A Víkingur volt az úr – Deák Zsigmond jegyzete

Volt egy pezsgős vacsorás fogadásom győri érzelmű barátommal-kollégámmal, aki az ETO múlt idényvégi erős és saját gyenge pillanatában kijelentette, ott lesznek kedvencei a labdarúgó Bajnokok Ligája alapszakaszában. Mondtam, hogy ebben kételkedem és tartom a tétet, mert úgy voltam vele, az sem baj, ha veszítek, legfeljebb eszünk-iszunk egy jót a kontómra, miközben én is nyerek szurkolóként, ha az NB I aktuális győztese bravúrosan túléli a BL-selejtezősorozatot. Mert azért valljuk be, az ilyesmi eddig sem volt magáról értetődő… A Víkingur Reykjavík elleni kezdő körös párharc első, izlandi felvonását együtt néztük meg, s bizony az 1–0-s vereséget követően egyikünknek sem volt őszinte mosolya, kevésbé az eredmény, inkább a mutatott kétségbeejtő játék miatt.
 

A visszavágó előtt úgy voltam vele, ennél csak jobb jöhet, örömmel, s némileg irigykedve olvastam az új mexikói vezetőedző, Efraín Juárez magabiztos, optimista nyilatkozatát, mert én nem éreztem magamat hasonlóan magabiztosnak és optimistának. Ám úgy voltam vele, ő irányítja a felkészülést, ő látja nap mint nap a játékosokat – ki tudná nála jobban megítélni a fiúk formáját? Tudjuk, az izlandi bajnokcsapat „menetből” jött a csatába, hiszen ott javában tart a pontvadászat, ráadásul tele a kerete helyi válogatottakkal, míg a mieinknek alig maradt idejük a felkészülésre, s egyik legjobbjuk, a vb-t Algériával eredményesen megjáró Nadír Benbuali sérült. Ettől függetlenül nagyon reméltem, hogy nélküle is sikerül fordítani és továbbjutni.

Nos, az első félidő alapján ez a reményem jogosnak tűnt, hiszen a 2–1-es vezetés nem is fejezte ki híven a különbségnél nagyobb győri fölényt. Ehhez képest hiába sorjáztak a hazai akciók és helyzetek, a vendégek jutottak vezetéshez bő fél óra elteltével egy szöglet után. Szerencsére Vitális teljesen jogos büntetőből egyenlített, majd egy közeli öngól képében jött a fordítás, de csak itt, mert összesítésben hosszabbításra állt a párharc. Sajnos nem sokáig, a szünet után ugyanis váratlanul megint a Víkingur következett, Hafsteinsson megszerezte második találatát. S itt valami megtört az ETO-ban, elveszett az átütőerő, a hit, az izlandiak magabiztosan őrizték a nekik kedvező állást, így készülhetnek az izraeli bajnok Hapoel Beer-Seva elleni BL-folytatásra.

A Győr alászállt a Konferencialiga selejtezőjébe, de ezzel a teljesítménnyel ott sem eszik meg sok sót, noha feröeri vagy luxemburgi rivális jöhet. 

Én meg régen voltam ilyen szomorú egy korán megnyert fogadás és a várható finom falatok miatt.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!