Szülés után – Deák Zsigmond jegyzete

Bár van három gyerekem, a szülés utáni depressziót még nem éltem meg, s vélhetően nem is fogom, ellentétben a tejfakasztás utáni macskajajjal. A feleségemnél sem emlékszem hasonlóra, ettől még a gyermek világra hozásának fájdalmasan csodálatos élménye neki és nőtársainak marad a hitbizománya, huszonegyedik századi genderkedés ide vagy oda. Ez igaz a depresszió e válfajára is, amikor a szülés utáni napokban hirtelen hangulatváltozás következhet be az édesanyáknál. Mindez amiatt van, hogy két hormon „helyet cserél”: a terhesség alatti kiegyensúlyozottságot biztosító ösztrogén helyét a tejtermeléshez szükséges prolaktin veszi át. Ráadásul az anyuka számára nem a pihenés, hanem a baba ellátása következik, s a nyakába szakadó felelősség szülés utáni, napokig, hetekig tartó depresszióhoz vezethet.

Nem vagyok tisztában a saját ösztrogén- és prolaktinszintem aktuális változásaival – csak azt tudom, hogy a férfiakban is megtalálhatók ezek a hormonok –, ettől még depressziós tüneteken kaptam magam: hiányzik a vizes világbajnokság! Megszültük – mondhatnám, építőkkel, szervezőkkel, résztvevőkkel, szurkolókkal együtt, nekünk, a Nemzeti Sportnak pedig a Formula–1-es Magyar Nagydíjjal, az EYOF-fal, a különböző futball- és egyéb eseményekkel kombinálva ez jelentette 2017 legsűrűbb, legkeményebb, de egyben legszebb hetét. S fogadok, most sokan merednek maguk elé hozzám hasonlóan, s próbálják kitölteni a vb hiánya okozta űrt. Bizonyára közöttük van az a kedélyes úriember is, akivel a Batthyány téren találkoztam az óriástorony-ugrás női döntője alatt, s miközben tűzött a fejünkre a nap, ő vidáman mondogatta a húsz méter magasból lezúduló hölgyeket és a csodás budapesti panorámát figyelve, a tömeg közepén: „Aki itt van, rossz ember nem lehet!”

Már csak az a kérdés, hogy aki nem volt ott testben és lélekben sem, az rossz-e. Én mindenesetre őszintén sajnálom őket, hiszen megfosztották magukat egy hatalmas közösségi élménytől, sok, könnyesen örömteli pillanattól, mert attól bizonyára nem termelődött bennük több boldogsághormon (endorfin a neve), hogy a kákán is a csomót keresték. Folyamatos depresszió, szülés nélkül – ezen nincs mit irigyelni.

Mi viszont a világra jött gyermeket nevelgetjük becsülettel, a szívünk szavára hallgatva.