Az UTMB-n napsütésben futás közben is sokkal szebb a világ!

Nagyszerű eredményt ért el a Bucovina Ultra Rocks by UTMB verseny száztizenöt kilométeres távján: elégedett a korosztályos harmadik hellyel?

Mivel ez nem csak felkészülési verseny volt a számomra, maximálisan komolyan vettem – mondta a Csupasportnak Orosi László, aki a Bucovina Ultra Rocks by UTMB 115 kilométeres távján 26:32:20 órás idővel a férfiak között 51., míg a 45-49-es korosztályban harmadik lett. – A Transylvania 100 után úgy terveztem, hogy visszamegyek Romániába és megcsinálom egymás utáni hétvégén a Bucovinát és a Fogaras Rock-ot, de utóbbi sajnos elmaradt. Mivel augusztus végén az UTMB TDS távjára megyek, kellenek a szintes, sziklás versenyek, s mivel idehaza nehezebb összehozni ezeket, külföldön kell felkészülni. Szóval, mivel a Fogaras Rock elmaradt, úgy voltam vele, a Bucovinán nem tartalékolok, mindent beleadok. Így jó tempóban és hozzám képest jó eredménnyel értem a célba. Külön öröm, hogy a gyomrom sem „rosszalkodott". Egyébként nem tudtam, hogy korosztályos harmadik lettem, ezt abszolút utólag tudtam meg.

Kemény volt a verseny?

Sokat elmond, hogy a százhatvanhárom indulóból hatvanhárom feladta, ami elég magas szám. Pedig annyira nem volt kemény a pálya. Arra tudok gondolni, hogy a sok hosszú felfelé kapaszkodás és meredek lejtő egy idő után megette az embereket, hiszen ez nagy terhelést jelentett mind a lábnak, mind pedig mentálisan is. Úgy kezdtem, hogy ötven kilométerig nyomom neki, aztán majd meglátom, hogy miképp alakulnak a dolgok. Ötvenhat kilométernél huszonöt perces szünetet tartottam, átöltöztem, ettem, pihentem, majd azt követően érkezett egy nagy eső… Teljesen szétáztam, lehűlt a levegő, így megint át kellett öltözöm, ami sok időt vett el. Szerencsére ezt követően kitisztult az ég, így kárpótlásul azért láthattuk a szép naplementét. Ezen a pályán kevesebb volt a jól futható rész, inkább a szintekről szólt, az bizonyult döntőnek, hogy ki tud jól teljesíteni a meredekeken és a húzósabb lejtőkön. 

A nagy eső nehézséget jelentett, mivel hirtelen hideg lett, s az átöltözésnél nagyon fáztam. Amikor kisütött a nap, máris szebbnek láttam a világot… A második éjszaka a kelleténél talán kicsit álmosabb voltam, de ez benne van az ilyen jellegű versenyekben és az ultrafutásban – át lehet ezen lendülni. Extra mélypont nem volt, talán a jobb felkészülésnek és formának köszönhetően. Külön örülök annak, hogy a gyomrom remekük viselkedett. És persze annak is, hogy hiába volt a medveveszély, szerencsére elkerültem a találkozást...

Ezek után jöhet az UTMB TDS távja?

Igen, az UTMB TDS-táv az idei főversenyem, próbálom tartani a jelenlegi jónak érződő formám vagy még esetleg addig is javítani rajta. Az elsődleges célom a teljesítés, nincs semmi egyéb kitűzve. Korábban nem voltam még ezen a versenyen Chamonix-ban, az átlagosnál nagyobb csinnadrattára és futóünnepre számítok, nagyon várom már, hogy ott legyek.