Atlétika: 25 éves a rekordja, és nincs, aki megdöntse

Negyedszázada nem tudják megdönteni Czingler Zsolt 17.24 méteres magyar csúcsát hármasugrásban, amelyet 1998. május 31-én állított fel Tivoliban, ahova kedden egyébként újra elutazott, sőt, ugrott is egyet a helyszínen.

„Remek formában érkeztem arra a versenyre, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy jobban sikerült a felkészülésem, mint a korábbi években – elevenítette fel a történteket Czingler Zsolt a Nemzeti Sportnak. – A bemelegítésnél egyre jobban éreztem magam, a versenyen pedig már elsőre 17.24-et ugrottam, majd még egyszer ugyanekkorát, és ráadásként még 17.23-at is, ami azt jelentette, hogy egy versenyen belül kétszer megdöntöttem, egyszer pedig beállítottam Bakosi Béla 17.23-as országos csúcsát.”

Czingler – akinek edzéseit Kasperkiewicz Gábor irányította, mondhatni, közösen tanulták a hármas­ugrást – 1998-as éve egyébként is kiugróan sikerült, elmondása szerint több okból is. Egyrészt 27 évesen, elegendő tapasztalattal felvértezve sportolóként a legjobb korba lépett, a sérülések is elkerülték, rendezett volt a magánélete, ami ugyancsak rengeteget számított. Ez mind össze­adódott, egymást erősítette, és hogy mennyit számított, jól mutatja, hogy már az előző években is kitűnő formában volt, mégsem tudta kihozni magából a maximumot.

„Abban az évben Drezdában 17.20-at ugrottam, de volt egy kísérletem, ami szerintem olyan 17.45 lehetett, a kísérletnél öt centit léptem be, az ugrás maga pedig 17.50 lett. Jónak éreztem, mindenképpen jobbnak, mint az országos csúcsomat, és ugyanezen a versenyen egyszer a deszkától távol elrugaszkodva ugrottam 16.90-et is” – emlékezett vissza Czingler Zsolt, aki 1983-ban, tizenkét évesen kezdett atletizálni, de csak három év múlva kötelezte el magát a hármasugrás mellett, miután az edzéseken megtetszett neki.

Czingler két olimpián, négy szabadtéri világbajnokságon, két szabadtéri Európa-bajnokságon, valamint két-két fedett pályás vb-n és Eb-n képviselte hazánkat. Bronzérmet szerzett a Japánban rendezett 1999-es fedett pályás vb-n, negyedik lett a 2000-es genti fedett pályás Eb-n, illetve hetedik az 1998-as budapesti szabadtéri Eb-n. Utóbbin a viadal történetének egyik legerősebb döntője jött össze, a világcsúcstartó brit Jonathan Edwards 17.99-es kontinenscsúccsal nyert, a nyolcas döntőből csak egy versenyző nem ugrott legalább 17 métert, de neki is csak egyetlen centi hiányzott hozzá. A 2000-es sydney-i olimpia aztán nem sikerült jól Czinglernek, leginkább egy korábbi bokaműtét miatt.

„Huszonkilenc évesen éreztem, hogy lassan vége a pályafutásomnak, így a kellő motiváció sem volt már meg, és egyre inkább kezdtem a sportolás utáni életemmel foglalkozni – fogalmazott az idén 52 éves Czingler Zsolt. – Elvégeztem az atlétikai szakedzőit a Testnevelési Főiskolán, de sosem edzősködtem, amiben talán benne volt az is, hogy úgy éreztem, kiégtem. Jobban érdekelt a számítógépes világ, ebbe az irányba indultam el a civil életben, webfejlesztéssel és grafikával foglalkozom azóta is.”

A visszavonulása utáni első években még mindent tudott a sportágról, de egyre kevésbé követte, csupán a fontosabb híreket hallotta és olvasta, és az elmúlt több mint két évtizedben csak egy országos bajnokságon volt kint nézőként. De úgy érzi, idén lehet, újra kimegy, akárcsak a budapesti világbajnokságra.

„Mi elég rossz időszakban voltunk a csúcson, a rendszerváltás után nagyon megváltozott a gazdasági helyzet és vele a hazai sportélet. Kicsit mintha elengedték volna a magyar sport kezét, mi csak egymást támogattuk a szegényes háttérrel  – tette hozzá. – Mára ez teljesen megváltozott, egyre profibbak a körülmények, komplett csapatok vannak a sportolók mögött, jobb az orvosi háttér, jobbak az eszközök, és több lehetőség van edzőtáborozni.”

Czingler közösen neveli kisfiát a második házasságában, és újra megtalálta a maga sportját, 46 évesen elkezdett tollaslabdázni, de ugyanolyan komolyan veszi, mint annak idején a hármasugrást. A heti egy-két edzés mellett amatőr versenyekre jár, edzéseit Király Ákos irányítja.

„Valahogy be kell hozni húsz-harminc év lemaradását…” – tette hozzá Czingler Zsolt, akinek 17.24-es rekordja nagy valószínűséggel a harmadik ikszet is megéri majd, ugyanis hosszú ideje nincs itthon olyan hármasugró, aki képes lenne megdönteni, vagy olyan tehetség, akit ennyi idő alatt fel lehetne építeni.