A 2004-es sporttörvény hívta életre a Nemzet Sportolója kitüntető címet, amelyet azok a hatvan éven felüli, kimagasló eredményeket elérő magyar sportolók kaphatnak, akik a sportpályafutásuk befejezése után is meghatározó szerepet töltöttek, töltenek be a sportéletben.

A cím egyéni és csapatsportágban nyújtott teljesítményért egyaránt odaítélhető.

A kitüntetettek száma egyidejűleg legfeljebb tizenkettő lehet, ám jelenleg tizenegyen vannak, miután a négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző, Kulcsár Győző halálával ismét megüresedett egy hely.

A vonatkozó jogszabály értelmében a korábbi adományozott halálától számított hatvan napon belül kell új javaslatot tenni a nemzet sportolóinak az új kitüntetettre, és úgy tudjuk, a választásra legkorábban október végén kerülhet sor.

„Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy szép sorban mindenki elmondja a javaslatát vagy akár a javaslatait, hiszen több személyt is ajánlhat egy-egy ember ­– mondta el lapunknak Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász, a Magyar Tornaszövetség elnöke, a Nemzet Sportolója. – A neveket felírjuk, és elkezdődik a szavazás. A legkevesebb szavazatot kapók kiesnek, és egészen addig tart a voksolás, amíg valamelyik jelölt el nem éri a hat szavazatot. Még sohasem volt jelen egyszerre mind a tizenegy kitüntetett, a távol maradók telefonon szavaznak. A választás sohasem egyszerű, hiszen sok olimpiai bajnokunk van, többen érdemesek erre a címre, az ajánlás és szavazás során óhatatlanul szerepet kap a szimpátia is. A döntés a miénk, a sportpolitikáért felelős miniszter terjeszti a kormány elé az általunk javasolt személyt.”

Vagyis: a miniszter arra a jelöltre vonatkozó javaslatot terjeszti a kormány elé, akire a nemzet sportolói egyszerű többséggel szavaztak.

Az egyértelmű, és ezt a nemzeti sportolói nem is tagadják, hogy ilyenkor beindul egyfajta lobbi, sorra kapják a telefonokat a kitüntetettek – egyre-másra érkeznek a tippek, ki is legyen a Nemzet Sportolója.

Lapunk is számba vette, kiknek a neve vetődhet fel a szavazáson. Az általunk felsorolt korábbi kiválóságok között akadnak olyanok, akik nem szereztek olimpiai aranyat, ám a címre mindenképpen érdemesek. Jónyer István asztaliteniszező négyszer nyert világbajnokságot, ám olimpiát, ha akart, sem tudott volna, hiszen sportága csak 1988-ban került fel a nyári ötkarikás játékok programjára.

Wichmann Tamás kenus három egymást követő olimpián is dobogón állt, emellett kilencszer nyert vb-aranyat. Regőczy Krisztina Sallay Andrással alkotott jégtánc kettőse finoman szólva is vitatható körülmények között maradt le az aranyról az 1980-as Lake Placid-i téli játékokon – egykor téli sportágat űző még nem volt tagja az illusztris társaságnak.