Milwaukee-ban is nyert a Denver, Damian Lillard a Lakerst is megszórta

Gobodics TamásGobodics Tamás
Vágólapra másolva!
2020.02.01. 09:48
null
A Lakers Kobe Bryant emléke előtt tisztelgett, majd kikapott hazai pályán (Fotó: AFP)
A Jazz után a ligaelső otthonában is óriási győzelmet aratott az erősen tartalékos Nuggets, míg Damian Lillardra a Lakersnek sem volt válasza az észak-amerikai profi kosárliga (NBA) alapszakaszában. Kyrie Irving 54 pontjával nyert a Brooklyn, sorozatban tizedik sikerét is behúzta a Toronto, center nélkül verte meg a Dallast a Houston, a végjátékban múlta felül a Sunst az OKC.

 

Detroit Pistons–Toronto Raptors 92–105

A back-to-back sem fájt. Előző este Clevelandben aratott szoros győzelmet a Toronto, de ez nem fogta meg a társaságot, a vendégcsapat gyakorlatilag végig kontrollálta az eseményeket – az első negyedet rögtön megnyerte tíz ponttal, onnantól pedig menedzselte az előnyét. A második negyedben volt közte 16 is, majd amikor kicsit hátradőltek és közelített a Pistons, akkor a negyedik játékrész elején még futottak egy 18-5-öt, ezzel végleg eldöntötték a kérdéseket. Pascal Siakam (30 pont, 12/18 mezőnyből, 7 lepattanó, 4 gólpassz) volt a vezér, ő már az első negyedben 13 pontot szórt, de mellette Serge Ibaka ismét jól pótolta Marc Gasolt (21 pont, 9/14 mezőnyből), Fred VanVleet pedig közelített egy tripla-duplához (16 pont, 8 lepattanó, 9 gólpassz) – ez aztán nem jött össze neki, mert a hajrára Nick Nurse már leültette a biztos előny tudatában. VanVleet viccelődött is, hogy az edzője biztos utálja, hiszen ők elviszik az All-Starra (Mike Budenholzer nem lehet keleti edző, mert tavaly is ő volt, a második hely pedig a Raptorsé, így Nurse mehet), ő pedig még annyira se képes, hogy fent hagyja – persze érthető most a jó hangulat, hiszen sorozatban tizedik győzelmüket aratták, ellenállhatatlan formában vannak.

Erőtlen volt a Detroit. Ugyan a hazaiak voltak frissebbek, de ez mégsem látszott meg rajtuk, gyakorlatilag csak Derrick Rose-t említhetjük (21 pont, 9/16 mezőnyből), akiben legalább motoszkált valami – Andre Drummond ugyan végül 20 pontos, 20 lepattanós dupla-duplával zárt, de az első félidőben még egyszer sem (!) talált a gyűrűbe, az összes pontját akkor dobta, amikor már félig-meddig eldőlt a mérkőzés. A kispad is egészen borzalmasan dobott, de a kezdőben is egy kőkemény 1/12-t hozott össze a Snell-Maker páros, úgyhogy nem meglepő a csapatszintű 35%-os mezőnymutató – érdemi esélyük nem volt, sorozatban ötödször is kikaptak és egyre távolabb vannak a playoff-helyektől.

A Pistons legjobb dobói: Rose 21/6, Drummond 20, Mykhailiuk 13/12
A Raptors legjobb dobói: Siakam 30/6, Ibaka 21/9, VanVleet 16/6

Brooklyn Nets–Chicago Bulls 133–118

Ilyenkor nincs mit tenni. Sokszor lehet jogosan kritizálni Kyrie Irvinget, de ez most nem az a mérkőzés, a Nets szupersztárja egészen döbbenetes estét produkált, félelmetes teljesítménnyel vezette rendkívül fontos győzelemre csapatát. Irving az első félidőben konkrétan 10/10 mezőnykísérletét a gyűrűbe küldte és 27 pontnál járt már ekkor, ebben pedig helyett kapott egy dudaszós hármas is a nagyszünet előtt – az utolsó 4,9 másodpercben öt pontot süllyesztett el, így 16-tal vezetett a Brooklyn. A klasszis irányító pedig később sem vett vissza, végül 19/23-as mezőnymutatóval, 7/9 triplával és 9/10 büntetővel 54 pontos szezoncsúcsot szórt, gyakorlatilag nem ismert lehetetlen helyzetet és teljesen mindegy volt neki, hogy ki hogyan védekezik rajta – amikor ilyen napja van, akkor nem lehet vele mit kezdeni, úgyhogy a Bulls is tehetetlennek bizonyult. Irving klasszisára építve ezen a meccsen végig vezettek a hazaiak és bár a második félidőben azért volt egy hullámvölgyük, amikor közelített a Chicago, de azt kimozogták, az utolsó negyedet megint megnyerték nyolc ponttal, úgyhogy összességében biztos győzelmet arattak és ennek köszönhetően fel is léptek a keleti hetedik helyre.

