NBA: David Stern személyében a kosárlabda legfontosabb embere távozott

77 éves korában elhunyt David Stern (Fotó: Getty Images)

Nevének jelentése zord, mégis szűnni nem akaró mosoly ült az arcán, amely már védjegyévé vált. Jogosan, hisz személyében az észak-amerikai profi kosárlabdaliga vezérhajójának első embere szerepelt a nyilvánosság előtt. Amikor azonban öltözői avagy egyéb zárt ajtók mögötti megbeszélések során játékosokat, klubvezetőket, bírókat fegyelmezett, abból a külvilág vajmi keveset látott. Pedig az is ő volt, a hajthatatlan, a munkamániás kapitány: David Joel Stern.

„A kosárlabda legfontosabb embere távozott”, kommentálta halálát Rick Welts, a Golden State Warriors elnöke, majd így folytatta. – Minden tiszteletem Bill Russellé, Michael Jordané és LeBron Jamesé, mindazonáltal a mai NBA közel sem volna az csak velük, mint amivé Stern géniusza varázsolta”.

Ő már csak tudja, csaknem 17 esztendőt húzott le a főnök munkatársaként New Yorkban.

DROGTESZT ÉS FIZETÉSI SAPKA

Avagy ahogy Mark Cuban, a Dallas Mavericks tulajdonosa (akit Stern legalább húsz alkalommal összesen közel kétmillió dollár pénzbírságra büntetett) jellemezte egykori feljebbvalóját. „Egyes vezetőknek csak víziójuk van, David viszont rendelkezett azzal a csodálatos képességgel, hogy tudta, hogyan lesz a vízióból realitás. Mindig sikerrel vette az akadályokat, teljes felelősséget vállalt, majd meghozta a legjobb döntést, amellyel mindig előremozdította az NBA-t.”

De ki is volt ez a három héttel ezelőtt agyvérzést szenvedő, és 77 éves korábban eltávozott exelnök, vagy ahogy hazájában hívták, „Commissioner”? Stern hihetetlen kitartását otthonról, a dolgos mindennapokból hozta. Apja manhattani kóser fűszerboltjában a munkás hétvégeken megtanulta, hogy mindennek megvan az ára. Édesapja révén a New York Knicks mérkőzésein kóstolhatott bele első ízben a kosárlabda gyönyörűségébe és fogadott örök hűséget az akkor Carl Braun vezette csapatnak.

Aztán ő maga is szerencsét próbált, aktív pályafutása és jobb térde azonban egy helyi jogászmérkőzésen megbicsaklott, így a palánk másik oldalán volt kénytelen maradandót alkotni. Bár jogászként (is) diplomázott, mégis oly kifinomult üzleti érzékkel volt megáldva, amely már legelső megnyilvánulása alkalmával ígéretes villámkarrierre predesztinálta. 1966-ban még külsős (jogi) tanácsadó, aztán a hírhedt Robinson kontra NBA-ügyben már az ő révén vált lehetővé a két legnagyobb kosárliga frigye, továbbá a játékosszerződésekben szereplő tiltó záradék eltörlése által első alkalommal indulhatott meg a szabad játékosmozgás a piacon.

Mindezek 1978-ban már az NBA hivatalos jogi képviselőjévé emelték, két esztendő múltán pedig már az alelnöki székből felügyelte a jogi-, a marketing-, a média- és a PR-tevékenységet. A két legmarkánsabb újítást, a drogtesztet és a fizetési sapka bevezetését is ő kezdeményezte. Előbbivel a liga legsötétebb időszakának vetett véget (1980-ban a játékosok 40–75 százaléka használt kokaint) 1984-re, amikor átvette a stafétabotot Larry O'Brientől.

A bérek kordában tartásával bevételmegosztást ért el a klubtulajdonosok és a játékosok között, ami idővel a fizetések növekedését, illetve a külső tőke bevonzását eredményezte, különösen olyan kiscsapatok, mint a Denver Nuggets, az Indiana Pacers, a Cleveland Cavaliers vagy az Utah Jazz számára, amelyek az életben maradásért küzdöttek. A hetvenes évek végén a tönk és hanyatlás szélén álló ligát egy csaknem ötmilliárd dolláros önműködő vállalkozásra turbózta fel. A televíziós bevételek az irányítása alatt több mint negyvenszeresére nőttek, meghaladva az egymilliárd dolláros küszöböt.

