40 éves a leghihetetlenebb magyar atlétikai világcsúcs

Volt idő, amikor atlétáink majdhogynem rendelésre szállították a világcsúcsokat, az 1953-ban megnyílt Népstadionban nem is volt meccs a meccs, ha a szünetben Iharosék Puskásék soros győzelme mellé legalább egy rekordot nem futottak a népi demokrácia még nagyobb dicsőségére.

A hetvenes-nyolcvanas évekre ez a lendület persze már messze alábbhagyott, igaz, az olimpiai számokra az ötvenes évek közép- és hosszú távjait, illetve a mindig is „magyar” számnak számító kalapácsvetést leszámítva amúgy sem volt jellemző a rekordgyártás.

Ezért is ment csodaszámba Németh Miklós (második világháború utáni első olimpiai bajnokunk, az 1948-tól négy évig kalapáccsal világrekorder Németh Imre fia) montreali gerelyhajító aranya, amelyet az első sorozatban a teljes mezőnyt sokkoló 94.58-as világcsúccsal szerzett meg. Németh pontosan fél méterrel javította meg a nyugatnémet Klaus Wolfermann több mint hároméves rekordját, és 6 méter 66 centit vert az ezüstérmes finn Hannu Siitonenre – nem is akadt fenn azon senki, hogy hazatérve egy NM-9458-as rendszámú autóval rótta Budapest utcáit.

Ugyanitt az ifjú, még nem egészen 23 éves Paragi Ferencet a selejtezőben összenyomta a tét, csoportjában 77.48-cal utolsó, 11. lett, az egész mezőnyben is csupán ketten dobtak nála kisebbet. Összesítésben a 20. helyen zárt, pedig csak 79 méter volt a selejtezőszint, amit 16-an is teljesítettek. Tekintve, hogy akkor az edzéseken és a jelentéktelenebb versenyeken már a kilencven métert ostromolta, és az évi hivatalos legjobbja 87.98 volt, ez több volt mint érthetetlen.

Mivel azonban a 23 év gerelyhajításban nem kor, különösebb következtetést senkit sem vont le a montreali szereplésből, amelyet Németh káprázatos aranya amúgy is elhomályosított. Pedig érdemes lett volna.

Hasonlóan jelzés értékű volt, az 1978-as prágai Európa-bajnokság, amelyre Paragi már kifejezetten esélyesként érkezett, és ennek megfelelően a selejtezőt erőtől duzzadó 86.04-es kísérlettel meg is nyerte. A másnapi döntőben már ezzel is negyedik lett volna, ott azonban a sűrű, 182 centije mellé 107 kilós csepeli fiú ismét összeroppant a teher alatt, csupán 79.08-ra, az egy nappal korábbihoz képest hét méterrel kevesebbre volt képes, és a 9. helyen végzett.

Mivel világbajnokságot az atlétáknak 1983-ban Helsinkiben rendeztek először, amire Paragi már nem jutott ki, maradtak neki az olimpiák, pontosabban az olimpia: 1980-ban Moszkvában.

A csepeli atléta erre úgy készült, hogy kidobja a világból a gerelyt, már februárban Új-Zélandon, az alapozás kellős közepén 92.10-re volt képes, tatai edzéseinek a csodájára jártak, igaz, arra a legelvakultabb Paragi-rajongók sem számíthattak, ami napra pontosan negyven évvel ezelőtt, 1980. április 23-án történt. Az új tatai atlétikai pályán rendezett ünnepi tesztversenyen ugyanis 96 méter 72 centire szállt a gerelye, amivel több mint két méterrel túldobta Németh montreali csúcsát, és egy csapásra a moszkvai játékok toronymagas esélyesévé lépett elő. (Elsőre 96.74-et mértek, de a nagy hitetlenkedés közepette a kontrollmérés is elképesztő eredményt mutatott – mindmáig ez az utolsó, olimpiai számban elért magyar atlétikai világcsúcs!)

„Nagyon ideges voltam tegnap – mondta a 96.72 után a nyilatkozatra csak a legritkább esetben kapható Paragi a Népsportnak. – Ugyanis esett a hó, és a rossz időjárás miatt bizonytalanná vált indulásom a versenyen. Pedig éreztem, hogy nagyon jó formában vagyok. Az elmúlt héten az edzéseken nyolcvanhét métereket dobáltam. Bevallom, ilyen nagy eredményre azért nem számítottam. Kimondhatatlanul boldog vagyok és aminek külön is örülök, úgy érzem, hogy még ennél több van bennem…”

Tamás László tanítványa még háromszor dobott. Második, 90 méteren felüli dobása szektoron kívülre szállt, harmadszorra 88.06-os eredményt ért el, negyedikre 86.18-at ért el, majd nem versenyzett tovább.

Paragi tatai világcsúcsa – sohasem látott felvétel!

