Cs. P.
2022.09.14 18:35 Frissítve: 2022.09.15 11:03

A könnyebb utat választva nem lehet eredményt elérni

Szoboszlai Dominik, Szalai Attila, Sallai Roland, avagy az „apadémiák” titka – előadásában Szöllősi György hangsúlyozta, hogy a magyar válogatott legértékesebb tagjait az ösztönző szülői példa segítette. Szerdán Budapesten nyílt meg, csütörtökön és pénteken Balatonbogláron folytatódik a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és a Nemzeti Kézilabda Akadémia szervezésében megrendezett Sport és Innováció Konferencia.

Schmidt Ádám fővédnök, sportért felelős államtitkár mondta a megnyitó beszédet (Fotó: Árvai Károly)


Tehetségből teljesítmény – szól a Sport és innováció című háromnapos konferencia mottója, amely egyúttal Schmidt Ádám fővédnök, sportért felelős államtitkár megnyitó beszédének vezérgondolatát is adta. Beszédében rávilágított: „A tehetség csak lehetőség. A sportban a sikerhez több kell. Szorgalom, kitartás, befektetett idő, energia, alázat, akaraterő, önbizalom. A fejlődés hosszan tartó folyamat, amelyet nem is lehet felgyorsítani. A sport megtanít arra, hogy a könnyebb utat választva nem lehet eredményeket elérni, az erőfeszítések viszont megtérülnek.”

Csisztu Zsuzsa riportfilmje vezette fel a Célkeresztben a nők sportja című délutáni szekcióbeszélgetést, amelyen a Magyar Sportújságírók Szövetsége alelnöke mellett részt vett Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya és Szekeres Diána, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sportjogi tanszékének vezetője (Fotó: Árvai Károly)
Sós Csaba a transzgender úszókról: Ez pofátlan csalás!

Csisztu Zsuzsa riportfilmje vezette fel a Célkeresztben a nők sportja című délutáni szekcióbeszélgetést, amelyen a Magyar Sportújságírók Szövetsége alelnöke mellett részt vett Sós Csaba, az úszók szövetségi kapitánya és Szekeres Diána, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Sportjogi tanszékének vezetője. A férfinak született, de nemváltása után a nők között versenyző Lia Thomas amerikai úszó esetéről szóló, György Réka magyar úszóversenyző nyílt tiltakozását bemutató, Női sport VS transzgender című film készítője úgy látja, hogy a nemváltó sportolók versenyzésének engedélyezése a női sport létét veszélyezteti. A Nemzetközi Úszószövetség (FINA) a film készítése óta döntést hozott arról, hogy nem engedi elindulni a nők között a férfinak született, felnőttként nemet váltó sportolókat, a téma azonban továbbra is terítéken van, más sportágakban is.

„Lássuk be, ez pofátlan csalás – fogalmazott Sós Csaba. – Van rálátásom az amerikai úszók világára, és tudom, hogy a lányos szülők őrjöngenek a jelenség miatt. Hiába tehetséges a gyermek, hiába teszi fel az életét a sportolásra, ha megjelenik egy ilyen vetélytárs, többé nincs esélye.”

Hangsúlyozta a tehetséggondozás fontosságát, különösen iskolai területen, ahol a fiatal generációban rejlő lehetőség elsődlegesen megmutatkozik. Felhívta a figyelmet a testnevelők és az edzők felelősségére, célként jelölte meg a szakemberhiány orvoslását és az utánpótlásedzőknek kínált életpályamodell kidolgozását. Utalt arra is, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a közös fejlődés és összefogás kiváltképp felértékelődik, és ennek jó példája a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem és a Nemzeti Kézilabda Akadémia szervezésében zajló konferencia, amely a szerdai budapesti nap után csütörtökön és pénteken Balatonbogláron folytatódik.

