A napfelkelte erőt adott neki, a hajrában lépett előre a vb-n

– A közelmúltbeli Franciaországban rendezett huszonnégyórás világbajnokságon először képviselhette az országot világversenyen: milyen érzés volt?
– Hatalmas pluszt adott az az érzés, hogy magyar színekben futhattam, a hajrában egyértelműen ez adott erőt. A közepén volt egy kis gyomorproblémám, de a címeres meznek köszönhetően kijöttem a hullámvölgyből – mondta Szennyai Dorián, aki 227.320 kilométert megtéve a harmadik legjobb magyar férfi eredményt érte el a franciaországi huszonnégyórás világbajnokságon. 

– Jóval kétszáz kilométer fölé jutott: elégedett az eredményével? 
– Előzetesen kétszázhúsz kilométert szerettem volna megtenni, több mint hét kilométerrel fölé lőttem, így igen, maximálisan elégedett vagyok. 

– Hogyan alakult a verseny az ön szemszögéből? 
– Nagyszerű időjárásban kezdődött, húsz Celsius fokot mutattak a hőmérők, annyira meleg volt, hogy egy kicsit le is égtem. Előzetesen erre nem számítottam, így plusz folyadékot is be kellett vinnem a tervezettekhez képest. Éjszaka viszont valami félrement, csak izóval frissítettem, de elgyengültem, aminek következtében elkezdtem nagyon fázni és leesett a pulzusom. Százhatvan kilométer megtétele után fél órát pihentem, összeszedtem magam, sétáltam két kört, majd elkezdtem megint kocogni. Innen ismét stabilan tudtam haladni a kétszáz kilométeres célom felé. Egyébként van egy érdekes történetem. Két és fél óra volt még hátra, s reggel fél nyolc körül voltunk, amikor elkezdett világosodni, jött fel a nap. Ez a csodálatos napfelkelte olyan nagy löketet adott nekem, hogy azt nem tudom elmondani. Úgy éreztem magam, mintha addig nem is futottam volna több mint húsz órát. Érdekes érzés kapott el, sokatmondó, hogy a leggyorsabb kilométerem a kétszázkilencedik volt, ahol három perc negyvenhét másodperces időt értem el. Gyakorlatilag az utolsó két és fél órában huszonhét kilométert tettem meg, ekkor értem el a kitűzött céljaimat, s itt be tudtam hozni a pihenéssel és a hullámvölggyel elvesztegetett időmet. Sok helyezést léptem előre ekkor, örültem neki. 

– A gyomorproblémán kívül volt még valami nehézsége? 
– Ezen kívül nem volt semmi. Már nem kívánta a gyomrom az izót, így próbáltam szilárd ételeket enni, mint például kenyér és keksz. Egy óra kellett ahhoz, hogy rendbe jöjjek, majd ahogyan az imént is említettem, egy kis pihenés és séta után ismét erőre kaptam. Ezt az egy órát leszámítva minden rendben volt a frissítésemmel is. 

– A csapatversenyben az országok három legjobban teljesítő futóinak eredményét vették figyelembe, így ez alapján a Bódis Tamás, Nemes László és Szennyai Dorián alkotta együttes a hetedik helyen végzett. Elégedett?
– Egyáltalán nem számítottam arra, hogy ott leszek a három legjobb magyar között, így bekerül az eredményem a csapatversenybe. Egyébként ez is az utolsó tíz percen múlt, amikor több pozíciót léptem előre. Sajnálatos módon Erős Tibor térdsérülés miatt nem tudta kihozni magából a maximumot, ha nem jön neki probléma, minden bizonnyal kiemelkedő teljesítményt nyújtott volna. Vele együtt még jobb lehetett volna a magyar csapat teljesítménye. Sajnálom Tibi sérülését, de magam miatt örülök, büszke vagyok, hogy hozzá tudtam tenni a csapatversenyhez is. Nem csak mondom, de tényleg boldog vagyok, hogy az eredményem beleszámított a magyar csapatéba. Maximálisan elégedett vagyok a hetedik hellyel, hiszen nagyon erős volt a mezőny, kiváló futók jelentek meg Franciaországban. 

– Tekintsünk egy kicsit előre: milyen célokat tűzött ki maga elé a közeljövőben?
– Idén már nem lesz versenyem, jövőre pedig egyelőre a nyár eleji palicsi huszonnégyórás van betervezve. Azonban szeretnék egy száz kilométeres megmérettetésen is futni, ilyenen még nem vettem részt, valamint több hat- illetve tizenkétórás verseny is jól jönne a fejlődésem érdekében. Ja, és a franciaországi huszonnégyórás világbajnokságon elért eredményemnek köszönhetően megszereztem a direkt kvalifikációt a jövő évi Spartathlonra, így, ha úgy döntök, akkor lesz helyem a legendás görög versenyen. Erősen gondolkozom, hogy ott legyek-e, februárig még van időm eldönteni.