Kangyal Balázs: Amikor az ember valamiért tesz és megfizeti az árát, akkor ez az eredménye

Ugyanazokkal a szereplőkkel, hasonló forgatókönyvvel, de összességében mégis teljesen máshogy zajlott az ob I idei fináléja. A döntőt és a magyar bajnoki címet, ahogy egy évvel ezelőtt is, a Budapest Jégkorong Akadémia gyűjtötte be, de a két esemény között eltelt időben nem kis utat járt be a fővárosi együttes.

A nyáron alaposan átalakult a BJA kerete, közel a társaság fele eligazolt, így Kangyal Balázsnak újra kellett építenie az együttest. Ez a folyamat nem ment zökkenőmentesen, az Erste Liga alapszakaszában is a hátsó harmadhoz tarozott sokáig a gárda. Az utóbbi hetekben kezdett kiegyenesedni a csapat, az UTE elleni ob I-es elődöntős párharcot 0–2-ről fordította meg a BJA, majd a magyar bajnoki döntőben söpréssel szerezte meg az aranyérmet. 

„Ez egy olyan évad, ami minden játékosnak egy örök emlék lehet – mondta a lefújás után a Nemzeti Sportnak Kangyal Balázs vezetőedző. –  Nem feltétlenül a magyar bajnoki cím miatt, hanem azért, hogy honnan hova lehet eljutni egy idényen belül, milyen, ha képesek vagyunk az egonkat jó dolgokra fordítani. Úgy is lehetünk sikeresek, ha nálunk nincs annyi légiós, a tavalyi csapatunkhoz képest tíz minőségi játékost elveszítettünk. A keretünkben tizenkét olyan jégkorongozó van, aki az utánpótlásunkban nevelkedett, hozzáteszem, az ellenfélnél is akadtak olyanok, akik korábban nálunk voltak. Amikor az ember valamiért tesz és megfizeti az árát, akkor ez az eredménye, nagyon büszke vagyok a srácokra.”

A bajnoki címvédés egyik kulcsa a védekezés volt, a döntőben három mérkőzésen mindössze öt gólt kapott az együttes. 

„Masszív védekezést mutattunk be kiváló kapusteljesítménnyel. A nehéz pillanatokban mindig tudtunk valami extrát nyújtani, itt nem feltétlenül a játékunk minőségére, szépsége gondolok, hanem valami extrára, ami ahhoz kell, hogy sikeresek legyünk. A védekezésünkben és az önfeláldozásunkban fejlődtünk a legtöbbet az idény eleje óta, hajlandók lettünk olyan dolgokat csinálni, ami nem annyira szép, de hatékony. Sokkal nehezebb volt ez a folyamat, mint vártam, azt hittem, egy öltözőt könnyebb megváltoztatni, vagy talán jobb szó rá az újraépítés. Az előző idényhez képest közel az öltöző fele eligazolt, de valahogy itt a végére mindenki megérezte, hogy mit jelent az, hogy valamit feláldozunk, azért, hogy együtt jobbak legyünk.”