Manhercz Krisztián: Egyelőre az út elején vagyunk
Az ismert mondás szerint minden jó, ha a vége jó – ezzel szemben a bukaresti világkupa-selejtezőn éppen a vége nem volt jó, minden más viszont igen. Férfi vízilabda-válogatottunk kétszer két nap leforgása alatt ízelítőt adott az élmezőnynek a fiatalos, lendületes, vagány játékból: a spanyolok elleni győzelemmel kezdtünk, a franciák ellen lerendeztük a „mumuskérdést”, majd a negyeddöntőben a grúzokat, az elődöntőben a görögöket vertük meg tükörsimán.
És ez nem amolyan barokkos túlzás, aki látta, tanúsíthatja, a szinte komplett görög válogatottnak esélye sem volt az olimpikont csak „nyomokban tartalmazó” magyarral szemben. Ilyen előzmények után alighanem megbocsátható, hogy a továbbjutás szempontjából már tét nélküli döntőben nem az igazi arcát mutatta Varga Zsolt együttese, amely nagy különbséggel kapott ki a spanyoloktól, de hát a vereségekből lehet a legtöbbet tanulni. A megfiatalított együttes ugyanis a fejlődés útját járja, a bukaresti torna ebből a szempontból is elérte a célját.
„Az előző hat nap tükrében már mindenki mást várt az utolsó bukaresti mérkőzésünktől, mint a selejtező előtt – mondta Manhercz Krisztián, aki csapatkapitányként vezérszerepet vállalt. – Megmutattuk, milyen teljesítményre vagyunk képesek, ha odafigyelünk a védekezésre, elöl pedig türelmesen játszunk, viszont arra is láttunk példát, hogy mi történik, amikor megakadunk. Ahogy a görögök elleni tízgólos győzelmet, a döntő első három negyedében kidomborodó különbséget sem tartom reálisnak – az összképpel elégedettek lehetünk. Egyénileg és csapatként is tudtunk építkezni a bukaresti szereplésünkből, remélhetőleg hosszú távon érmeket kovácsolunk a tapasztalatokból.”
Mivel férfiválogatottunk a legjobb hat között végzett a divízió 1-es selejtezőtornán, részt vehet a vk-sorozat nyolcas döntőjében, amelyet április közepén rendeznek meg Montenegróban – a mezőnyben a legjobbak mellett két divízió 2-es csapattal. Aztán jöhet a klubidény hajrája, majd kezdődhet a felkészülés a szingapúri világbajnokságra, de addig még bőven van teendő.
„A fejlődés hosszú folyamat, semmi sem fekete vagy fehér – hangsúlyozta a 27 éves Manhercz. – Vannak olyan elemei a játéknak, amelyek már nagyon jól működnek, de akadnak olyanok is, amelyeken rengeteget kell dolgoznunk. Egyelőre az út elején vagyunk, a következő állomás a világkupadöntő, addig sok mindenben szeretnénk előrelépni.”
A hozzáállásra tehát nem lehet panasz, Bukarestben a játékra és az eredményességre sem lehetett – csak így tovább!
| Szép íve volt a tornának, mérkőzésről mérkőzésre fejlődtünk, és bár a döntő nem úgy sikerült, ahogyan terveztük, az ilyen találkozókból sokat tanulhatunk. Nagyon sok rutint kell még szerezni ahhoz, hogy később a nagy tornákon döntőket nyerjünk, de összességében elégedett vagyok, mert úgy utaztunk Bukarestbe, hogy szeretnénk négy közé kerülni. |
| A világkupa április 11. és 13. között Montenegróban sorra kerülő szuperdöntőjében a mieink Hollandiával találkoznak a negyeddöntőben. A rivális a németekhez hasonlóan divízió 2-es selejtezőjéből jutott tovább, a többi résztvevő a bukaresti kvalifikációs tornán harcolta ki a részvétel jogát. Az olimpiai ezüstérmes horvátok nehéz ágra kerültek azzal, hogy a selejtezőben nem jutottak a négy közé, rögtön a házigazda elleni rangadóval kezdenek. Érdekesség, hogy az olimpiai bajnok Szerbia és a párizsi bronzérmes Egyesült Államok sem jutott be a nyolcas döntőbe, de hozzá kell tenni, hogy a szerbek nagyon fiatal csapattal vettek részt a selejtezőn. A negyeddöntő párosítása: Spanyolország–Németország, Montenegró–Horvátország, Görögország–Japán, MAGYARORSZÁG–Hollandia |
Nagyon sima vereség a spanyoloktól a vízilabda-vk-selejtező döntőjében
Fürdésre várva – Ballai Attila publicisztikája
Hollandia lesz a mieink ellenfele a női póló Eb döntőjében
