A siker gyakran az edzés utáni órákban dől el

A modern élsportban ma már aligha lehet külön kezelni az edzést, a táplálkozást és a regenerációt. Nem egymást követő, hanem egymást szorosan kiegészítő folyamatok, olyan zárt rendszer, amelyben bármelyik elem hiánya azonnal felborítja a szerkezetet. Akár egy háromágú szék, ha az egyik láb rövidebb, azonnal billegni kezd.

Az elmúlt évtizedekben az edzésmódszerek fejlődése látványos volt, a táplálkozástudomány ma már önálló szakágként épül be a csapatok mindennapjaiba, a következő nagy ugrás egyértelműen a regeneráció területén történt és történik manapság is. Amit egy évtizede pihenésnek neveztünk, és leginkább ágyban lazításnak, ma percre pontosan megtervezett, mérhető, tudományosan kontrollált folyamat. A kérdés már nem (csupán) az, hogy mennyit edz a profi sportoló, hanem hogy milyen minőségben tud regenerálódni két terhelés között. A csúcsteljesítmény határai egyre szűkülnek, századmásodpercek, centiméterek, egyetlen jó vagy rossz döntés választja el egymástól a világklasszist és a középszerű sportolót. Ebben a környezetben a test legapróbb részletei is felértékelődnek, ami korábban láthatatlan volt, ma mérhető adattengert szolgáltat.

Cristiano Ronaldo receptje: sötét, csend és hűvös helyiség

Az elmúlt években rengeteget lehetett olvasni Cristiano Ronaldo alvásrutinjáról. A portugál futballsztár pihenéssel kapcsolatos szokásai a minőségre, nem pedig a mennyiségre épülnek, a nap folyamán több, nagyjából 90 perces alvási ciklust iktat be, amelyek megfelelő arányban tartalmazzák a mély- és REM-alvást (Rapid Eye Movement – gyors szemmozgásos alvást), elősegítve az agy regenerációját, az emlékek feldolgozását és az izmok helyreállítását. A negyvenéves, ötszörös aranylabdás labdarúgó precizitására jellemző, hogy a pihenése is óraműpontossággal van felépítve: alvását relaxációs gyakorlatok, szigorúan kontrollált környezeti feltételek – sötét, csendes, hűvös helyiség, valamint digitális eszközök mellőzése – egészítik ki. Tudósokkal kísérleteztette ki, hogy ez a módszer különösen hatékony az extrém erőnléti és mentális terhelésnek kitett sportolók számára.

Matics Zsolt, a Fit4Race alapító tulajdonosa is úgy tartja, a regeneráció ma már több mint kötelezően letudandó feladat. A budai fejlesztő központban manapság is olimpiai aranyérmesekkel, világbajnokokkal és Európa-bajnokokkal foglalkoznak.

 „Igyekszünk fejleszteni minden olyan területet, amely hatással van az emberi teljesítményre, jólétre és az elérhető legmagasabb potenciálra – mondta Matics Zsolt, aki erről is rendszeresen tart előadásokat szakmai konferenciákon. – Ezek a területek szorosan összefüggnek egymással, és azért is nevezzük holisztikusnak, mert a fejlesztés teljes spektrumát átfogóan lefedi. A kezdeti állapotfelméréstől a személyre szabott fejlesztési irány meghatározásán és irányításán át egészen a folyamatos visszacsatolásig. A regeneráció ebből a szempontból ugyanolyan fontos, mint az edzés vagy a táplálkozás.”

Ottjártunkkor az egyik teremben éppen ír ralisok rótták a futópadon a kilométereket, a magyar fejlesztőcsapat hosszú ideje együttműködik az autóversenyzők képzésére szakosodott ír akadémiával. A részletekre odafigyelő sportolók között szerencsére számos magyar is van. Hogy csak néhány nevet említsünk: Berecz Zsombor olimpiai ezüstérmes, világbajnok és Európa-bajnok vitorlázó, Guzi Blanka világbajnoki ezüstérmes és Európa-bajnoki aranyérmes öttusázó, Koch Máté olimpiai, világ- és Európa-bajnok párbajtőrvívó, Rabb Krisztián olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok, ifjúsági olimpiai bajnok kardvívó vagy éppen Tóth Zita alpesi síző is különös hangsúlyt fektet a regenerációra, a fejlesztésre. Az NB I-es labdarúgócsapatok közül a Diósgyőrrel negyedik éve dolgozik együtt a Fit4Race szakértői gárdája, amely együttműködik a Ferencváros férfi vízilabdacsapatával, a férfi jégkorong-válogatottal, a Vasas női kézilabdázóival, sőt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is felismerte a képességek fejlesztésének és a regeneráció fontosságát.

Van már olyan érzékelő, amelyet fogsorba ültetnek be

Matics Zsolt gokartos karrierjének befejeztével olyan teljesítményrendszert kívánt létrehozni, amely másokat is képessé tesz arra, hogy a lehető legnagyobb intenzitással törekedjenek a kiválóságra. Az autósport nem csupán a sebesség miatt volt vonzó neki, hanem azért a fegyelemért, fókuszért és mentális ellenálló képességért is, amit ez a sport megkövetel. A cég alapító tulajdonosa nemzetközi szintre emelte a magyar motorsportedzést, amellyel számos sportoló sikeres karrierépítése mögött áll. Együtt dolgozott többek között Michelisz Norbert világbajnok autóversenyzővel, Berecz Zsombor vitorlázónak a tokiói olimpiára komplett ciklusokat dolgozott ki a jetlagre, azaz az időeltolódás leküzdésére.

