„A húszéveseket meghazudtoló lendülettel élt és dolgozott. Állandóan tanult, alkotott, fordított, könyvet írt, együtt lélegzett a sportág történéseivel” – olvasható a nekrológban, amelyben a MÚSZ kitér rá, hogy a vele, Novák Ilonával, Novák Évával és Szőke Katalinnal felálló 4x100 méteres gyorsúszó váltó ötkarikás aranyérmet nyert 1952-ben Helsinkiben, egyéniben ugyanitt 100 m gyorson harmadik lett.
A válogatottban 1944-től 1956-ig szerepelt. A staféta tagjaként az 1948-as londoni olimpián ötödik, az 1956-os melbourne-i játékokon hetedik helyet szerzett. 1954-ben Európa-bajnok volt a gyorsváltóval, 100 m gyorson ezüstérmesként zárt. A főiskolai világbajnokságokon összesen tizenkét aranyérmet nyert. 1950 és 1954 között háromszor volt tagja világcsúcsot úszó magyar váltónak. Egyéniben tizenkétszer érdemelt ki magyar bajnoki címet.
1955-ben orvosi oklevelet, 1975-ben filozófiatanári, 2000-ben jogi diplomát szerzett. 1961-től a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), 1973-tól a Magyar Úszószövetség elnökségének tagja, 1977-től az európai úszószövetség (LEN) technikai bizottságának magyarországi képviselője, egy időben alelnöke volt. 1989-től a MOB orvosi bizottságának tagjaként tevékenykedett.
Versenybíróként részt vett az 1988-as szöuli olimpián. 1990-ben a MÚSZ alelnöke lett. 1994-ben a Magyar Köztársaság sportdíját, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg.
Temes Juditot a Magyar Úszószövetség saját halottjának tekinti.
