Negyvenkét óra a Mátrában

Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb kihívást jelentő túrája a Vadrózsa, amelyet 2000 óta rendeznek meg a Mátrában, és az évek során egyre nagyobb rendezvénnyé nőtte ki magát.

„Az első évben húsz kilométeres túrát szerveztünk, később nőtt a táv harmincra, ötvenre, százhatvanra – mondta Balázs Zsolt, a túrát szervező Hérics Természetjáró és Turisztikai SE képviseletében. – A legnagyobb távot öt éve rendeztük meg először, Magyarországon legnehezebb túrái közül biztosan benne van az első ötben. Távra a Kazinczy 200 hosszabb, szintkülönbséget nézve azonban közel egy szinten vannak. A Vadrózsa 160 kicsivel töményebb élményt biztosít, míg ott a hosszúság jelenti a fő kihívást, itt a terep.”

Az idei túrát szeptember 1-jén és 2-án rendezik meg, a második napra már kizárólag azok csúsznak át, akik a leghosszabb távot választották. Előnevezni erre már nem, csak a kisebbekre lehet, a határidő augusztus 28.

„A százhatvan kilométeres távra nyolcvan-kilencven embert várunk. Az előnevezés korábbi lezárására technikai okok miatt volt szükség. Be kell szereznünk mindent, amire a túrán szükség lesz, és erre időt kellett hagyni. Mindenkinek, aki azon indult, háromszori meleg étkezést biztosítunk, emellett tizenöt-húsz frissítőpontot helyeztünk el az útvonalon, ahol izotóniás italtól, zsíros kenyértől kezdve a teljesítménytúrákon megszokott ellátmánnyal várjuk a túrázókat.”

Természetesen a százhatvan kilométeres extrém táv vállalása nem kis felkészültséget és rutint igényel, de a rendezvényen azok is jól érezhetik magukat, akik még nem tartanak ilyen szinten, esetleg családdal terveznek egy jót sétálni a Mátrában. A tíz-húsz kilométeres táv bárkinek könnyen teljesíthető, gyerekkel is sokan érkeznek rá. A Mátra a nyár végén, az ősz elején gyönyörű látványt nyújt, az útvonal ráadásul olyan részekre is elvezet, amerre másként nem biztos, hogy elkanyarodnánk.

A rajt és a cél minden esetben Rózsaszentmárton. A legkisebb táv a Kopasz-hegy oldaláig megy el, majd vissza a településre. A húsz kilométeres útba ejti a Somlyó-hegyet, a Széles-követ és a Nagy-völgyi pincesort. A harmincas és az ötvenes távokhoz nem árt egy kis rutin, mivel tempótól függően akár 8-12 órát is eltölthetünk az erdőben. Cserébe még több élménnyel gazdagodunk, az Eszter-forrást, Szurdokpüspökit, a Muzslát és a Nagy-Hársast is útba ejthetjük. A „százhatvanasok” pedig a környék nagyjából minden látnivalójából ízelítőt kapnak.

Hogyan kell elképzelni a mezőny, milyen emberek azok, akik vállalnak egy ekkora kihívást?

„Az indulók közül sokan futnak. Nyilván ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy maratonit, teljesen más a tempó. Gyakorlatilag erősebb kocogásról lehet beszélni, ami az edzett szervezetet nem terheli meg sokkal jobban a túrázásnál, cserébe gyorsabban lehet vele haladni. A mezőny vége felé, a szintidőt kicentizve is érkeznek befutók, ők azok, akik nem nagyon futnak, inkább végig egy jó túratempót igyekeznek tartani. Ők akár negyven-negyvenkét órát is a terepen töltenek.”

A Vadrózsa teljesítménytúrákról bővebb információ a szervezők weboldalán található.