Képes Sport
MOHAY GÁBOR 2021.07.18 13:45

Egész életében játékos-edző marad – Bakos-Kiss Gábor és a sport

Noha a jövő színházművészeti generációjának jeles képviselője, sokakat meglepett a Jászai Mari-díjas Bakos-Kiss Gábor győri színidirektori kinevezése. Időutazás a családi futballörökségtől a MEAFC kosárlabdacsapatán át Sebes Gusztávig és a Puskás-musicalig.

A Puskás, a musical előadásában Sebes Gusztáv szövetségi kapitányt alakította (Fotó: Kasznár Nikolett)


– Élete jelentős változásai érdekes módon kötődtek a sporteseményekhez. Lehet ennek jelzésértéke?
– Nem hinném, de annak, hogy a költözéseimhez kapcsolódnak, talán van üzenetük. Amikor annak idején a családommal a Ferencvárosba költöztünk, a Fradi visszajutott az NB I-be. A budafoki építkezésünk idején a BMTE harcolta ki az első osztályú szereplés jogát. Most, hogy a munkám Győrbe szólított, a peremkerület Gyirmót együttese is újra az NB I-ben játszhat. Az én kinevezésemmel egyidejűleg lett ugyancsak igazgató Görbicz Anita az Audi ETO-nál, a nyolcvanas évek labdarúgó-legendái közül pedig Hannich Péter szakmai igazgató a régi klubjánál. Egyébként azt hiszem, azzal lenne teljes a sor, ha az ETO visszakerülne az élvonalba.

– Augusztus első napján tölti be a negyvenet, ifjúkorában kritikus időszakát élte a magyar futball. Honnan mégis a szeretete?
– Kétirányú a története. Nyírségi, falusi parasztgyerekként az ember akarva-akaratlanul részese lesz a helyi sportéletnek. Már tizenhárom évesen bemutatkozhattam az akkor még a járási bajnokságban szereplő Apagy SE felnőttcsapatában, de a község az NB I-es asztaliteniszklubjáról is nevezetes. A csapat minden sportot kedvelő fiatalt, így engem is megnyert a sportágnak. A másik irány a családi örökség, mert például a nagybátyám, Kozma József „Kicsi” rúgta annak idején a Nyíregyháza Spartacus első NB I-es gólját, az ő fia pedig – ugyanezen a néven – tagja volt az Egervári Sándor vezetésével bajnoki címet nyerő MTK-nak. Több rokonom is futballozott vagy futballozik, a család egy része az akkoriban NB II-es csapattal büszkélkedő Baktalórántházán lakott. Az anyai nagyapámnál tartott vasárnapi ebédeknél nem is lehetett más a téma, mint a foci. Magam később fekete bárány lettem, mert a nyíregyházi Krúdy gimnáziumban elcsábítottak kosárlabdázni...

– Első diplomáját jogi tanulmányaival szerezte, később váltott színművészetre. Egyéni sportágból nyergelt át csapatjátékra?
– Inkább azt mondanám, olyan csapatjátékot választottam, amelyben meghatározó az egyéni teljesítmény. Hogy miért váltottam? Az exhibicionizmusom így tudott kiteljesedni. Az első diplomámban közrejátszott a szülői intelem, de a zsigereimben lévő vágy a színészi pálya felé hajtott, ami hál' istennek be is teljesült. Színészként megismerhettem a szakma fortélyait, de később a hangsúly a rendezés, sportnyelven szólva a kispad felé tolódott el. A lényeg, hogy szerintem színművészként az ember egész életében játékos-edző marad.

Edwin Ronald herceget alakította a Csárdáskirálynőben (Fotó: Gordon Eszter)


– Az ismert német író, a labdarúgásban is járatos Albert Ostermaier szerint a színpad és a sport hasonlít egymásra, csak meg kell találni mindkettőben a katarzist. Egyetért?