„Berecz Zsombor rendkívül magas szintű erőnléti alapokkal érkezett hozzánk, nála csupán azokat a minimális fejlesztési pontokat kerestük, amelyekkel az utolsó egy százalékot adhatjuk a teljesítményéhez. A kognitív fejlesztés kiemelt jelentőségű terület. A döntéshozatali hatékonyság és a vizuális észlelés fejlesztésére korszerű eszközök és módszerek állnak rendelkezésünkre.”

A fejlődés a regeneráció és táplálkozás területén is folyamatos és megállíthatatlan. Sorra jönnek ki az új gépek, eszközök, kütyük, a háromdimenziós nyomtató megjelenése más megvilágításba helyezte a sportolók támogatásának lehetőségeit. Hogy csak egy példát említsünk, a tudomány ma már ott tart, hogy létezik olyan érzékelő, amelyet a profi sportoló fogsorába ültetnek be.

„Napjainkban már megjelenőben vannak olyan implantátumokon vagy minimálisan invazív, beépített bioszenzorokon és mesterséges intelligencián alapuló technológiai megoldások, amelyek a szervezet biokémiai válaszait folyamatosan monitorozva képesek a bevitt szénhidrát, fehérje és egyéb tápanyagok mennyiségére következtetni. Ez a megközelítés csökkenti vagy kiválthatja a hagyományos számolgatás és ételnaplózás szükségességét, miközben az adatok AI-alapú feldolgozása lehetővé teszi a valós idejű, személyre szabott metabolikus állapotkövetést, alapvetően új irányt adva a táplálkozásmonitorozás fejlődésének” – mondta Kozaróczy Tibor, aki a budai központban a táplálkozás, nutrigenomika, nutrigenetika területekért felel.

A szakember korábban testépítőként ért el sikereket, manapság a terület egyik kiemelt hazai szakértőjének számít, a közelmúltban a Forbes Health Summit rendezvényen tartott elő­adást. Több mint huszonöt éve kutatja a sporttáplálkozás, a testsúlymenedzsment és az egészségmegőrzés összefüggéseit.

„A regeneráció már rég nem passzív folyamat, hanem aktív fejlesztési terület – mondta Kozaróczy Tibor. – Ugyanúgy edzhető, optimalizálható és személyre szabható, mint az erő, a gyorsaság vagy az állóképesség. A profi sportolók testével ma már nemcsak dolgozni, hanem finomhangolni is kell. Gyakran a fájdalomküszöb, a terhelhetőség és a sérülésveszély határán egyensúlyozva. Immár a napnál is világosabb, hogy rossz minőségű alvás mellett képtelenség megfelelő erőnléti teljesítményt leadni. És hát sajnos nemcsak a hétköznapi emberek, hanem a sportolók többsége is folyamatos stresszben van, ezért nem megfelelően alszik.”

A rossz légzésfunkció szorongásra is utalhat

Ma már nemcsak sportolók, hanem üzletemberek és cégek vezetői is részt vesznek speciális egészségfelméréseken, amelyek néhány perc alatt képesek feltárni a szervezet kritikus állapotát. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az erek rugalmasságának feltérképezése, az arteriográf nevű szerkezet a pulzushullám terjedését vizsgálja egy felkari mandzsetta segítségével. A mérés alkalmával az artériában kialakuló nyomáshullám időbeli lefutását elemzik, amiből következtetni lehet az artériás érfal rugalmasságára: merevebb erekben a pulzushullám gyorsabban terjed, rugalmasabb erekben lassabban. A vizsgálat különösen fontos (lenne) azok számára, akik hosszútávfutásra, maratonira készülnek, hiszen az amatőr sportolók gyakran tudtukon kívül óriási terhelést okoznak maguknak, amivel jelentősen növelhetik egészségük kockázatát.

Gnyálin István operatív és szakmai vezető szerint napjainkban a mérés maga a tudás. Vezetőként a technológia, az adatok és az emberi teljesítmény összekapcsolására törekszik. A sportoló szervezetét egy Formula–1-es autó motorjához hasonlítja: amíg ott az üzemanyag-befecskendezést, a hőviselkedést vagy a hajtáslánc hatékonyságát elemzik, náluk a légzési, keringési és anyagcsere-folyamatok válaszai állnak a vizsgálatok középpontjában.

„Ezen a területen nagyjából húsz év a lemaradásunk Nyugat-Európával szemben. Hiába tudjuk, hogy mekkora a jelentősége a táplálkozásnak vagy éppen a megfelelő minőségű pihenésnek, nem fordítunk elég figyelmet rájuk. Hogy egy példát említsek, a nem megfelelő légzésfunkció gyakran tartásbeli problémákra vezethető vissza, sőt, sok esetben a sportoló szorongására utalhat. Ezek azonban jól fejleszthető területek, célzott gyakorlatokkal megnyitható a mellkas, növelhető a tüdőkapacitás, ami nemcsak a teljesítményre, hanem a mentális állapotra is pozitív hatással van.”

A mai sportban már nem pusztán a kemény(ebb) munka kiemelten fontos, hanem az adatok iránytűként való használata. A regeneráció valóban sokkal több annál, mint hogy a sportoló odahaza ledől a díványra és megnéz egy filmet, esetleg alszik egy jót. A siker gyakran nem az edzésen, hanem az edzés utáni órákban dől el.