Megdőlt a Gyulai István Memorial pontrekordja
A verseny történetének legszínvonalasabb eredménysorát produkálta a 16. Gyulai István Memorial kedd délután. A Zsivotzky Gyula Atlétikai Központban nyolc számban dőlt meg a versenycsúcs, összességében pedig – az eredmények alapján történő pontszámítás szerint – 93 581 ponttal zárt a viadal, amivel minden korábbi Gyulai Memorialt túlszárnyalt, ráadásul több idei Gyémánt Liga-állomást is maga mögé utasított.
Kezdődött az egész a férfi kalapácsvetéssel, amit a kanadai Ethan Katzberg elképesztő, 83.64 méteres versenycsúccsal nyert meg, a tavalyi győztes Halász Bence idei legjobbjával, 81.65 méterrel a 3. lett. A legtöbb pontot Armand Duplantis és Ja’Kobe Tharp tették bele a közösbe, mindkét atléta eredménye 1286 pontot ért. A svéd-amerikai rúdugrózseni közel járt az újabb, 632 centis világcsúcshoz, de az ígéretes második kísérleténél is leesett a léc, a 110 m gát újdonsült világrekordere pedig csupán egy tizeddel maradt el a 12.75-ös csúcsfutásától.
Több szempontból sem okozott csalódást a női 100 méteres gátfutás, Kozák Luca ismét megmutatta, hogy élete legjobb szezonját futja. A 30 éves rutinos sportoló 12.59-re javította az országos csúcsát, hét századot faragott a nyár eleji teljesítményén és a 6. helyen végzett. Az olimpiai bajnok amerikai Masai Russell 12.33-mal diadalmaskodott, ami szintén erős időnek számít.
Az este záró számára meglepetésre szinte teljesen kiürült a stadion (kb. 2-3 ezren maradtak a 14 ezres létesítményben), a rajongók nagy része Duplantis sikertelen világcsúcs-kísérlete után a kijárat felé vette az irányt. Ők jártak rosszabbul, mert így lemaradtak Molnár Attila 400 méteres futásáról, ami újabb biztató jel volt a birminghami Európa-bajnokság előtt egy hónappal.
„Óriási verseny volt – mondta a 2. helyen célba érő, 44.51 másodperc alatt körbe érő Molnár Attila. – Még hozzá kell szoknom ehhez az új testhez, amit építünk, hogy ne fogyjak el annyira a táv utolsó szakaszára. Megpróbáljuk fenntartani azt a ritmust, amiben az elején futok úgy, hogy közben a lehető legkevesebb sebességet veszítsem el. Jelenleg ezen dolgozunk.”
A táv fedett pályás Európa-bajnokának és Európa-rekorderének jó napjai vannak, hiszen a múlt héten, Monacóban 44.47-es magyar csúcsot futott. Négy nappal a Gyémánt Liga-forduló után hazai pályán négy századra megközelítette a legjobbját.
„Úgy néz ki, hogy az előző három versenyen már a testem jól reagált a feladatra, de nem engedhetem meg, hogy az első két szakasza a futásomnak olyan legyen, amilyen ezeken a versenyeken volt. Jó lesz ez, a felkészülés legkeményebb része már mögöttünk van. Bárcsak el tudnám mondani, pontosan hol járunk a folyamatban, de akkor nem igazán lehetne folyamatnak hívni, ha egy pillanatát ki tudnám emelni. Legyen elég annyi, hogy egyelőre pontosan a terv szerint haladunk. Remélem, még csak az út felénél járunk, és még legalább annyi munka hátravan, mint amennyit már elvégeztünk, mert még rengeteg teret érzek a fejlődésre.”
A hagyományoknak megfelelően a verseny végén átadták a Dr. Spiriev Bozsidár trófeát, amelyet idén is Armand Duplantis vehetett át.
 Ethan Katzberg, olimpiai és kétszeres világbajnok kalapácsvető Hihetetlen verseny volt, a mezőny színvonala extrém magas volt. Budapesten mindig jó teljesítményt várok az ellenfeleimtől, tudtam, hogy ők is messzire dobják majd a kalapácsot. Nagyon boldog vagyok az eredményem miatt. Nem voltam biztos benne, hogy ennyire jól megy majd a versenyzés, mert nemrég érkeztem meg Kanadából, még az időátállással küszködöm, de valahogyan csak átverekedtem magam ezen az állapoton, jól éreztem magam a kalapáccsal a dobókörben. |
 Masai Russell, a 100 méteres gátfutás olimpiai bajnoka Kicsit vacak volt a futás, de a győzelmet nem kell magyarázni. A hajrámmal elégedett lehetek, néhány gátat érintettem, a közeljövőben azon mindenképp dolgoznom kell, hogy ez javuljon. Három nappal korábban szintén versenyeztem, azt hiszem, ezt még éreztem a lábamban, Monacóban 12.20-at futottam, talán még nem regenerálódtam eléggé. Ám mégis, minden alkalmat, amikor 12.40-nél gyorsabb vagyok, áldásként élek meg, mert voltak olyan idők, amikor ennyi volt az egyéni csúcsom. |
 Ja’Kobe Tharp, a 110 méteres gátfutás világrekordere Egészen jó érzéseim voltak menet közben, nem ez volt a legjobb rajtom, de a győzelem, az győzelem. Ezért jöttem, megcsináltam, és boldog vagyok, hogy versenycsúccsal tudtam megtenni. Bárkié is volt az előző rekord, természetesen csak kiemelkedő atléta lehetett, úgyhogy jó érzés, hogy elvettem tőle. Ez volt a legerősebb mezőny, amiben az idén megmérettem magam, és ismét bizonyítottam, hogy a leggyorsabb időket magas szintű viadalokon futom. |