LaVine most nem nőtt fel a feladathoz. Parádés szezonja van Zach LaVine-nek a Bullsnál, de ezúttal nem tudta felvenni a kesztyűt Irvinggel szemben – a 22 pont és a 8 gólpassz így is rendben van, de az igazi "megőrülés" most elmaradt tőle. Talán éppen ennyi hiányzott most a Chicagónak, hiszen egyébként rosszul azért nem játszottak a vendégek, Tomas Satoransky (15 pont, 8 gólpassz) és Luke Kornet (19 pont, 7/11 mezőnyből) is jó statisztikákat gyártott, megnyerték a lepattanózást, de egyszerűen képtelenek voltak mit kezdeni Irvinggel, ezt pedig nem tudták ellensúlyozni hasonló tűzerővel – az ellenfél 62,5%-os mezőnymutatója általában nem a siker receptje, most is ez volt a helyzet. A harmadik negyedben azért felszívták magukat és próbálták szorossá tenni a meccset, de aztán a folytatásban visszavágott a Brooklyn és több lövése nem maradt a vendégcsapatnak – így 3,5 meccsre nőtt a hátrány a rájátszást jelentő keleti nyolcadik pozícióhoz képest.

A Nets legjobb dobói: Irving 54/21, Dinwiddie 20/12, Prince 16/6
A Bulls legjobb dobói: LaVine 22/3, Kornet 19/6, Satoransky 15/3

Houston Rockets–Dallas Mavericks 128–121

A center nélküli Houston. Történelmien alacsony kerettel álltak ki a hazaiak, Clint Capela sérülésére ugyanis most az volt Mike D'Antoni válasza, hogy egyáltalán nem küld pályára magasembert – egyedül PJ Tucker nevezhető annak, de hát ő is két méter alatti játékos, a többiek pedig mind hátvédek, vagy maximum wingek voltak a teljes rotációban. Már a feldobás is érdekes volt, mert James Harden ugrott Kristaps Porzingisszel, de maga a meccs végül egészen jól alakult a hazaiak számára: Harden most már emlékeztetett önmagára (35 pont, 16 lepattanó, 6 gólpassz, 4 labdaszerzés), Russell Westbrook sem volt rossz (32 pont, 6 lepattanó, 9 gólpassz), de Gordon, House és McLemore is tíz pont fölé jutott – összességében 21 hármast küldtek a gyűrűbe 47%-os mutatóval és bár a lepattanózást 52-37-re elvesztették, de ezt a gyorsabb szerkezetükkel ellensúlyozni tudták. Összességében gyakorlatilag végig vezettek és amikor a Dallas közelített (többször is visszajött négy pontra), akkor mindig tudtak válaszolni: bő egy perccel az órán Harden vert be még egy fontos hármast, ez pedig már a győzelmet jelentette számukra. Így nagyon fontos sikert arattak a közvetlen riválisukkal szemben és tették mindezt olyan alacsony szerkezettel, amelyet 1963 óta nem láthattunk a ligában, akkor fordult elő utoljára, hogy egy csapatban 6'6-nál magasabb játékos nem került pályára...

Doncic nélkül is helytállt a Mavs. A legutóbb megsérülő Luka Doncic el sem utazott a vendégekkel, akik így legjobbjuk nélkül küzdöttek meg a Houstonnal, de a matchup-előnyeiket próbálták kamatoztatni: Kristaps Porzingis 35 ponttal és 12 lepattanóval zárt, ő volt most a kulcsemberük. Ez azonban nem bizonyult elégnek, gyakorlatilag az egész meccs folyamán futottak ellenfelük után és bár többször is nagyon közel jártak Hardenékhez, de átbillenteniük sosem sikerült az ügyet, mindig érkezett válasz a hazaiak részéről. A végjátékban is ez volt a helyzet, minden kosarukra kaptak egyet, úgyhogy hiába jöttek vissza a 18 pontos hátrányukból, be kellett érniük egy szoros vereséggel – így viszont nemcsak a Rockets került eléjük egy meccsel, de utolérte őket az OKC is.