– Gyönyörű, találó gondolat, különösen, hogy a hősök bukásában a legdrámaibb pont a lényeg. Kiegészíteném azzal, hogy az előadás végén nemcsak a győztes vagy a vesztes éli át a katarzist, hanem a közönség is győztesnek érezheti magát. Idézném a kortárs színházi világ egyik legnagyobbja, a kilencvenhat éves Peter Brook szavait, aki szerint „a színház mindenekelőtt az élet”. Amikor az igazgatói pályázatomat írtam, önmagammal is számvetést kellett készítenem, és úgy éreztem, az ő mondatai adják vissza leginkább a gondolatiságomat. Azért is került ez az idézet a Győri Nemzeti Színház homlokzatára, mert az újrainduló világban az életigenlés mellett tettük le a garast, és az előadásainkban is erről szeretnénk mesélni a nézőknek.

– Mint egy tökéletesen megalkotott olimpiai felkészülési tervezet stratégiával és taktikai elemekkel: a pályázatát egyhangúan fogadta el a győri városvezetőség. Miből érezhették a döntéshozók, hogy jó kezekbe kerül a színház nagy létszámú csapata?
– Valószínűleg az az alkotói szándék foghatta meg a bírálókat, hogy szakmai és egzisztenciális értelemben is a színház biztonsága köré fűztem fel az elképzeléseimet. Hogyan lehet a színházat progresszívvé, flexibilissé, innovatívvá tenni úgy, hogy az alkotásban egyszerre legyen jelen az értékek megőrzése és az új értékek létrehozása magas művészi színvonalon.

– Hosszúra, négy hónaposra nyúlt március óta az „alapozási időszak”. Milyen fázisokból tevődött össze, mi lehet a záloga a későbbi sikereknek?
– Minden részletre kiterjedő, alapos felkészülésen vagyunk túl. Azzal a legfontosabb feladattal, hogy újra elfogadtassuk mindenkivel a színházcsinálás közös ügyét. Az egymásra találás érdekében rengeteg olyan munkafolyamatot indítottunk el, amely már az őszi évadot készítette elő. Meg kellett ismernem a játékosállományt, vagyis a társulatot, amelyben nyilvánvalóan vannak sztárok és zongoracipelők is. Tapasztalataim szerint a társulat alapvetően alkalmas az elképzelt feladatok végrehajtására, és örülök annak a nyitottságnak, amellyel a tagok fogadtak. Kezdettől kreatív párbeszéd zajlott közöttünk. Természetesen a győztes csapaton ne változtass elvet szem előtt tartva azért szükség lesz új igazolásokra is.

Frankie, a király és a kárhozott – Bakos-Kiss Gábor önálló estje Frank Sinatráról (Fotó: Kőmíves András)


– Műsorterve ismeretében nyilvánvaló, hogy nem elégszik meg a hazai népszínházi besorolással. Törekszik majd olyan műsorpolitikára, amely – mint labdarúgásban Verebes József idején – Győrbe vonzotta a burgenlandi és a csallóközi szurkolókat?

– Valóban nemcsak bajnokok szeretnénk lenni, a nemzetközi színtéren is meg akarjuk méretni magunkat. Ezért fontos más színházi kultúrák képviselőinek jelenléte. A tehetséges román rendező, Vladimir Anton viszi színre az első bemutatónkat, Pekka Laasonen pedig visszatér finn testvérvárosunkból, Kuopióból – amely három év múlva Európa kulturális fővárosa lesz –, hogy befejezze a pandémia miatt félbemaradt Esőember munkálatait. A nemzetközi kapcsolatokat kiemelten fogjuk kezelni, és a későbbiekben is érkeznek külföldi szakemberek.

