Elfújta a szél – mikor ne induljunk túrázni

Ahogy megyünk bele az őszbe, az időjárás úgy lesz egyre kiszámíthatatlanabb. Kifoghatunk szép napos időt, ami egy pillanat alatt borússá, esőssé válhat, ráadásként még a szél is elvihet minket. Mostani cikkünkben utóbbi körülménnyel foglalkozunk, mert bár Magyarországon ritkák az igazán nagy szélviharok, egy hosszabb kirándulás előtt nem árt felkészülnünk erre az eshetőségre is.

Ha tartunk a szeles időtől, az első és legfontosabb, hogy mindig legyünk jól informáltak a várható időjárásról.

Sokan alapvetésnek tekintik, hogy megnézzék, milyen hőmérséklet várható, és mekkora a csapadék esélye az adott térségben, de a szélerősségre már nem keresnek rá. A mountain-forecast.com olyan weboldal, amely segíthet ebben is: elég a keresőmezőbe beírni a hegységet vagy a csúcsot, amelyet meg szeretnénk hódítani, és részletes adatokat kapunk a várható időjárásról.

 

 

Ahogy a fenti képen látszik, a szélerősséget és a szél irányát is megkaphatjuk egy egyszerű lekérdezéssel. Persze okkal merülhet fel a kérdés, hogy mit jelentenek a fekete körökben található számok. Az 5 km/h mit jelent a gyakorlatban, sok-e a 30-40 km/h vagy kevés?

A válaszra a nemzetközileg is elfogadott Beaufort-skála segít megadni a választ.

Ez alapján:

0 km/h: Szélcsend, a füst egyenesen felfelé száll.
1-5 km/h: A felszálló füst mutatja a szél irányát.
6-11 km/h: A szelet lehet érezni az arcon, a zászlót is megmozgatja.
12-19 km/h: A zászló lobog a szélben.
20-28 km/h: A leveleket felkavarja a szél.
29-38 km/h: A kisebb fák lombjai mozognak, a víz fehér tarajos hullámokat vet.
39-49 km/h: A fák nagyobb ágai is mozognak, az esernyőt nehéz használni.
50-61 km/h: A közepes méretű fák is kilengenek, nehéz a széllel szemben menni.
62-74 km/h: Gallyak és ágak törnek le a fákról.
75-88 km/h: Tetőcserepek repülnek le a házakról.
89-102 km/h: Fákat tép ki gyökerestül a szél.
103-118 km/h: Az épületek és a növényzet is maradandó károsodásokat szenvedhet.
119-220 km/h: Hurrikán és tornádó, széles körű pusztítás.

Nehéz meghatározni, hogy pontosan mi az a határ, amelytől már nem érdemes a szél miatt útnak indulni, de 50 km/h felett már ajánlott elgondolkodni a kiránduláson és inkább keresni egy másik, szélcsendesebb napot a túrára. Ha mégis útnak indulunk, vegyük figyelembe, hogy a szél a hegy lábánál kevésbé fúj, mint a csúcson, tehát ha már a megérkezéskor bizonytalannak érezzük a túrát, szintén érdemesebb lehet a halasztást választani.

Ha belül úgy érezzük, hogy a visszafordulás a helyes lépés, ne habozzunk így dönteni.

Ha a várható szeles időjárás ellenére is útnak indulunk, érdemes odafigyelnünk, hogy ruházatunk minél jobban passzoljon az emberpróbáló körülményekhez. Felsőtestünkön érdemes rétegesen öltözködnünk, egy vékony, hosszú ujjú, nedvességet elvezető réteg legyen legalul, erre húzzunk egy vastagabb, szintén nedvességet elvezetni képes réteget, harmadiknak pedig egy szélálló és lehetőleg vízálló dzsekit válasszunk. Hűvösebb időbe mindenképp legyen nálunk kesztyű, valamint csősál és/vagy sapka, hogy a nyakunkat és a fejünket is védeni tudjuk.

CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!