foci Eb 2020 SMAHULYA ÁDÁM

Hiába remek futballista, a válogatottal egyelőre nem tudott maradandót alkotni.