Fotó: Mirkó István
Nem csak az időjárás miatt volt forró a hangulat Debrecenben
Fotó: Mirkó István
Nem csak az időjárás miatt volt forró a hangulat Debrecenben
MEGFIGYELŐ A LELÁTÓN
Filipovics Vladan társaságában a holland Feyenoord játékosmegfigyelője is megtekintette a DVSC–Kalmar Bajnokok Ligája-selejtezőt, amelyen a debreceniek 2–0-s győzelmet arattak. A hírek szerint Rudolf Gergely is a holland csapat kiszemeltjei között van.
„Nagy győzelmet aratott a DVSC! Ami a Feyenoord kiszemeltjeit illeti: Rudolf Gergelynek nem ez volt élete legjobb meccse, viszont nagyon hasznosan játszott, annak ellenére, hogy a svédek figyeltek rá, ami, azt gondolom, várható reakció volt részükről. A csatár gyakran visszalépett a labdáért, ezáltal kevesebbszer kerülhetett helyzetbe, de úgy vélem, hogy az eredmény ismeretében Kalmarban több lehetőség adódik majd előtte” – mondta a Nemzeti Sportnak Filipovics Vladan.
Úgy tűnik, a Kalmar játékosai számára túl forró volt a hangulat Debrecenben. Legalábbis a Loki 2–0-s sikerével záruló találkozó után a svéd csapat futballistái azzal magyarázták vereségéküket, hogy túl nagy volt a hőség Magyarországon.
„Olyan meleg volt, hogy úgy éreztük, mintha egy szaunában kellene kapkodnunk a levegő után. Nem vagyunk ilyen körülményekhez szokva” – mondta a Kalmar védője, Joachim Lantz a meccs után.
Lantzcal egyetértett csapattársa, Henrik Rydström is, akinek a meleg mellett azzal is gondja volt, hogy Varga József gólja előtt szerinte lest kellett volna ítélniea játékvezetőnek.
„Jól tartottuk magunkat, de Európában az apróságokon is sok múlik – mondta Rydström. – Az egygólos vereség reális lett volna, de két találattal nem kellett volna kikapnunk. Úgy láttam, hogy az első gólt lesállás előzte meg.”
Az egyik svéd lap Svante Samuelssont, a Kalmar egykori játékosát, jelenlegi klubigazgatóját kérte meg, hogy mondja el a véleményét a mérkőzésről. A korábbi futballista szerint a DVSC a Kalmar sztárja, Rasmus Elm kemény őrzésének köszönheti a diadalt.
A debreceniek első gólját szerző Varga József édesapja emlékének ajánlotta a találatát.
„Édesapámra gondoltam a gólom után – mondta Varga a Nemzeti Sportnak. – Húszéves voltam, amikor ő ötvenévesen elment. Mindent neki köszönhetek, minden serdülő- és ifimeccsemen ott volt, szurkolt nekem. Már nincs közöttünk, nem érhette meg, hogy élvonalbeli labdarúgó lettem. A gólom után is ő jutott az eszembe, és belesajdult a szívem, hogy ezt a találatot már nem láthatta. Nem bírtam visszatartani a könnyeimet…”
A MÉRKŐZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA
