Tokió 2020: a súlyemelők egyénileg kvalifikálhatnak

A budapesti székhelyű IWF honlapján közzétett dokumentum szerint a doppingolás további visszaszorítása és a tisztán versenyzők még fokozottabb védelme érdekében határozott így a szövetség elnöksége.

Az új rendben az eddigiekhez képest megnő azoknak a kiemelt versenyeknek a száma, melyeken rendszeresen és módszeresen ellenőrizhetők a súlyemelők, akik a tokiói játékok előtti 18 hónapos kvalifikációs időszakban immár kötelezően hat alkalommal kell, hogy versenyezzenek. A korábbinál is gyakoribbá váló fellépések, illetve a sűrűbb tesztelések révén még jobban kiszűrhetővé válnak a tiltott eszközöket használók, miközben ezáltal is nagyobb védettséget kapnak a tisztán emelők.

Az IWF a legtöbb doppingesetet szolgáltató tagországai közül kilencet, köztük olyan sportági nagyhatalmat, mint amilyen például Kína és Oroszország, tavaly – idén októberig – egy évre eltiltott a nemzetközi viadalokon való részvételtől, így az őszi világbajnokságon sem indulhattak, illetve az érintett európaiak távol maradni kényszerültek az idei Eb-től.

A doppingszigor erősítését a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) írta elő az IWF-nek, kilátásba helyezve, hogy ha nem érzékel további hatékony előrelépést a dopping elleni küzdelemben, a súlyemelés kikerülhet a 2024-es párizsi olimpia programjából. A 2016-os riói nyári játékokon még 260 súlyemelő indulhatott, a létszámot a NOB Tokióra 196-ra csökkentette.


Az új rendben az eddigiekhez képest megnő azoknak a kiemelt versenyeknek a száma, melyeken rendszeresen és módszeresen ellenőrizhetők a súlyemelők, akik a tokiói játékok előtti 18 hónapos kvalifikációs időszakban immár kötelezően hat alkalommal kell, hogy versenyezzenek. A korábbinál is gyakoribbá váló fellépések, illetve a sűrűbb tesztelések révén még jobban kiszűrhetővé válnak a tiltott eszközöket használók, miközben ezáltal is nagyobb védettséget kapnak a tisztán emelők.

Az IWF a legtöbb doppingesetet szolgáltató tagországai közül kilencet, köztük olyan sportági nagyhatalmat, mint amilyen például Kína és Oroszország, tavaly – idén októberig – egy évre eltiltott a nemzetközi viadalokon való részvételtől, így az őszi világbajnokságon sem indulhattak, illetve az érintett európaiak távol maradni kényszerültek az idei Eb-től.

A doppingszigor erősítését a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) írta elő az IWF-nek, kilátásba helyezve, hogy ha nem érzékel további hatékony előrelépést a dopping elleni küzdelemben, a súlyemelés kikerülhet a 2024-es párizsi olimpia programjából. A 2016-os riói nyári játékokon még 260 súlyemelő indulhatott, a létszámot a NOB Tokióra 196-ra csökkentette.