Egy spanyol szörfös merész vállalkozása: 15 nap mobiltelefon nélkül

Repülőgép üzemmód.

Már pár órára is felszabadító tud lenni, ha kicsit leválunk az online térről. A népszerű baszk szörfös, Garazi Sánchez viszont nemrég arra vállalkozott, hogy tizenöt napig teljesen mellőzi a mobiltelefonját, és minderről egy negyedórás dokumentumfilmet is készített. A 33 éves, kétszeres spanyol bajnok sportoló egy térdsérülés miatt maradt le a legutóbbi olimpiáról, amelyen a szörf második alkalommal szerepelt a programban. Hétéves kora óta űzi a sportágat, nem csoda, ha nagyon szeretett volna ott lenni Párizsban. A nagy álma természetesen az, hogy indulhasson a következő, 2028-as tornán Los Angelesben, de ahogy mondja, most egyelőre csak a következő feladatra és a következő versenyre koncentrál.

Nemrég nagyon hasznos tapasztalatokkal gazdagodott, miután egy mexikói úton úgy döntött, hogy tizenöt napig egyáltalán nem használja a telefonját. Sem a közösségi oldalakat, sem térképes funkciót, sem az időjárást előrejelző alkalmazást, de még az ébresztőórát sem. Pedig ezek egy szörfös esetében kimondottan hasznosak tudnak lenni.

Így viszont ha meg akarta tudni, hogyan tud eljutni egyik helyről a másikra, meg kellett kérdeznie a helyieket, ahogy azt is, ha csak arra volt kíváncsi, mennyi az idő, vagy ha szállást akart foglalni. És mondanunk sem kell, néhány nap után arra eszmélt, hogy sokkal „valódibb” és mélyebb kapcsolatot alakított ki az emberekkel.

„Meglepően nyugodtabbá váltam – mondja a videóban. – Ahogy kijövök a vízből, nem hajt, hogy minél hamarabb be tudjak menni egy olyan helyre, ahol van wi-fi. A körülöttem lévő világra is sokkal nyitottabb lettem. Nyolc nap elteltével pedig úgy érzem, mintha hét év elrepült volna egy szempillantás alatt. Az egyik helyit, akivel összebarátkoztam, csak hat napja ismerem, mégis úgy érzem, mintha mindig is barátok lettünk volna.”

Persze azért a videóban az is elhangzik, hogy amint félretette a telefont, szinte mindig elkésett. Nem kelt fel időben, és óra, illetve térképalkalmazás híján jóval nehezebb volt a dolga, mint ahogy megszokta. De azt is elmondja, hogy bármilyen kellemes tapasztalatai vannak, egyáltalán nem szeretné démonizálni a mobiltelefont és az internetet.

„A technológia egyáltalán nem rossz – folytatta. – Nekem is vannak olyan barátaim, akikkel máshogy nem is tudnám tartani a kapcsolatot, és sokan vannak, akik a külföldön élő családtagjaikkal is az internet segítségével kommunikálnak. Ez nagyszerű, és óriási előny. Csakhogy az esetek nagy többségében nem erre használjuk a telefonunkat. Én legalábbis nem.

A térdsérülésemnél például rengeteg videót megnéztem, hogy mit kellene tennem, mégsem úgy cselekedtem. Csak néztem és néztem a videókat a különböző edzésprogramokról, és beszippantott a képernyő. De ugyanez történik, amikor ránézel a térképre, mert keresel egy helyet. Ami nem is baj, de utána teljesen feleslegesen ránézel más alkalmazásokra is, amik teljesen elvonják a figyelmedet.”

Természetesen 15 nap elteltével visszakapcsolta a telefonját, és azt sem tagadja, hogy rövid idő elteltével újra „beszippantotta” az online tér. Mint mondja, olyan ez, mint amikor valaki elkezd egészségesen táplálkozni, de karácsonykor visszaesik. Idővel azonban kitapasztalja, mi a legjobb neki.