Korosztályos aranyérmet szerzett élete első huszonnégy órás versenyén

Hogyan értékeli a vb-szereplését?

Többet szerettem volna futni – mondta Molnárné Magócs Noémi. – Edzőmmel, Maráz Zsuzsannával magasabb kilométerszámot tűztünk ki, az edzettségi állapotom és a formám jó volt, de sajnos egy sérülés keresztülhúzta a számításainkat. Menet közben elkezdett fájni a jobb vádlim, emiatt erősen lelassultam, így ez most ennyire volt elég. Az órám egyébként más eredményt mért, eszerint 166.4 kilométert tettem meg. A korosztályos győzelemnek természetesen nagyon örülök, ez a huszonnégy órás verseny mérföldkő számomra. Ez volt az első ilyen jellegű megméretésem, az, hogy világversenyen élhettem át, még értékesebbé teszi az egészet. Felemelő érzés volt képviselni Magyarországot, a huszonnégy órás betétfutamban magyar futóként – a BAC sportolójaként – Szabó Istvánné Zsókával ketten vettünk részt, együtt futottunk, egyszerre értünk be a célba. Ezúton is köszönöm Zsókának a sok-sok közös kört, az élményeket és a sírva-nevetős versenyt. Természetesen edzőmnek, Maráz Zsuzsinak is hálás vagyok a felkészítésért és a folyamatos támogatásért.

A sérülést nyilván nem kalkulálta bele: milyen volt így a verseny?

Csodálatos környezetben futottunk, egy parkban, végig aszfaltos, 1.7 kilométeres pályán. Tiszta volt a pálya és környéke, a szép miliő is közrejátszott az eredményemben. A levegő kissé fülledt volt, a páratartalom magas, ennek ellenére az első tizenkét órában hoztam, amit elvártam magamtól, de a vádlifájdalom eléggé lelassított. Annyira, hogy az utolsó két-három órában már csak gyors gyaloglással tudtam haladni. A feladás eszembe sem jutott, sőt, huszonnégy óra alatt nem is tartottam szünetet, végig mozgásban voltam. A frissítésemen az eddigiekhez képest valamelyest változtattunk, de az is remekül működött, semmiféle problémám nem volt. Összességében abszolút pozitív élményként marad meg életem első huszonnégy órás versenye.

A fájdalom okozta a legnagyobb nehézséget?

Nekem a magas páratartalom mindig kemény kihívás, de ezúttal egész jól kezeltem. Ahogy azzal sem volt problémám, hogy huszonnégy órán keresztül mozgásban legyek, illetve az ébren maradás sem okozott gondot, nem jött az a nagy fáradtság. Ami nagy kihívást jelentett, az valóban a fájdalom kezelése volt.

Milyen célokat tűzött ki a közeljövőre?

Az őszi Balatonfüredi UltraFutó Fesztiválon ismét ott leszek a huszonnégy órás számban, jobb eredményt szeretnék elérni a mostaninál. Jelenleg az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban felépüljek, regenerálódjak, aztán jön az Öregbakony, a csodás Szőlőskör és el is érünk a BUFF-hoz, az lesz a másik főversenyem.