„Tamáskodni kell, a szkepszis a fejlődés előfeltétele. Az eredményeket érdemes a tudomány kétkedésével, szigorával vizsgálni” – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Sterbenz Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rektora. Az immár ötödik alkalommal megrendezett sportinnovációs konferencia idei újításaként említette, hogy a korábbi felfogással szakítva az idén nem szűk körű sporttudományos közösséget, hanem a széles nyilvánosságot igyekeznek megszólítani. A bővülés jele, hogy négyszáz érdeklődő regisztrált az előadásokra és szekcióbeszélgetésekre, az egyetemi aulában pedig számos szakmai szervezet – így a Magyar Sportújságírók Szövetsége – tematikus pulttal települt ki. A rektor a magyar sport mérföldkövének nevezte a Testnevelési Főiskola 1925-ös megalapítását, és az újítások tekintetében párhuzamot vont az oktatási intézmény közelmúltbeli változásaival, hiszen az egyetem új névvel, új struktúrával, új képzésekkel igyekszik megfelelni a kor kihívásainak, a magyar sportéletben elfoglalt szerepének. A Nemzeti Kézilabda Akadémia működését ismertető kisfilm bemutatása után Mocsai Tamás, a sportági intézmény ügyvezetője kiemelte, hogy a konferencia kitűnő fórumot kínál a sporttudományi tapasztalatok és tudás megosztására.

Előadást tartott Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöke is (Fotó: Árvai Károly)

 

A délelőtti blokk zárásaként előadást tartott Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöke is. A magyar sport sikerességéről szólva három kritérium együttes teljesülését nevezte elengedhetetlennek. „Az első feltétel: mindenki és főleg minden gyerek minden nap mozoghat, mert a lakóhelyén és/vagy az iskolában többféle sportághoz fér hozzá úgy, hogy megfelelő és megfizethető létesítmények, valamint szakértő edzői, pedagógusi felügyelet áll a rendelkezésére. A második: mindenki találhat magának olyan közösséget, amelyben sportolhat és/vagy amelyben támogatója, szurkolója lehet a faluja, vállalata, városa, nemzete sportolóinak, csapatainak. A harmadik: a nemzeti sportsikerek jellege, mértéke, gyakorisága eléri azt a szintet, ami elég ahhoz, hogy tömegesen sportolásra motiválja az új nemzedékeket, hogy segítsen megteremteni, táplálni a nemzeti büszkeséget és méltó a magyar sport évszázados hagyományaihoz, eredményeihez, újratermeli azokat.”

Ismerni az ellenséget és magunkat

Délelőtti előadásában Hortobágyi Tibor a keresztszalag-szakadás gyógyítási módján és a kevésbé edzett páros végtag párhuzamos teljesítmény-javulásán keresztül mutatta be az újító szemléletű sportrehabilitációt, Lacza Zsombor, a testnevelési egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese a sportinnováció jövőjéről értekezett, Marco Cardinale vendégelőadó kutatás és tudomány kapcsolatáról osztotta meg tapasztalatait.

„Istenben bízunk. A többit megkapjuk az adatokból” – olvashattuk az olasz sporttudós prezentációjának egyik idézetét,  később pedig hivatkozott Szun-ce ókori kínai író, filozófus A háború művészete című munkájának egyik gondolatára is: „Ha ismered az ellenségedet és magadat is, nem kell félned száz csatától sem. Ha ismered magadat, de az ellenséget nem, minden kiharcolt győzelemért el kell szenvedned egy vereséget. Ha az ellenséget és magadat sem ismered, valamennyi összecsapásban alulmaradsz.”

A sportújságíró a magyar sportélet javítandó területei között említette a futballban tapasztalható jelenséget, hogy miközben a falvakban a csapatok tömeges megszűnése következtében sok helyen nem használják a létező pályákat, a nagyvárosokban, bár itt nőtt az igazolt játékosok száma, számos pályát megszüntettek. Hangsúlyozta, hogy az igazolt futballisták huszonöt százaléka Budapesten él, miközben a hazai futballpályáknak csak hét-nyolc százaléka található a fővárosban. Problémaként említette, hogy sok településen a fejlett egyesületi sportinfrastruktúrát nem élvezhetik kellő számban a gyermekek, akik délutánjuk egy részét is az iskolában töltik. Emiatt is tartja fontosnak az iskolai sport élénkítését, az iskolák közötti versenyek, bajnokságok régi hagyományának felelevenítését, kellő szakmai és infrastrukturális háttérrel. Kitért továbbá a sport kínálta közösségi élmény jelentőségére, az identitáserősítő hatásra, a külhoni magyar tehetségek tudatos bevonására, az akadémiai rendszer értelmezésére, majd érdekes példával megvilágította a szülői tényező fontosságát.

