THURY GÁBOR
TŐKE JÁNOS
2022.10.05 08:36 Frissítve: 2022.10.05 10:04

El: a ferencvárosiak szeme előtt az 1975-ös bravúr lebeg

Nagy múltú klubbal találkozik csütörtökön Belgrádban a labdarúgó Európa-liga csoportkörében a Ferencváros: az ellenfél a szerb Crvena zvezda, a második világháború óta létező „vörös veszedelem”. Az egykor a Tito-rezsimhez közel álló egyesület 1991-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, igaz, a délszláv háborút és Jugoszlávia felbomlását megsínylette – ám az utóbbi időben már Bajnokok Ligája- és El-résztvevő. A KEK 1975-ös elődöntőjében a zöld-fehérek mostani ellenfelüket múlták felül (2–1, 2–2).

KEK-elődöntő után Európa-liga-csoportmeccs: két félidő a pokolban


A klub az Egyesült Szerb Ifjúsági Antifasiszta Liga kezdeményezésére alakult 1945 márciusában, a névválasztás – Crvena zvezda (Vörös csillag) – is a kor hangulatának megfelelő, bár némi vita előzte meg. A Tito-rendszerhez közel álló egyesület első jelentős összjugoszláv sikerét, a Jugoszláv Kupa-győzelmet éppen a városi vetélytárs, a hadsereg csapata, a Partizan ellenében szerezte meg. Az ötvenes években olyan nevek fémjelezték az egyesületet, mint Vladimir Beara, Vladimir Durkovics, Braniszlav Sztankovics, Vladica Popovics, Rajko Mitics (akiről az újjáalakított Marakana Stadion a nevét kapta), Borivoje Kosztics és Dragoszlav Sekularac. A BEK 1956–1957-es kiírásában az elődöntőben véreztek el a jugoszlávok a Fiorentina ellen. A legrangosabb kupasorozatban a klub 1971-ben és a kupagyőzelmet követő esztendőben, 1992-ben is bejutott a legjobb négy közé, öt alkalommal (1958, 1974, 1981, 1982, 1987) negyeddöntős volt. A Crvena zvezda a KEK 1974–1975-ös kiírásának elődöntőjében a Ferencvárossal találkozott, és a magyar MNK-győztes két remek meccsen jutott a döntőbe (2–1, 2–2). Az UEFA-kupában (1978–1979) a döntőig menetelt az együttes, a finálét a Borussia Mönchengladbachhal szemben 2–1-es összesítéssel elvesztette.

MUCHA József a Ferencváros KEK-döntős játékosa a Sportrádiónak

 A száztízezres Marakanában félelmetes hangulat fogadott bennünket, az edzőnk, Dalnoki Jenő jó érzékkel már akkor kiküldött bennünket a pályára, hogy valamennyire megszokjuk, mi vár ránk: hatalmas füttykoncert, pirotechnika. Megleptük az ellenfelet, Pusztai László már a hetedik percben megszerezte a vezetést, de a második félidőben a német játékvezető egy olyan szabálytalanságért állította ki Bálint Lászlót, amit nem is ő, hanem Martos Győző követett el, de egyébként sem ért piros lapot! A Crvena zvezda fordított, de a pokoli hangulatban sem estünk össze, Máté János tíz perccel a vége előtt tizenegyest harcolt ki, s nem mertem odanézni, amikor Megyesi István a hálóba gurította a labdát. Hogy a csütörtöki meccstől mit várok? Pontszerzést mindenképpen.

A teljes beszélgetést IDE KATTINTVA hallgathatják meg!

A nyolcvanas évek második felében a vezetőség nagy terveket szőtt, aminek végső állomása a BEK-trófea megszerzése volt. Dragan Sztojkovics és Boriszlav Cvetkovics is az együtteshez került, az 1987 és 1992 közötti időszak mondható a Crvena zvezda aranykorának. A legnagyobb klubsikerét az 1990–1991-es BEK-sorozat megnyerésével érte el. A svájci Grasshoppers, a skót Rangers, az NDK-bajnok Dynamo Dresden és a Bayern München kiejtése után a döntőben (tizenegyesekkel) a francia Olym­pique Marseille-t múlta felül.