JELLEMÉN NEM ESETT FOLT

Méltán nevezhetnénk az NBA Bernie Ecclestone-jának, s nem csak vezetői kvalitásai, köztük az ellentmondást nem tűrő stílusa miatt. De kétségtelenül a vezéregyéniség iskolapéldájaként szolgált már regnálásának időtartamát tekintve is, hisz valamennyi észak-amerikai profi liga (NHL, NFL, MLB, MLS, NBA) közül a leghosszabban hivatalban lévő elnök rekordját is magáénak tudhatta. A profi kosárlabdaliga szilárd üzleti alapokra helyezésében tett úttörő szerepe, a seregnyi, manapság már természetesnek vett invenció bevezetése ellenére (vagy talán épp ezért) is állandó jelleggel az NBA szereplőinek (klubok, játékos-szakszervezet, média) kereszt- és össztűzében teltek napjai. Mindezek dacára rajta nem fogott a képzeletbeli golyó, jellemén egyetlen folt sem esett.

S ami bámulatra méltatta még legnagyobb ellenlábasait is, hogy minden ellene irányuló támadás közepette sem fagyott le arcáról soha a híres mosoly. Talán csak egyszer, mikor Magic Johnson elhíresült 1991. november 7-i sajtótájékoztatójára sietett, ahol a Los Angeles Lakers szupersztárja adta a világ tudtára, hogy HIV-fertőzött. A lidércálomként ható bejelentés és a gyógyíthatatlan AIDS-betegség elrettentő ereje sem tudta távolmaradásra bírni Sternt, aki érezte, hogy ott a helye. S Magic balján ülve az NBA ismét a jobbik arcát mutatta.

Visszaadta Magic Johnson életét (Fotó: Getty Images)

Ahogy néhány hónappal később is, mikor az éves All Star-gálán játékengedélyt és ezzel méltó búcsúfellépést biztosított a betegséggel küzdő, valaha élt legjobb irányítónak. Az est legértékesebb játékosának választott Johnson azóta is azt vallja, hogy David Stern adta vissza az életét. Ezt a csúcsvezér megfejelte azzal, hogy ugyanazon évben a barcelonai olimpiára delegálta az első (s mindörökre legjobb) Álomcsapatot, valódi show-műsort exportálva a katalán fővárosba, s ezáltal a világ minden országába.

HAGYOMÁNYOS BŐRLABDA, DRÁKÓI SZIGOR

Az NBA mostani hétköznapjait látva azt is feltételezhetnénk, amióta a kosárlabda jelen van a földön, mindig is ilyen formában létezett és operált a rendszer. Holott közel sem volna így, ha nincs a liga negyedik elnöke, akinek a modern NBA-re gyakorolt hatása szavakban aligha, számokban talán nagyobb eséllyel kifejezhető. A modern csúcsmarketing atyjának is nevezett Stern jóvoltából hét új klub csatlakozott a ligához, amely 38 ország játékosát foglalkoztatja jelenleg, és a közvetítések több mint 200 országban érhetők el.

Nevéhez fűződik az egykoron késleltetett döntőkről az élő sugárzásra, a mikroszálas labdákról a hagyományos bőrlabdákra váltás, továbbá a drákói szigort idéző eltiltások, a még a kispadon helyet foglaló sérült csapattagok kötelező öltözetének meghatározása is, csakúgy, mint a női liga (WNBA) életre hívása és a rekordnak számító 24 milliárdos tévésügylet megkötése. A 21. század NBA-je egyet jelent egy háromezernél több főállású munkahelyet biztosító és éves szinten 7.5 milliárd dollárt kitermelő intézményesített kosárlabdacirkusszal.

Sternnek a tárgyalóasztalnál sem volt ellenfele, nem lehetett, mert ő már rég sikeresen képviselte a ligát, mielőtt Magic, Larry Bird és Jordan urak egy lépést is tettek volna annak a pályáin. A tárgyalótermekben és a zöld asztalnál egyaránt életre keltette a forradalmi ötleteket, úgy, hogy közben az NBA-t globális jelenséggé formálta.

Michael Jordan mellett mosolyog (Fotó: Getty Images)

2014-ben, távozásakor a következő szavakkal deklarálta hagyatékát: „Azt szeretném, hogy az emberek úgy emlékezzenek rám, mint aki egy mozgalmas érában, a fodrozódó vízen, rendkívüli lehetőségeken keresztül navigálta az NBA hajóját.”

Az általa megálmodott gépezet mára magától forog, az alkotó megpihen. Most már örökre. A fény kihunyt, de David Stern valódi csillaga örökké ragyogni fog.

Szép álmokat, kapitány!