A Rockets legjobb dobói: Harden 35/18, Westbrook 32, Gordon 17/9
A Mavericks legjobb dobói: Porzingis 35/3, Curry 16/6, Hardaway Jr. 15/12

New Orleans Pelicans–Memphis Grizzlies 139–111

Ellenállhatatlan volt a New Orleans. Szenzációs játékot mutatott be a Pelicans, ezzel pedig megnyerte a két ígéretes fiatal csapat mérkőzését, méghozzá abszolút egyértelműen – az első félidőben is a hazaiak jártak előrébb, de főleg a 44-27-re behúzott harmadik negyeddel döntötték el a küzdelmet. Az 500. győzelmét arató Alvin Gentry csapata szinte mindent jól csinált, szépen megoszlottak a terhek, Brandon Ingram (24 perc, 20 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz), Lonzo Ball (19 pont, 6 lepattanó, 8 gólpassz, 5/7 tripla), Jrue Holiday (18 pont, 6 gólpassz, 26 perc) és JJ Redick (17 perc, 16 pont, 3/5 tripla) is nagyon hatékonyan játszott, de ismét külön kell szólnunk Zion Williamsonról: az 1/1-es erőcsatár 29 perc alatt 24 ponttal csapata legeredményesebb játékosa lett, volt 4 alley-oopja, 4 támadópattanója és 3 gólpassza is, megint remekül mozgott. Csapatszinten 54%-os mezőnymutatóval, 44%-os triplázással, 30 gólpasszal és 16 támadópattanóval szedték ízekre a hosszú hetek óta remeklő Memphist, ezzel rövid időn belül másodszor is legyőzték riválisukat – sorozatban harmadik sikerükkel közeledtek a playoff-helyek felé, remek formában kapaszkodnak felfelé.

Saját fegyverével kapott ki a Grizzlies. A Memphis általában mindenki ellen dominálni tud a festékben, erre épül a csapat játéka, most viszont Williamsonék éppen ebben tudták felvenni a kesztyűt, sőt, 68-66-ra nyerni is tudtak a hazaiak – sem a benti játék, sem a fiatalos lendület, sem a sokoldalúság nem működött a Grizzlies részéről, ugyanis éppen ezen erényekre épített a Pelicans is. A vendégeknél Jonas Valanciunas a negyedik negyedben ki is pontozódott, de addigra már "kész volt" a mérkőzés, a harmadik negyedben kapott 44 pont megpecsételte Ja Moranték sorsát – voltak 32 pontos hátrányban is, a legnagyobb előnyük pedig három egység volt, ez jól jellemzi a mérkőzés erőviszonyait. Nyilván fontos volt, hogy sem Jaren Jackson Jr., sem Brandon Clarke nem léphetett náluk pályára, így alapembereik hiányoztak, mindenesetre sorozatban négy győzelem után most egy komolyabb pofonba futottak bele.

A Pelicans legjobb dobói: Williamson 24, Ingram 20/3, Ball 19/15
A Grizzlies legjobb dobói: Valanciunas 18/3, Morant 16/3, Crowder 15

Milwaukee Bucks–Denver Nuggets 115–127

Döbbenetes Denver. Már előző este, a Jazz ellen sem számított esélyesnek a Nuggets úgy, hogy négy fontos játékosát (Murray, Millsap, Harris, Plumlee) nélkülözte, de most ugyanilyen felállásban, egy rendkívül fárasztó bravúrgyőzelem másnapján, a back-to-back második felén a ligaelső otthonában... mondjuk úgy, hogy még annyira sem. Csak ez nem nagyon érdekelte Mike Malone legénységét, amely a hiányzói ellenére egészen elképesztő meccset játszott: mind a kilenc pályára lépő játékos dobott legalább tíz pontot és a gyengébb kezdés után érdekes módon éppen a második félidőben nőttek a Milwaukee fölé – végül 22 triplát bombáztak be 48%-os hatékonysággal, a harmadik negyedet 40-24-re nyerték meg és a nyitó játékrész után abszolút jól védekezve kontrollálták is ellenfelük játékát. Ebből végül egy még a Jazz elleninél is nagyobb bravúrgyőzelem jött össze, az alig-alig botló, a meccs előtt összesen hat vereséget szenvedő listavezető otthonában tudtak nyerni, így back-to-back bravúrral nyugati másodikak.