A délszláv háborút és Jugoszlávia szétesését a klub is megsínylette: a hazai mezőnyben nem süllyedt el, a nemzetközi porondról azonban eltűnt, a fellendülés a hét év után, 2014-ben megnyert bajnoki címtől datálható, négy évvel később (2018) az Európa-liga kieséses szakaszába jutott, a 16 közé jutásért a CSZKA Moszkva verte ki. A 2018–2019-es Bajnokok Ligája-sorozatban csoportkörös lett, mi több, legyőzte a későbbi győztes Liverpoolt is. A 2020–2021-es El-ben a 16 közé jutásért a Milan búcsúztatta a Crvena zvezdát, a legutóbbi El-sorozatban (2021–2022) a 16-ba került, a nyolc közé jutásért nem bírt a skót Rangersszel.

A délszláv futball kirakatcsapata a Ferencvároson kívül a rangos európai kupasorozatokban találkozott más magyar együttesekkel is. A KK-t leszámítva a BEK-ben az Újpesti Dózsával kétszer sorsolták össze, az 1960–1961-es kiírás első fordulójában az odavágón is nyertek a lila-fehérek 2:1-re, a Megyeri úton pedig 3:0-ra. Göröcs János mindkét mérkőzésen szerzett gólt, a hazai meccs után Fenyvesi László edző Kuharszky Béla játékát emelte ki. Tíz évvel később (1970–1971) itthon Dunai II Antal és Nagy László révén kétgólos előnyt szerzett a Dózsa (2–0), de a Marakana poklában csúnyán elbukta a visszavágót, 4–0-s vereséget szenvedett. Pedig a klub krónikásai azzal engedték útjára a csapatot: a kétgólos előny és a mutatott játék alapján az Újpesti Dózsa a továbbjutás esélyese… Belgrádban azonban a Zoran Filipovics – két gólt szerzett a klub legendás támadója – vezette csatársor nem kegyelmezett. Filipovics nevét a komlóiak is átkozták, mert a KEK 1971–1972-es kiírásának első körében négy góllal vette ki a részét a Bányász 7–2-es elgázolásában, ezt követően a Komló 2–1-es sikere csak szépségtapasz volt a kiesésre.

A belgrádi Marakanában 110 ezren tomboltak, akikor kifutott az 1975-ös KEK-elődöntő visszavágójára a Crvena zvezda és a Ferencváros


KORSZAKOS BELGRÁDI KLASSZISOK PIROS-FEHÉRBEN

A Crvena zvezda 77 éves történelme során öt játékost és egy sikercsapatot ért a megtisztelés, hogy beválasztották a klub legendái közé.

1. Rajko MITICS (1922–2008)

A jobbszélső 572 mérkőzésen 262 gólt szerzett, de nemcsak az eredményességével érdemelte ki, hogy a klub első számú legendája és 2014 óta a stadion névadója, hanem azzal is, hogy a pályán és azon kívül egyaránt úriemberként viselkedett. „A racionális tökéletesség mintapéldája volt, aki mindent a csapatjáték alá rendelt. Úgy osztogatott, mintha a tarkóján is lett volna szeme, és úgy lőtte a gólokat, mintha az a világ legkönnyebb feladata lenne” – írta róla Nikola Sztipics újságíró. Szövetségi kapitányként ezüstére­mig vezette a jugoszláv válogatottat az 1968-as Eb-n.

2. Dragoszlav SEKULARAC (1937–2019)

„Sokkal tartozom a Crvena zvezdának, amely meghatározta a pályafutásomat. A klubban tanultam meg, hogy mindennap kell borotválkoznom, tisztálkodnom, hogy illatos legyek, hogy ne szürcsöljem a levest, hogyan viselkedjek a férfiak és hogyan a nők társaságában” – mondta egyik interjúja alkalmával a cselkirály, aki 119 gólt szerzett a piros-fehér mezben. Az 1989–1990-es idényben edzőként a bajnokságot és a kupát is megnyerte, s ő tette le az alapjait annak a csapatnak, amely egy évvel később a klub legnagyobb sikerét érte el.