„Maga a dobás nem sokban különbözött a többitől – emlékezett a rekordra a Képes Sportban 11 évvel később. – Amíg szállt a gerely, éreztem, hogy ez most elég jól »összejött«. Aztán jóval a 95-ös vonalon túl fúródott a földbe, és enyém lett a világcsúcs… Tulajdonképpen ilyen egyszerű volt…”

Paragi pályafutása során ötödször dobta túl a 90 métert, ráadásul formája semmit sem romlott, hiszen május 18-án is képes volt a szép nevű walesi Cwmbranban egy bődületes 96.20-as kísérletre, ami szintén jó másfél méterrel jobb volt a régi rekordnál.

Paragi 1980. májusi, 96.20-as dobása Walesben

Az olimpián 1980. július 27-én rendezték a szovjet fővárosban a selejtezőt, és Paragi számára kísértett a múlt, hiszen egy rontott kísérlet után másodikra is csak 72.60-ra volt képes, avagy felsejlett, hogy a világcsúcstartó szégyenszemre döntőbe sem jut. Ekkor azonban még valahonnan mozgósította a lelki tartalékait, mert harmadikra kivágott egy 88.76-ot (a selejtezőszint kereken 80 m volt), és három méter előnnyel hazavágta a teljes mezőnyt. A másnapi döntőben kellett volna… Ott ugyanis még a selejtezős dobással is meglett volna legalább a bronzérem, Paragi azonban két gyenge próbálkozás után a fináléban már harmadszorra sem volt képes megújulni, és 79.52-vel mindössze 10. lett. A verseny után övsömörre, ízületi kopásokra, térdfájdalmakra panaszkodott, nyilván így volt, a lényeg azonban, hogy ezúttal is, sokadszorra összeomlott a létező legnagyobb lehetőség, az örökkévalóság kapujában. Jellemző, hogy áprilisi világcsúcsa ellenére sem ő lett idehaza 1980-ban az Év férfi atlétája, hanem az olimpiai negyedik távolugró, Szalma László…

Az is természetes, hogy a moszkvai kudarc után azonnal beindult a suttogás a doppingról, amelynek a rossznyelvek szerint a rekordot köszönhette, és amely a játékokon vagy fordítva sült el, vagy egyszerűen hiányzott.

„Az ilyen pletykák szinte természetes velejárói egy-egy kiemelkedő teljesítménynek, ezeken csak mosolyogni lehet – hangzott évekkel később Paragi cáfolata. – Nem csak ez a bizonyos világrekord volt akkor az egyetlen jó dobásom, néhány héttel később egy külföldi viadalon például 96.20-at hajítottam. A nemzetközi versenyek olyan sűrűn követték egymást igen szigorú ellenőrzésekkel, hogy ha valaki doppingol a gerelyhajítók közül, az egészen biztosan megbukik. Ma is csak azt tudom mondani, amit akkor éreztem: kirobbanó formában voltam, nem tartottam senkitől, azt hiszem, tényleg én voltam a világon a legjobb…”

Azért jellemző, hogy a pesti aszfalton akkoriban rendkívül népszerű volt a vicc, amely szerint a tatai edzőtábor takarítónője tévedésből megitta Paragi reggeli kakaóját, majd száz méterre hajította a partvist…

Világcsúcsát éppen az 1983-as vb előtt néhány hónappal, 1983 májusában adta át a múltnak az amerikai Tom Petranoff (99.72-re, azaz pontosan három méterrel megjavítva), a rekord tehát több mint három évet élt. De Petranoff abban is Paragi követője lett, hogy a vb-n aztán csak 85.60-ig jutott, igaz, neki az is ezüstöt ért…

Hivatalosan gyakorlatilag vissza sem vonult, hiszen amikor 1991-ben felreppent a hír, hogy a 38 éves sportoló újra edzésbe állt, ezt ő maga pontosította, mondván, abba sem hagyta. Akkortájt 80 métert sem tudott, a világrekord pedig már az új gerellyel – az NDK-s Uwe Hohn 1984. júliusi 104.80-as álomrekordja után már komoly veszély fenyegette a túlsó kanyarban futókat, sőt a nézőket, ezért az IAAF 1986-ban megváltoztatta a szer súlyeloszlását –, a Németh Miklós által is szabadalmaztatott érdes felületű eszközzel is 96.96 volt. (Az 1991-es vb óta már ezeket sem használják, a cseh Jan Zelezny mai gerelyvilágrekordja, a 98.48 már 1996 májusa óta, azaz 24 éve él, és négy méternél jobban meg sem közelítette senki.)

Paragi testnevelő tanárként dolgozott, a vadászat volt a hobbija (büszkén emlegette, hogy ejtett el kétméteres vaddisznót is!), megszállott dohányosként fájdalmasan korán, 63 évesen érte a halál, négy évvel ezelőtt, majdnem az 1980-as rekord születésnapján vitte el egy infarktus. Emlékét egyebek mellett a Paragi Ferenc Gerelyhajítás Utánpótlásért Alapítvány őrzi, a hivatalos céginformációk szerint ráadásul pontos j-vel, gerejhajítóként. Ennél azért az egykori világcsúcstartó, de csak majdnem bajnok sokkal többet érdemelne…