| A Sturm Grazban futballozó Szabics Imre mellett Bodor Boldizsár is közelebbről ismeri az osztrák csapatot. A hátvédnek lejárt a szerződése a holland Roda JC-nél, majd a közelmúltban a Sturmnál járt próbajátékon, és az edzéseken kívül két előkészületi mérkőzésen is pályára lépett egy-egy félidőt. „Mivel a felkészülés elején csatlakoztam a kerethez, szakmai téren keveset mondhatok az róla – válaszolt a 29 éves hátvéd a Nemzeti Sportnak. – Annyit azért láttam, hogy a Sturmban rengeteg a fiatal labdarúgó, és a gyors, rövid passzos taktikával futballozik. A védelemben van néhány testesebb játékos, de többségében atlétikusabb felépítésű játékosokra épül a keret. A próbajátékom alatt rajtam kívül sok bal oldali védőt tesztelt a szakmai stáb, amiről arra következtettem, hogy ez lehet az együttes gyenge pontja." Bodor Boldizsár a Dinamo Tbiliszi elleni felkészülési találkozón bal oldali védőként, majd egy osztrák amatőr csapat ellen középpályásként lépett pályára. Teljesítménye vélhetően meggyőző volt, mivel a vezetők a bérigénye felől is érdeklődtek, ám szerződést egyelőre nem kapott. |
– A Sturm vagy a Videoton jut tovább?
– Úgy gondolom, mi vagyunk a jobbak, de amikor egy párharc csupán két mérkőzésből áll, nem mindig lehet arra alapozni, hogy úgyis az erősebb csapat lép tovább. Maradjunk annyiban: ahhoz, hogy sikerrel szerepeljünk, el kell mennünk a teljesítőképességünk határáig.
– Edzője, Franco Foda a sorsolást követően kijelentette, hogy a vetélytárs feltérképezése során nagy szerepet szán Szabics Imrének. Töviről hegyire kifaggatta?
– Kérdezgetett. De kihez is fordult volna, ha nem ahhoz a személyhez, aki a klubnál a legjobban ismeri a magyar labdarúgást? Arról természetesen szó sincs, hogy Grazban kizárólag rám támaszkodnának: a szakmai stáb kétszer is a helyszínen tekintette meg a Videoton mérkőzését.
– Min múlhat a továbbjutás?
– Ezen a szinten a pillanatnyi forma. Gondolok itt arra, hogy ha mind a Sturm, mind a Videoton a szebbik arcát mutatja, akkor az erősebb csapat, azaz a Sturm sikerét hozhatja a csata, ám ha mi véletlenül rossz napot fogunk ki, míg a riválisnak minden sikerül, az végzetes lehet.
– Lélekben fel lehet készülni arra, hogy a szülőhazája egyik csapata ellen játszik az ember?
– Ha ugyanúgy kezeled az ilyen mérkőzést, mint a többit, nincs ezzel gond. Más lapra tartozik, hogy az osztrák és a magyar újságírók folyamatosan emlékeztetnek rá, ezekben a napokban szinte mindenki engem keres. Ha a kazah aranyérmessel csapnánk össze, valószínűleg nem hívnának ennyien...
– Tegyük fel, gólt lő a Videotonnak. Nagy ünneplést csap?
– A gólörömöt nem szokásom megtervezni, jön az magától. Hogy őszinte legyek, ebből nem csinálok lelkiismereti problémát. Sem a Videotonhoz, sem Székesfehérvárhoz nem kötődöm, nem is kell azon töprengenem, hogyan cselekednék, ha a kapuba találnék. Ha a Fradival találkoznánk, más lenne. A Ferencvárosnak sokat köszönhetek, ha gólt lőnék neki, biztosan nem vetnék cigánykereket.
AZ INTERJÚT TELJES TERJEDELMÉBEN ELOLVASHATJA A NEMZETI SPORT KEDDI SZÁMÁBAN.
