A WASPS lett Európa legjobbja, a Tigrisek árnyékai voltak önmaguknak

A két együttes három hete játszott utoljára egymással. Akkor a Leicester sokkal erősebbnek bizonyult. Csakhogy azóta ők lejátszottak egy angol bajnoki döntőt, a londoniak pedig készülődtek.A WASPS játékterve érdekes módon arra épült, hogy a Leicestert éppen a legerősebb csapatrészben, a tolongásban verik meg.A kezdőrúgás utána Darazsak valósággal rávetették magukat ellenfelükre. Kérlelhetetlen keménységgel léptek fel, tisztán érezhető volt: fájdalmat akartak okozni ellenfelüknek, hogy ne tudjanak játszani. A londoniak minden csomagot és nyitott tolongást uraltak, mélyfogásaik pedig rendkívül vadak voltak.A Leicestert meglepte, hogy ugyanazt a taktikát használják ellene, mint amit ő használt egy héttel korábban a Gloucester ellen. Játékuk védekező volt, szinte nem támadtak és hibát hibára halmoztak.

Az első célt a kilencedik percben kapták egy bedobásból Reddan volt eredményes. A feszültség egy pofozkodásban nyilvánult meg, amiben a két csapat négy válogatott játékosa vett részt. A félidőben 13-9-cel fordultak a csapatok.

A második játékrészben a Tigrisek játéka összeszedettebb volt, ám a WASPS őrizte mezőfölényét. Sikeresen blokkolták a Leicester nagy ászát, a szamoai óriást, Alesana Tuilagit és a másik veszélyes szélsőt a fiji Seru Rabenit.

Önbizalmuk akkora volt, hogy az ötvenedik percben lecserélték a csapatkapitányt, a tolongás motorját, Lawrence Dallagliot is! Helyére James Haskell érkezett. A tolongás-játékos a vége előtt tíz perccel egy hatvan méteres sprintet is levágott, és csaknem célt szerzett.

„Mindenki arról beszélt, hogy a Leicester játékosai milyen jók, erősek. Micsoda formában vannak és milyen sikeres szezon áll mögöttük - mondta a WASPS kapitánya Lawrence Dallaglio a mérkőzés után, majd hozzátette. - Csakhogy minket inspirált az esélytelenség. Tudtuk, hogy ha sikerül nyomás alá helyeznünk a Tigriseket, ami csak keveseknek sikerül, és úgy védekezünk, ahogy tudunk, akkor kemény meccs lesz. Ma minden játékos fantasztikusan teljesített. Mi is, az ellenfél is! Büszkék vagyunk hogy a legrangosabb meccsen megvertük őket!"

„A triplázás hatalmas fegyvertény lett volna - nyilatkozta a Leciester edzője, Pat Howard -, csakhogy lélekben feladtuk, ezért magunknak köszönhetjük a vereséget. Ennek ellenére roppant büszke vagyok a csapatomra!"

A győzelem azt jelenti, hogy a WASPS a legutóbbi hat alkalommal, amikor döntőben lépett pályára Twickenhamben mindig nyert.