Presztízsértékű volt neki a verseny, érmet nyert rajta

– Elégedett az Ultrabalaton Trail második helyével?
– Némileg presztízsértékű volt ez a verseny számomra – mondta Preska Bálint. – Tavaly itt futottam az első száz kilométer feletti távomat, és százkilenc kilométernél úszott el az érem, illetve a privát Ultrabalaton Trailemet két nappal a rajt előtt el kellett halasztani. Szóval ezekből erőt merítve mindenképpen érmet szerettem volna nyerni. A rajtlistát böngészve aztán megláttam a későbbi győztes Váradi Bence nevét, akkor tudtam, hogy az első hely már „elkelt”, s úgy voltam vele, ha jó napom lesz és minden összejön, akkor odaérhetek mögé. Tavaly tizenkét óra alatt értem be, azóta már jóval rutinosabb vagyok, így bíztam benne, hogy tudok faragni azon az időn. Szóval számítottam erre az eredményre, elégedett vagyok vele, ahogyan az ezüstéremmel is.
 

– Milyen volt a futás?
– A szokásos versenystratégiámat alkalmaztam, tehát rendesen megtoltam az elejét, gyors tempóban kezdtem, így néhány társammal együtt ellépem a mezőnytől. Azért alkalmazom ezt a taktikát, hogy a táv második felében már csak azon kelljen matekozni, hogy jobban bírjam, mint a mögöttem lévők, s ne engedjem közelebb őket. Most is ez történt, ötven kilométerig nagyszerűen ment minden, a terv szerint zajlottak a dolgok, a frissítésem is remekül működött. Ötven kilométernél aztán azt érezem, hogy kezd elhagyni az erőm, de bevallom, erre számítottam is… Az elmúlt másfél hónapban nem tudtam olyan edzésmunkát végezni, amilyet szerettem volna, nem voltam megfelelő fizikai állapotban, de mentálisan remekül éreztem magam. Akkor tudtam, hogy nem lesz elég a saját gél, sótabletta, izó és víz kombinációmat alkalmazni, muszáj lesz a frissítőasztalokról is csipegetni. A táv második felét azért megszenvedtem, de tisztességgel végigcsináltam és megőriztem a második helyet. 

– Miért nem tudott megfelelően edzeni? 
– A munkámra kellett koncentrálnom, rengeteget dolgoztam, nem volt elég időm rá. Tudom, hogy ez nem kifogás, de fizikai munkát végzek, s voltak olyan napjaim, heteim, amikor reggeltől estig folyamatosan dolgoztam, este későn értem haza lemerült akkumulátorokkal. Nem volt lehetőségem futni, de most igyekszem ezt korrigálni és bepótolni. Hozzáteszem, senkinek sem javaslom, hogy nem megfelelő edzettségi szinttel menjen el egy olyan versenyre, mint a száztizenöt kilométeres Ultrabalaton Trail. 

– Nézzünk egy kicsit előre: milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőre? 
– Innentől az önkénteskedés kerül középpontba, novemberben rengeteg futóversenyen leszek ott segítőként. Ezt is nagyon várom, szeretem a futásnak ezt az oldalát is.