Váratlan pofon. Az előjelek abszolút a Bucks mellett szóltak, ráadásul Giannis Antetokounmpo végül vállalta is a játékot: 31 ponttal, 16 lepattanóval és 9 gólpasszal zárt, viszont szokatlanul gyengén dobott, csak 11/27 mezőnykísérlete esett be a gyűrűbe. Kiválóan védekezett rajta a Denver, a Milwaukee pedig a remek kezdés (43 pont az első negyedben) után kicsit hátradőlt, ami nem nagyon fért bele: talán azt hitték, hogy könnyedén szétszedik a fáradt ellenfelet, de nem így történt, onnantól végig csak erőlködtek, leizmozták őket, a harmadik negyedben eltűnt a kinti dobásuk (2/8, bezzeg a Nuggets 7/13-at dobott be ekkor), úgyhogy az utolsó játékrészben már kapkodniuk kellett, de egyszerűen nem tudták megfordítani a mérkőzés menetét. Váratlan vereségbe szaladtak bele hazai pályán, nem véletlen, hogy a denveriek úgy ünnepeltek, mintha bajnokságot nyertek volna, többen is úgy fogalmaztak, hogy ez a szezonjuk legnagyobb sikere – mondjuk ha valakinél, akkor a Bucksnál ez belefér, még így is 6,5 meccs az előny Kelet élén, ligaszinten pedig a Lakers botlásai miatt szintén magabiztos különbséggel vezetnek Middletonék.

A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 31/3, Middleton 24/12, Bledsoe 15/3
A Nuggets legjobb dobói: Barton 24/18, Beasley 16/15, Porter 15/3, Jokics 15/3

Phoenix Suns–Oklahoma City Thunder 107–111

Az OKC örülhetett a végén. Sokszor láttunk már hasonlót idén, most ismét Chris Paul mentalitása érvényesült, aki azt mondta, hogy az igazán jó csapatok az utolsó négy-öt percben játszanak jól, ott nyerik meg a mérkőzéseiket – a vendégek megint így is tettek, a szoros meccs végjátékában ellenfelük fölé nőttek. Itt voltak már hétpontos hátrányban is, ám 99-92 után egy 13-0-s roham következett a részükről, elöl-hátul magasabb fokozatba kapcsoltak – Dennis Schröder clutch dobásai mellett éppen Paul volt a vezér, aki a legfontosabb pillanatban szerzett labdát és egy duplát, majd hidegvérrel elsüllyesztett négy büntetőt is. A végén kellettek is a pontos dobások a vonalról, mert a Suns igyekezett, sőt, visszajött 107-106-ra, de Gilgeous-Alexander nem hibázott büntetőt, Paul pedig jó érzékkel odafaultolt, hogy ne kapjanak triplát, így megőrizték az előnyüket. CP3 végül 20 pontos, 10 gólpasszos dupa-duplával zárt, Schröder 24, Gallinari 27 pontot termelt és bár csapatszinten nem voltak különösebben hatékonyak (csak 23%-kal tripláztak), de így is behúzták sorozatban hetedik idegenbeli meccsüket – Hálaadás óta 24-9-re állnak és utolérték a nyugati hatodik Dallast.