– Az ősz fontos produkciójának ígérkezik a Puskás című musical. De miért saját feldolgozásban?
– Láttam a darab bemutatóját az Erkel Színházban tavaly nyáron, és volt az előadásnak egy olyan katartikus része, amelyről úgy éreztem, szívesen benne lennék. Ebben a Sebes Gusztávot játszó Cseke Péter mondta el elképzeléseit az Aranycsapat összeállításáról. Később aztán megkaptam a lehetőséget, mert Szabó László producer és Szente Vajk rendező felkért a második szereposztásban az egykori szövetségi kapitány eljátszására, és azt hiszem, színésznek ilyen ügy részesévé válni igazán szívet melengető feladat. A győri pályázatommal összefüggésben aztán Vajk örömmel vállalta a musical itteni megrendezését is, helyi művészekkel. Lényegében a Puskás-musicalnek ez lesz az első kőszínházi bemutatója, először élő zenekarral, Silló István győri zenei igazgató hangszerelésével. Mivel azonban nekem most az intézményvezetői feladat a fontosabb, ezért nálunk kollégám, Sárközi József lesz Sebes Gusztáv.

„A színház mindenekelőtt az élet” – a győri színházigazgató magáénak érzi Peter Brook gondolatát (Fotó: Luthár Kristóf)


– Megbízatása két évre szól. Mit tart ezen időszak legkeményebb mérkőzésének?

– Először is, ne adja isten, hogy megint járványhelyzettel kelljen megküzdenünk. Másrészt ezt a két évet felfoghatjuk egy hosszú mérkőzés két félidejének. Az elsőben szervezetten és taktikusan kell játszanunk, inkább a másodikban vállalhatunk nagyobb kockázatot. Hozzáteszem, hogy hazai pályáról lévén szó, csak a győzelem elfogadható!

– Lesz segítsége, hiszen a munkáját játékostanács, bocsánat, művészeti tanács segíti. Utalás a csapatmunkára?
– Értelmezésemben a művészeti tanács a legszélesebben vett összművészeti jelleget tükrözi, ezt szolgálja a szakmai szegmenseket lefedő személyi összetétel. Örülök, hogy hetedikként a Győri Balett új igazgatója, Velekei László is elvállalta a részvételt. Azt remélem a testülettől, hogy közösen, együtt gondolkodva mindig a lehető legrangosabb művészeti munkát tudjuk előkészíteni.

– De miként veszi ki részét Bakos-Kiss Gábor a sportolásból, a sport szervezeti életéből?
– Kosaras-pályafutásomat egyetemistaként Miskolcon, a MEAFC-ban fejeztem be. De a sporttal ma is napi szintű a kapcsolatom, nemegyszer futottam maratoni váltó tagjaként, ha pedig labdát, főként kosárlabdát látok, képes vagyok újra önfeledt gyerekként játszani. A sportéletben napra kész vagyok, olvasom a nemzetközi, sportos hírportálokat, a Nemzeti Sportot és az internetes változatát is. A legbüszkébb azonban arra vagyok, hogy rengeteg barátom van a paralimpiai csapatban, a riói játékok előtti eskütételük gálaműsorát én állíthattam színpadra. Közreműködtem a szervátültetettek világjátéka, a legutóbbi budapesti ülőröplabda Európa-bajnokság vagy a birkózó-világbajnokság előtti programban is. És öt éve én vagyok a hivatalos hangja a Nemzeti Színházban megrendezett az M4 Sport – Az Év Sportolója Gálának.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. július 17-i lapszámában jelent meg.)

2021.08.05 14:12:42

Egyéb egyéni SZABÓ GÁBOR

Bogen Albert és Erna is tagja volt a magyar vívócsapatnak az 1928-as amszterdami játékokon.

2021.08.03 19:56:47

Egyéb egyéni MALONYAI PÉTER

A színésznő korábban tekézett és futott, ma már „csak” úszik, sétál, túrázik és jógázik.

2021.08.03 22:16:06

Egyéb egyéni P. K.

Augusztus 4-én Olimpiai történetek címmel beszélgetést tartanak a Scruton közösségi térben.

2021.07.28 10:22:53

Egyéb egyéni BERTA MIHÁLY

A szellemi diákolimpián és a Futballtudor című versenyen is győztek a végzős gimnazisták.