3. Dragan DZSAJICS (1946–)

Játékosként, igazgatóként és elnökként összesen 31 trófeát söpört be a jugoszláv labdarúgás legismertebb futballistája, aki rekordot állított fel azzal, hogy 590 mérkőzésen szerepelt a belgrádi együttesben és 287 gólig jutott. Az Európa- és a világválogatottban is szerepelt, tagja volt az 1968-as Eb-ezüstérmes jugoszláv válogatottnak. „Nagyon jól játszottunk, Amancio, Overath, Beckenbauer, Marzolini és én is, de egyvalaki, a jugoszláv Dragan Dzsajics lenyűgözte a brazilokat: valamennyien az ő árnyékában voltunk, mint valami statiszták” – mondta róla az 1968-as riói mérkőzés után Albert Flórián. Dzsajicsot 2008-ban letartóztatták: a vád az volt, hogy két társával hatmillió eurót tettek zsebre Goran Drulics átigazolás után. Hat évvel később az akkori államelnök kegyelmet adott a sportvezetőnek.

4. Vladimir PETROVICS (1955–)

A szakírók szerint a középpályás képes volt öt lépésre előre látni, mi történik majd a pályán, és ezt ő maga is alátámasztotta, amikor azt nyilatkozta, játék közben sokszor az a gondja, hogy a fejében nemcsak két, hanem öt megoldás is szerepel. A válogatottban Magyarország ellen mutatkozott be 1973. szeptember 26-án, s két vb-n, az 1974-esen és az 1982-esen szerepelt.

5. Dragan SZTOJKOVICS (1965–)

A nisi születésű középpályás mindössze négy évet játszott a Crvena zvezdában, de ez a rövid idő is elég volt neki, hogy örökre beírja nevét a legendák közé. 219 mérkőzésen játszott, 54 gólt szerzett. A labda mintha hozzánőtt volna, játszi könnyedséggel billentette ki a legtapasztaltabb védőket is egyensúlyukból. Technikáját a válogatottban is megcsillogtatta: bizonyára sokan emlékeznek még az 1990-es vb nyolcaddöntőjére, amelyben a spanyolok elleni első góljánál olyan lövőcselt mutatott be, hogy Rafael Martín Vázquez azt sem tudta, hol a labda, utána pedig pazar szabadrúgásgóllal a nyolc közé lőtte a plávikat. Jelenleg a szerb válogatott szövetségi kapitánya, irányításával Szerbia csoportelsőként jutott ki a katari vb-re.

6. Az 1991-es sikercsapat

Aranybetűkkel vonult be a jugoszláv/szerb labdarúgás történelmébe 1991. május 29., hiszen ezen a napon a Crvena zvezda az olaszországi Bariban gól nélküli százhúsz perc után tizenegyespárbajban 5–3-ra legyőzte a sokkal esélyesebbnek tartott Marseille-t a Bajnokcsapatok Európa-kupája döntőjében, és ezzel megnyerte a sorozatot. A Ljupko Petrovics irányította generációt olyan játékosok alkották, mint Dejan Szavicsevics, Szinisa Mihajlovics, Darko Pancsev, Robert Prosinecki, Vladimir Jugovics és Miodrag Belodedici.