Ezért Paul az All-Star és nem Booker. Bradley Beal mellett Devin Booker volt még nagyon kiakadva azon, hogy miért nem hívták meg a gálára, hiszen milyen jó számokat hoz ebben a szezonban, csak éppen azt felejtik el ezek a játékosok, hogy az üres statisztikák pont arra jók, mint amit elértek velük eddig az idény során. Paul most folyamatosan kapta a búzást a lelátóról éppen azért, mert ő került be Booker helyett az All-Star meccsre, csak éppen amíg a 34 éves veterán konkrét győzelmeket hozott már idén csapatának a játékával és ezúttal is döntő faktor volt a végjátékban, addig Booker megint dobott nagyon szépen 27 pontot, csak éppen akkor tűnt el, amikor kellett volna a vezér: az utolsó negyedben nem dobott mezőnykosarat (!), sokáig nem is vállalt, csak két eladott labdát tudott felmutatni, majd a végén egymás után elhajított gyorsan négyet, kihagyta mindent, aztán négy büntetővel kicsit még kozmetikázott a statjain. Az egyikük a lesajnált, szétesettnek gondolt OKC-t fogja össze és harcol vele a nyugati ötödik-hetedik helyen, az utóbbi két hónapban élcsapat-szintet hozva, a másik pedig még életében nem volt a playoff közelében és idén is éppen a 11. helyre jó a dobálózása és az értékelhetetlen védekezése (védő RPM-ben a 107. a 124 dobóhátvéd között...) a konferenciában. Ja és ha már védő RPM és dobóhátvédek: vajon ki a 124.? Igen, a másik "hangos" kimaradó, Bradley Beal.

A Suns legjobb dobói: Oubre Jr. 27/12, Booker 27/3, Ayton 16
A Thunder legjobb dobói: Gallinari 27/3, Schröder 24/9, Paul 20/6

Los Angeles Lakers–Portland Trail Blazers 119–127

Damian Lillardra elfogytak a jelzők. Nincsenek szavak arra a teljesítményre, amit a Blazers irányítója mostanában leművel, egy 50+ pontos átlaggal lehozott hét után legutóbb összerakta pályafutása első tripla-dupláját, most pedig majdnem mindkettőt megcsinálta: 48 pontot szerzett 17/30 dobással, 7/12 triplával, 9 lepattanóval és 10 gólpasszal, az MVP-forma sem fejezi ki eléggé, hogy mit csinált megint. Lillard az utóbbi öt meccsén összesen negyven (!) triplát bombázott be, most pedig a harmadik negyedben őrült meg, ott egymaga elsüllyesztett hat hármast és 23 pontot – mellette azért Hassan Whiteside (30 pont, 12 lepattanó, 5 blokk, 13/14 mezőnyből) is domináns teljesítményt nyújtott, úgyhogy az is belefért, hogy Carmelo Anthony nem lépett pályára. A harmadik negyedtől kezdve már ők irányították a mérkőzést, a Pacers és a Rockets szétszedése után így a nyugati listavezető otthonában is győzni tudtak – még mindig két meccsre vannak a playofftól, de ezzel a Lillarddal nem nagyon lehet belőni, hogy mire lehetnek képesek...

Nehéz pillanatok. Most először lépett pályára Kobe Bryant halála óta a Lakers, az arany-lilák pedig most sem voltak még ideális állapotban, a meccset többen is vörös szemekkel kezdték a megemlékezés után és itt-ott látható volt, hogy fejben nincsenek ott teljesen: már a nagyszünetig eladtak 13 labdát, nem játszottak jól. Ezt megtetézte Lillard továbbra is hihetetlen formája és a harmadik negyedben már olyan hátrányba kerültek, ahonnan nehéz volt visszajönni és bár Anthony Davis (37 pont, 15 lepattanó, 6 gólpassz, 5 blokk) parádésan játszott, de ezúttal gyengébbnek bizonyultak ellenfelüknél – LeBron James 22 ponttal, 8 lepattanóval és 10 gólpasszal zárt, Kyle Kuzma 17 pontot és 15 lepattanót tett hozzá, de a többiek nem nőttek fel a feladathoz ezen az estén. Frank Vogel vezetőedző annyit mondott, hogy természetesen nem akartak kikapni, de a klub mostani helyzete túlnő a kosárlabdán – a munkára kell koncentrálniuk és azzal kell kezelniük a lelküket, de ez nem megy egyik napról a másikra.

A Lakers legjobb dobói: Davis 37/9, James 22/9, Kuzma 17
A Trail Blazers legjobb dobói: Lillard 48/21, Whiteside 30, McCollum 19/6

NBA, ALAPSZAKASZ
Detroit Pistons–Toronto Raptors 92–105
Brooklyn Nets–Chicago Bulls 133–118
Houston Rockets–Dallas Mavericks 128–121
New Orleans Pelicans–Memphis Grizzlies 139–111
Milwaukee Bucks–Denver Nuggets 115–127
Phoenix Suns–Oklahoma City Thunder 107-111
Los Angeles Lakers–Portland Trail Blazers 119–127

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik