Aranyos csapat az aranycsapat (Fotó: MTI/Kovács Anikó)

 

„Ez életem legszebb napja, egyszerűen hihetetlen – kezdte Decker Ádám. – Évek óta keményen dolgozunk, Montenegró és Horvátország ellen is nehéz meccset játszottunk, az utolsó napok nagyon nehezek voltak számunkra. Nem tudom elhinni, hogy világbajnokok vagyunk, talán holnapra már fel tudom fogni.”

„Nagyon boldogok vagyunk. Remek, hogy ismét átélhetem ezt az érzést, tíz évvel azután, hogy itt nyertünk. Új csapatunk van, hatalmas dolog, hogy ezt véghez vittük" – mondta Madaras Norbert. 

„Nem tudom leírni ezt az érzést. A világbajnokság vízilabdadöntőjétől elvárható, hogy szoros legyen, nem lepődtem meg, hogy többször is döntetlen volt az állás. De a csapat és a kapitány is tudta, hogy mit kell tennünk” – vélekedett Gór-Nagy Miklós.

„A döntő faktor a világbajnokságon a csapatszellem volt: új csapat, új edző, és nyerni akartunk. A vízilabda nemzeti sport Magyarországon, az emberek mindig eredményeket akarnak – és a magyar vízilabdának nagyszerű múltja van. A következő évben rengeteg nyomás lesz a csapaton a budapesti Európa-bajnokságon, de az a következő célunk” – nyilatkozta a nemzetközi szövetség honlapjának Benedek Tibor szövetségi kapitány.

Szasa Misics talán jobban örült volna a bronzéremnek. „Nagyon fájdalmas érzés ez most. De ilyen a sport, vannak felvillanyozó csúcspontjai és ijesztő mélypontjai. Ez az, amiért érdemes nézni ezt a játékot. Talán a bronzérem jobb lett volna, mert akkor győzelemmel búcsúzol, míg az ezüstérem vereséget jelent" – mondta a montenegrói játékos.

„Nehéz most bármit is mondani, hiszen veszítettünk, de az egyéni elismerés miatt boldog vagyok. Az elért eredmény önbizalmat ad nekünk a továbbiakban. Ez a második hely sokkal többet jelent számunkra, mint egy egyszerű ezüstérmet” – fogalmazott a torna álomcsapatába is beválasztott Alekszandar Ivovics.

„Gratulálok a magyaroknak! Nekünk boldognak kell lennünk, egy ilyen kis országnak az európai óriások ellen helytállni nagyon jó teljesítmény. Örülnünk kéne az ezüstnek, de most még nehéz” – mondta Nikola Janovics. 

„Megvolt az esélyünk, hogy megszerezzük történelmünk első aranyérmét, de nem jött össze, ám ez nem jelenti, hogy később se sikerülne. Rosszul kezdtünk, végig futottunk az eredmény után, és az utolsó pillanatokban még a szerencsével is hadilábon álltunk” – boncolgatta a vereség okait Ranko Perovics, a montenegrói válogatott szövetségi kapitánya.

ÍGY LÁTTÁK A MAGYAR JÁTÉKOSOK A DÖNTŐT