1990–1991, BEK-döntő
Crvena zvezda–Olympique Marseille 0–0 (0–0, 0–0, 0–0) – 11-esekkel: 5–3
1991. május 29., Bari, San Nicola Stadion, 58 000 néző
Crvena zvezda: Sztojanovics – Belodedici – Najdoszki, Marovics – Jugovics, Sabanadzsovics, Szavicsevics (Sztosics, 84.), Prosinecki, Mihajlovics – Binics, Pancsev. Edző: Ljubomir Petrovics
  Olympique Marseille: Olmeta – Mozer – Amoros, Boli, Di Meco (Sztojkovics, 112.) – Waddle, Fournier (Vercruysse, 75.) Germain, Casoni, Abedi Pelé – Papin. Edző: Raymond Goethals
Ljubomir Petrovics: – Szemre mi játszottunk gyengébben, de a hosszabbításban és a tizenegyesek rúgásakor bebizonyítottuk, hogy miénk a stabilabb csapat. Igaz, szerencsénk is volt.
Raymond Goethals: – Mi voltunk a jobbak. Négy nagy helyzetet puskáztunk el. (…) A tizenegyesrúgás kész lutri.

 

Akikre a Crvena zvezda mai játékosai közül érdemes lesz figyelni
Mirko IVANICS

Tavaly ősszel kevesen gondolták, hogy a BATE Boriszovtól érkező középpályást sikerül megtartania a belgrádi klubnak, hiszen Steven Gerrard 3.5 millió eurós ajánlatot küldött, hogy Glasgow-ba, a Rangershez csábítsa a belgrádi szurkolók kedvencét. Az üzletből mégsem lett semmi, a Transfermarkt szerint nyolcmillió eurót érő Mirko Ivanics 2025-ig írt alá a Crvena zvezdához. De nagy meglepetés lenne, ha a következő években sem igazolna el Belgrádból a 29 éves játékos, aki nagyszerű kettőst alkot Alekszandar Kataival (Kátai Sándorral): nagyon jól megértik egymást a pályán, és folyamatosan megoldhatatlan feladat elé állítják az ellenfél védelmét.

Aleksandar DRAGOVIC

A Bécsben született, osztrák válogatott védő 2021-ben a Leverkusentől igazolt a Crvena zvezdába, és hamar a szurkolók másik kedvence lett. A magyar drukkerek a 2016-os Eb-ről is emlékezhetnek rá: a Magyarország ellen 2-0-ra elveszített mérkőzésen a játékvezető kiállította, az Izland elleni találkozón pedig kihagyott egy tizenegyest. Amikor 2012-ben az FC Basel játékosaként azt kérdezték tőle, gondol-e arra, hogy egy nap magára ölti a legnagyobb szerb csapat mezét, azt válaszolta, minden álma ez, de nem most, hanem majd akkor, ha a Crvena zvezda erősebb lesz.

Milan BORJAN

A kapuból irányít és szervez a Crvena zvezda szerb származású, mégis idegenlégiós csapatkapitánya, aki a kanadai válogatottban is megmutatta már, hogy hatalmas bravúrokra képes. A horvátországi Kninben született kapust az őszintesége miatt is szeretik a szurkolók, mivel egy-egy rosszabb szereplés után mindig elmondja, hogy miben hibázott a csapat, és az Európa-ligában elszenvedett második vereség után néhány csapattársának is beszólt: aki magára ölti a piros-fehér mezt, annak a pályán mindig a maximumot kell nyújtania.

 

110 ezer néző előtt óriási Fradi-bravúr!

