Az állatkertben karácsonykor sem maradhat el edzés
Elcsendesük a sportvilág az év ezen időszakában. Kevesebb a sípszó, néhány napra kiürülnek az edzőpályák, sötéten maradnak a stadionok reflektorai, és még a legkeményebb diétát tartó sportoló étrendjébe is becsúszik néhány ünnepi falat.
De az állatkertben karácsony napján sincs megállás!
A Hősök tere szomszédságában található Fővárosi Állat- és Növénykert lakói szenteste napján is megmozgatják izmaikat, bár elsőre furcsán hangzik, az állatok mindennapjai meglepően sok párhuzamot mutatnak az élsportolókéval. Meghatározott napirend, tudatosan felépített mozgásprogram, adagra kiszámolt tápanyag, mentális stimuláció, regeneráció – mindez nemcsak az olimpikonok vagy futballisták kiváltsága, az állatkerti lakóké is.
Az állatok számára is fontos a napi tréning
Megnéztük, hogyan töltik az ünnepeket a budapesti állatkert lakói, miként épül be a mozgás és a játék a mindennapjaikba, és hogyan lepik meg őket gondozóik karácsony alkalmából. Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője több mint a fél életét az állatkertben töltötte, huszonnyolc éve dolgozik a parkban. A főbejáraton belépve a bal kéz felől eső tó irányába indulunk, ahol madarak, teknősök, és különböző halak töltik mindennapjaikat.
„Időszakonként leeresztjük a tó vizét, olyankor különleges dolgokat is találunk benne. Sokan fotózás közben a vízbe ejtik a mobiltelefonjukat, de volt a fenéken cumi, ceruza, még autó visszapillantó tükre is. Hogy milyen élethelyzet hozta úgy, hogy a tóba kerüljön, arra kíváncsi lennék.”
Nem sokkal odébb az oroszlánfókák tartják éppen napi tréningjüket, a két gondozó jókora vödör friss hallal érkezik a medencéhez.
„Az állatok számára a napi tréning rendkívül fontos, még karácsonykor is – így Hanga Zoltán. – A róluk való gondoskodás nem csupán az etetésüket, takarmányozásukat, takarításukat jelenti, hanem a velük való foglalkozás is kiemelt jelentőségű. Még ha vadállatokról is van szó, a kutyákhoz hasonlóan ők is igénylik, hogy a »gazdi« foglalkozzon velük. A természetben küzdelmes az életük, itt viszont mindent készen megkapnak, így sok szabadidejük marad, amit jó programokkal kell kitölteni. Ezek a tréningek ezért is rendkívül hasznosak, testileg és szellemileg is frissen tartják az állatokat, ráadásul még az állatorvosok is könnyebben tudják megvizsgálni, szükség esetén kezelni őket.”
A következő pillanatban a hím oroszlánfóka, Jacques akkora dupla szaltót ugrik, hogy kis híján a kamera is elázik. A víziállatok kifejezetten szeretik a mindennapi játékot, törődést, percre pontosan tudják, mikor jött el a közös mókázás ideje. A medence partján még kosárlabdapalánkjuk is van, ha nagyon unatkoznak, kosarazni is nekiállhatnak.
Samu, az elefánt focizni és vízilabdázni is szeret
Bár az időjárás Európán belül nem a magyar fővárosban a legkedvezőbb a flamingók számára, mégis itt él az egyik legnagyobb populáció. Most is számtalan apró flamingó álldogál egy lábon, az ő tollazatuk egyelőre barna, csak később válik rózsaszínné. Nem messze tőlük váratlan puffanásokra leszünk figyelmesek, kiderül, Samu, az elefánt labdázik. Áprilisban lesz ötesztendős, jókedvűen labdázik a szabadtéri kifutón, a jelek szerint épp a napi testnevelésóráját tartja.
„Nagy labdazsonglőr – mosolyog Hanga Zoltán. – Nem vicc, néha sarokkal is úgy továbbítja a labdát, hogy csak nézünk. De az ormányával is szokta terelgetni. Vízilabdázni is szeret, ha jó idő van, beviszi a labdát a vízbe, és megpróbálja azt a víz alá nyomni. Nemsokára jön ki hozzá az édesanyja, akivel rendkívül sok időt tölt. De néha apás programot is szervezünk neki. A két felnőtt elefántunknak ő a harmadik gyereke, néhány hónap, és ő is »kirepül a családi fészekből«, új állatkertbe kerül.”
A hétezer állattal büszkélkedő park munkatársai karácsonykor rendre készülnek valamilyen aprósággal az ottlakók számára. Megpróbálnak ünnepi hangulatot teremteni. Hogy csak néhány példát említsünk: feldíszítik a cápasuli nézőterét, a búvárok mikulássapkában merülnek a víz alá, de néhány állat karácsonyfát is kap.
„Az állatkertnek van egy támogatója, akitől fenyőfákat kapunk. Az elefántoknak és a zsiráfoknak feldíszítjük almával, amit aztán karácsony napján nagy lelkesen leeszegetnek róla. Sőt, a végén takarítani sem kell, magát a fenyőfát is megeszik.”
Több olimpiai bajnokunk is állatkerti nevelőszülő
Az állatkert lakói számára a fa alá leginkább valamilyen játék, vagy különleges finomság kerül. A mindennapi ételüktől azonban nem nagyon lehet eltérni, hiszen fontos nekik a megszokottság, a jól megszokott ízek. Érdekesség, a Fővárosi Állat- és Növénykertben a nagyobb testű, ritkább állatok születésnapját is ünneplik, a majomházban éppen a buli maradványai láthatók. Az egyik orangután, Lone a közelmúltban lett tizenegy esztendős, a megterített kartondobozon többek között kókuszdió is van, életkora és a neve gyümölcsből van kirakva.
A parkban jelképesen örökbe is lehet fogadni állatokat, az ilyen nevelőszülők között híres sportolókat, sportszervezeteket is találunk. Olivér, az albínó vadászgörény már az esztendő elején összebarátkozott a Magyar Olimpiai Bizottság képviselőivel, akik a 2026-os téli olimpiára tekintettel fogadták örökbe, ő lesz ugyanis a magyar olimpiai csapat kabalaállatkája. De nem Olivér az egyedüli szerencsés jószág, a közelmúltban több sportoló is örökbe fogadott valamilyen állatot, Szász Emese olimpiai bajnok párbajtőrvívó a Mázli nevű nagy marát, Gulyás Michelle olimpiai bajnok öttusázó Nomádot, a hucul lovat fogadta örökbe, míg Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes, világbajnok és hétszeres Európa-bajnok úszó tigris nevelőszülőjének vallhatja magát.