„Az akadémiák afféle oázisként jöttek létre a sivatagban másfél, két évtizede, elkötelezett magánemberek és támogatók válaszaként arra, hogy a labdarúgó-szövetségnek és az államnak semmilyen koncepciója nem volt az egyre mélyebbre süllyedő magyar futball felemelésére. Ezért kellett olyan műhelyeket, bentlakásos futballiskolákat létrehozni, ahol az általános pusztulásból kiemelkedve, a tehetségek koncentrálásával, jó körülmények között, intenzív futballképzést lehet létrehozni – folytatta Szöllősi György. – Több, mint elgondolkodtató, hogy mi a közös a pillanatnyilag legértékesebb három magyar labdarúgóban. A hitelesnek tartott Transfermarkt szerint három magyar játékos értéke haladja meg a tízmillió eurót: Szoboszlai Dominiké, Szalai Attiláé és Sallai Rolandé. S hogy mi bennük a közös? Az, hogy mindhármuk futballistává válásában az édesapjuk játszotta a legnagyobb szerepet. Édesapjuk, aki mindhárom esetben maga is élvonalbeli, profi labdarúgó volt, majd edző lett. Ha tehát létezik az akadémiáknál is sikeresebb képzési forma, akkor azok az »apadémiák«, mondhatnám egy szóviccel, felhívva a figyelmet arra, hogy a családi háttér, a szülők felbecsülhetetlen szerepéről viszont sokszor hajlamosak vagyunk elfelejtkezni.”  

Tehetség a médiában

Tehetségből teljesítmény a média területén címmel tartanak beszélgetést csütörtökön Mezei Dániel moderálása mellett Balatonbogláron a Sport és Innováció Konferencia keretében. Az eszmecserén részt vesz Ballai Attila, a Mediaworks sportigazgatója, a lapunkat kiadó N. S. Média- és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Csurka Gergely, a Nemzeti Sport publicistája, Tóth Anita, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs igazgatója, a Nemzeti Sport korábbi rovatvezetője, Kálnoki Kis Attila, a 24.hu főmunkatársa, a Nemzeti Sport volt főszerkesztője és Tihany Viktor, a Sportért Felelős Államtitkárság kommunikációs igazgatója.

 A 21. század receptje a 19. századhoz
A szerdai konferencianap egyik legizgalmasabb, egyúttal legrejtélyesebb témáját a Biohacking című szekcióbeszélgetés kínálta. A fogalom olyannyira új, hogy a programpont elején maguk a résztvevő szakemberek is igyekeztek saját megközelítéssel, saját tapasztalataik alapján definiálni az újszerű biotechnológiai mozgalmat, amelynek célja az egészséges biológiai funkciók segítése és fejlesztése a korszerű eszközökkel, mérésekkel. Kulcsgondolatként hangzott el, hogy az emberi szervezet nincsen felkészülve a 21. századi környezet hatásaira, ráadásul bizonyos elfogadott tevékenységek – így az esztétikus megjelenést célzó konditermi edzés – az evolúció szempontjából értelmezhetetlenek. A felismerés nyomán érdemes visszatalálni a természetes, ha úgy tetszik, 19. századi életmódhoz, amely még nem a produktivitást helyezte a biológiai harmónia elé. A napi nyolcórás alvás például az emberi test ősi szükséglete, és bár ezt a modern élet sok esetben ellehetetlenítette, a biológiai igény ma sem változott, és annak semmibe vétele járulékos negatív következményekkel jár. Hasonlóképp elgondolkodtató, hogy a mai tizenéves korosztály a korábban ismeretlen teljesítménykénszer és stressz miatt állandó szorongással, boldogtalansággal küzd, pedig a kiegyensúlyozottság, derűs és természetes szemlélet minőségi javulást hozna életükben.
2022.12.04 08:37:23

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

December 8-án kerül a mozikba az ötszörös olimpiai bajnok tornász életét feldolgozó alkotás.

2022.12.02 13:55:21

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Az adatokat idén először teljesen elektronikusan rögzítette a KSH. (x)

pr
2022.12.01 14:49:53

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

A bokszszakember egykor profi gálákat szervezett, manapság az IBO megfigyelőjeként dolgozik.

2022.11.27 23:56:50

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

ALAPVONAL. A Liu testvérek históriája is e témába vág, csak tükörből nézve éppen. Ami történt, történik velük, az nemcsak a pénzért való hajsza, hanem egy szemforgatós hatalmi játszma része is inkább, s bizony megint mi szenvedünk vereséget a küzdelemben.

2022.11.26 23:28:35

Egyéb egyéni nemzetisport.hu