Túlélni minden körülmények között

Napjainkban a világ egy jelentős részén relatív kényelemben élhetünk, éppen ezért az emberek többnyire azért végeznek valamilyen testedzést, hogy jobban nézzenek ki, izmosabbak legyenek, esetleg valamilyen versenycéljuk van. Nem mindig volt ez így, elődeink sokszor azért tréningezték magukat, hogy túléljék a nehézségeket. A harcedzettség a hadseregeknél, és bizonyos szakmáknál, mint a tűzoltók, a speciális mentők, a mai napig alapkövetelmény, hiszen ezeknél a foglalkozásoknál szükség van a megfelelő erőnlétre a mindennapi munka elvégzéséhez.

A csökkenő fizikai kihívások ellenére a hétköznapi emberek előtt is adódnak helyzetek, amikor szükség lehet az erejükre, gyorsaságukra vagy épp a kitartásukra.

Az ilyen nehéz helyzetek sikeres kezeléséhez legtöbbször nem hatalmas izmokra van szükség, hanem gyorsaságra, ügyességre és mozgékonyságra, és természetesen a mentális képesség is rendkívül fontos.
A szakemberek tapasztalatai szerint a kritikus élethelyzetekben a leggyakoribb túlélési mód a menekülés, s ez nem csak azt jelenti, hogy tudjunk elfutni valaki vagy valami elől, netán átmászni a kerítésen, hanem kisebb akadályok elmozdítását vagy többórás gyaloglást is bírni kell.

Az elmúlt évtizedek tömegkatasztrófái többnyire természeti vagy háborús eredetűek voltak, civilként mindkét esetben a menekülés, illetve a bujkálás volt a leghasznosabb. Így az ezekhez szükséges fizikai képességek alapján vizsgáljuk a különböző edzésmódszereket.

A gyorsaság mellett a legfontosabb a relatív izomerő, azaz a saját testünk mozgatásához szükséges erő, és ehhez kapcsolatosan a fogáserő. Ezek segítségével vagyunk képesek mászni, kapaszkodni. Ezután következik az abszolút erő és a hosszú távú állóképesség.

Utóbbi nem azt jelenti, hogy illik lefutni a maratonit, hanem inkább azt, hogy bírni kell mondjuk tömött hátizsákkal gyalogolni akár fél napot is.

Főleg háborús helyzetben, illetve földrengések után fordul elő, hogy az utak nem használhatóak, így gyalogosan kell elhagyni a területet, és ez akár húsz-harminc kilométeres kihívást is jelenthet. Az abszolút erő a különböző terhek mozgatásához szükséges, ez lehet cipelés, akadályozó tárgyak felemelése, elmozdítása. A mozgékonyság pedig az erőnléti képességek kihasználásához szükséges, hiszen hiába a jó állóképesség és a nagy erő, ha nem tudunk rendesen lehajolni, vagy épp átugrani egy kisebb árkot. Az alábbiakban a különböző edzésmódszereket vizsgáltuk aszerint, hogy mennyire alkalmasak felkészíteni a komplex erőnlétet igénylő veszélyhelyzetekre.

AKADÁLYTRÉNING
A fenti leírás után bizonyára sokaknak az OCR, azaz a terepakadály-futás jutott eszébe, hisz az a teljes erőnlétünket igénybe veszi, kell mászni, cipelni, kúszni és futni. Nem véletlen, hogy ez talán a legideálisabb, mert a katonai akadálypályák alapján született meg.

CROSSFIT

A crossfitnek kissé negatív megítélése van az erősportok között, de az OCR-hez hasonlóan itt is komplex módon kell fejleszteni az erőnlétet, ráadásul súlyzós edzésből sincs hiány, így az abszolút erő növelése is része a rendszernek.

Kell futni, mászni, cipelni, bizony még többet is, mint az akadályfutásnál, és a kihívás része a nagy súlyok megmozgatása mindenféle módon, ezért az egyik legalkalmasabb sportág ahhoz a felkészüléshez, hogy valaki képes legyen átvészelni rendkívül kritikus helyzeteket is.

VEGYES FUNKCIONÁLIS EDZÉSEK
A funkcionális edzések általában többféle gyakorlattípust, eszközt alkalmaznak, így általában erő és mozgékonyság terén nincs probléma, de az állóképesség gyakran háttérbe van szorítva, így érdemes valamilyen kardiomozgást beiktatni az edzések mellé.

KÜZDŐSPORTOK

A küzdősportok nem erőnléti edzésrendszerek, de sok hasznos elemet tartalmaznak.

A küzdősportokat űzők a felkészülésüket általában kiegészítik külön erősítő és állóképességi edzéssel is.

Az ilyen jellegű tréningek nagymértékben fejlesztik a fájdalomtűrést, az ellenállóképességet, amelyek szintén jól jönnek a nehéz helyzetekben.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!