Sir Alex Ferguson sikertörténete, avagy fél évszázad a futballpályákon

Alex Ferguson 16 évesen, 1958. november 15-én, napra pontosan 50 éve lépett először pályára a Queen’s Park színeiben – a csapat 2–1-re kikapott a Stranraertől, és a fiatal csatár szerezte a QP egyetlen gólját.

Sir Alex egész játékoskarrierjét hazájában, Skóciában töltötte, az 1960-as években a Johnstone és a Dunfermline együtteseiben szerepelt, majd 1967-ben aláírt a Glasgow Rangershez. Ferguson szállította a gólokat, de nem maradt sokáig az Ibrox Parkban, két évvel később a Falkirkhöz igazolt, végül az Ayr United színeiben zárta le játékos-pályafutását.

A legendás mester edzőkarrierje az East Stirlingshire és a St. Mirren csapatainál kezdődött, és 1978-ban már az Aberdeen menedzsere volt – az elkövetkező nyolc évben háromszor ünnepelhetett bajnoki címet, és KEK-győzelemre vezette csapatát.

Ferguson 1986-ban lett „Főnök” az Old Traffordon, de a Manchester United csapatánál eltöltött kezdeti évek egyáltalán nem voltak sikeresek. Sőt, ’89-ben majdnem a munkáját is elveszítette, miután csapatát a városi rivális City 5–1-re döngölte a földbe. 1990-ben azonban eljött az áttörés, a vörös ördögök megnyerték az FA-kupát, és három évvel később a Ferguson-éra első bajnoki címe is megszületett.

Az 1994-es évi duplázást (bajnoki cím, FA-kupa-elsőség) hozott, majd 1995-ben mindkét fronton megízlelte a vereség ízét az MU – ’95 mégsem tekinthető egyértelmű kudarcnak, ugyanis Ferguson ekkor rakta le a később sikert sikerre halmozó tinicsapat alapjait.

A David Beckham, Paul Scholes, Ryan Giggs, Nicky Butt, Gary és Phil Neville nevével fémjelzett együttes 1999-ben ért a csúcsra, és ez az év jelentette a csúcspontot Sir Alex karrierjében is – a vörös ördögök tripláztak, a bajnoki cím és az FA-kupa mellett drámai meccsen legyőzték a Bayern Münchent a Bajnokok Ligája fináléjában, és elfoglalták Európa futballtrónját.

Fergusont az angol királynő lovagi címmel jutalmazta a labdarúgásban tett szolgálataiért, és az újdonsült Sir 2000-ben és egy évvel később is a Premier League első helyére kormányozta csapatát.

A 2003-as Premier League-elsőség után azonban kisebbfajta válságba került a United, a bajnoki címekhez szokott szurkolóknak ezüstérmekkel kellett beérniük. Ferguson ekkor sem tétlenkedett, és már egy újabb nagy csapat alapjait rakta le: 2002-ben megszerezte Rio Ferdinandot a Leedstől, két évvel később Wayne Rooneyt az Evertontól, és érkezett Cristiano Ronaldo is Lisszabonból. Természetesen ő is hibázott néha, már ami az átigazolásokat illeti, elég csak Eric Djemba-Djemba vagy Kléberson nevét említeni.

A skót menedzser munkája pedig hamarosan beérett: a Manchester 2007-ben visszavette a Premier League trónját a Chelsea-től, 2008-ban megvédte címét, sőt abban a szezonban újabb Bajnokok Ligája-serleg került a vitrinbe.

Bár Sir Alex visszavonulása egyre közelebb kerül, annyi bizonyos, hogy még két-három évig az ő szava dönt Manchesterben – és az is, hogy leendő utódjának hatalmas terhet kell majd a nyakába vennie.

Könnyen lehet, hogy karrierje végén még olimpián is szerepel majd Ferguson, a 2012-es londoni játékok szervezői ugyanis őt szeretnék megnyerni a tervezett összbrit együttes irányítására. Ez ugyanakkor még nagyon messze van, és lefogadjuk, hogy Sir Alex sem ezen gondolkodik mostanában. Sokkal inkább azon, hogy csapata mire megy szombat délután a Stoke City ellen – a United játékosainak adva van a feladat: szép győzelemmel kell köszönteni a mestert.

Elvégre ötven év mégiscsak ötven év. Ráadásul milyen sikeres fél évszázad!