Milyen sportolói múlttal rendelkezik? Alig néhány éve ultrázik ugyanis, és kiváló eredményekkel kezdett.
Gondolom, ebben az évben is nagy céljai vannak.
Szeretném, ha a franciaországi hosszútávfutó-világbajnokságon sikerülne jó teljesítményt elérnem, és ezzel hozzájárulni a magyar válogatott jó szerepléséhez. Távlati terveim között szerepel, hogy a válogatottnak továbbra is tagja maradjak, és – mint nagyon sok ultrafutónak – az álmaim között szerepel a Spartathlon teljesítése.
Milyen volt az idei Ultrabalaton?
Mindig szerettem az UB-n futni, nagy élmény volt korábban is, csapatban és párosban indultam. Az első egyéni indulásomkor sem csalódtam, jó hangulatban telt el a verseny, igazi futófesztiválban volt részem. Elsősorban a teljesítés volt a célom, mivel ilyen hosszú távon bármi megtörténhet. Nem véletlen, hogy az indulóknak kevesebb mint a fele szokott célba érni. Szerettem volna a maximumot kihozni magamból, és titkon reméltem, hogy ez a dobogóra talán elég lehet.
Nagyon sok jó élmény ért, a rosszat meg úgyis elfelejti az ember... Tanulás volt ez is, mert ebben a sportban mindig jöhetnek meglepetések, amelyekre az ilyen hosszú versenyek készítik fel a futót.
Hogy lehetett átvészelni az éjszakát?
Hajnali egy körül elkezdett esni az eső és feltámadt a szél. Abban a pillanatban nagyon rosszulesett, de talán ez is segített, hogy ne álmosodjak el. A sötét utcákban ügyelni kellett a lépéseimre, és segített, hogy ne a fáradtságomra figyeljek.
Mi volt a legjobb és mi a legrosszabb pillanat a versenyen?
Sok futótársam kiválása kellemetlenül érintett, talán ezek voltak a legrosszabb pillanatok. És bár sok-sok remek élményt adott a verseny, a legjobb pillanat a célba érkezés volt.
A közösségi médiában láttam az ejtőernyős képeit. Miért éppen tandemugrás?
A tandem meglepetés volt a barátaimtól a negyvenedik születésnapomra. Tudták rólam, hogy bevállalós vagyok, és ezt sem akarom majd kihagyni. Nagy élmény volt az első, de remélem, nem az utolsó.
Győzelmet hozott a Deseda Ultramaratonon a túlélő üzemmód