1974–1975, KEK, elődöntő

Ferencváros–Crvena zvezda 2–1 (1–0)
1975. április 9., Budapest, Népstadion, 55 000 néző
FTC: Géczi – Martos, Bálint, Rab, Megyesi – Juhász I. (Szabó F., 75.), Mucha (Onhausz, 71.) – Kelemen, Branikovits, Máté, Magyar I. Edző: Dalnoki Jenő
Crvena zvezda: O. Petrovics – Kéri – Jelkics, Nikolics, Radovics, Nikitovics – Baralics, Ratkovics (Sesztics, 75.), Szusics (Novkovics, 80.) – V. Petrovics, Szavics. Edző: Miljenko Mihics
Gólszerző: Branikovits (44.), Magyar I. (77.), ill. Szavics (66.)
A Népsport értékelésben ez állt: „A várt – és nagyon remélt – kétgólos előnyt sajnos a Ferencváros nem tudta megszerezni. (...) A Crvena zvezda kézzel-lábbal védekezett (…) 1–1 után vált rendkívül izgalmassá a mérkőzés, s a zöld-fehérek helyzeteik alapján közel álltak ahhoz, hogy biztonságot jelentő előnnyel utazhassanak Belgrádba.” Góllövőink közül Branikovits „akkor tetszett inkább, amikor visszajött a középpályára”, Magyar „a szünet után nyújtott többet, gólja szép teljesítmény volt”.
Dalnoki Jenő:   – Jól játszottunk, a közönség nem csalódott. Ilyen mérkőzésekre lenne szükség, akkor mindig ennyi néző lenne a stadionokban.
Miljenko Mihics: – Az eredménnyel elégedett vagyok, megfelelőnek látszik ahhoz, hogy továbbjussunk, bár nehéz kilencven perc vár ránk Belgrádban.
A Magyarországról 1979-ben emigráló Magyar István 2015-ben, a 60. születésnapja alkalmából készült interjúban a Nemzeti Sportnak ezt mondta: „A legemlékezetesebb az 1975-ös KEK-elődöntőben a Crvena zvezda elleni továbbjutás volt. Nekem az itthoni, kettő-egyre megnyert találkozó a kedvesebb, mert én szereztem a győztes gólt.”

Crvena zvezda–Ferencváros 2–2 (1–0)     
1975. április 23., Belgrád, Marakana Stadion, 110 000
   (96 070 fizető) néző
Crvena zvezda: O. Petrovics – Djordjevics, Kéri, Radovics, Nikitovics – V. Petrovics, Baralics – Jankovics, Szavics, Szusics, Antonijevics (Filipovics, 37.). Edző: Miljenko Mihics
FTC: Géczi – Martos (Kelemen, 89.), Bálint, Rab, Megyesi – Juhász I., Onhausz (Takács L., 53.), Mucha – Pusztai, Máté, Magyar I.  Edző: Dalnoki Jenő
Gólszerző: Kéri (50.), Filipovics (77.), ill. Pusztai (7.), Megyesi (83. – 11-esből)
Kiállítva: Bálint (70.)
Az NS értékelése szerint: „Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Ferencváros teljesen megérdemelten, bravúrosan harcolta ki a döntőbe jutást, a mérkőzés jelentős részében bemutatta azt, hogyan kell jól védekezni, ritmust váltani.” Gólszerzőink közül Pusztai „már a mérkőzés elején igazolta edzőjét, gólt szerzett, ezzel megnyugtatta a csapatot, rengeteget mozgott”, Megyesi „amellett, hogy Jankovicsot jól tartotta, a döntő pillanatban a tizenegyest is értékesítette”.
Miljenko Mihics:
– Gratulálok a Ferencvárosnak, kívánom, nyerje meg a Kupagyőztesek Európa-kupáját!
Dalnoki Jenő: – Ritka bravúrt értünk el azzal, hogy nyolc kupameccsünkön egyszer sem szenvedtünk vereséget.

A 2016-ban, 67 évesen elhunyt Megyesi István a tizenegyeséről: „Elhatároztam, hogy a jobb sarokba helyezem a labdát. A kapus bemozdult jobbra, aztán elment balra, én pedig belsővel a jobb sarokba küldtem a labdát.”

2022.11.07 10:55:27

Európa-liga nemzetisport.hu

Az Ajax az Union Berlinnel, a Leverkusen a Monacóval, míg a Juventus a Nantes-tal csap össze.

2022.11.03 16:56:56

Európa-liga nemzetisport.hu

Bakaszetasz révén már a hetedik percben vezetést szereztek a törökök, a Fradi nem tudott egyenlíteni.

2022.10.29 00:12:12

Európa-liga nemzetisport.hu

NS-VÉLEMÉNY. A Fradi olyan magas polcra jutott, ahová még csak vágyik a Barcelona vagy épp a Manchester United.