Tokió 2020: sírás, nevetés, büszkeség és küzdelem – a magyar bírók történetei

KRASZNAI BENCEKRASZNAI BENCE
Vágólapra másolva!
2021.09.27. 09:32
Miként történhet meg olimpián az, hogy a bíró a saját tanítványa sorsáról is dönt? Hogyan lehet kezelni azt a helyzetet, amikor a sógorral kell versenyezni a kijutásért? Milyen érzés lehet 42 év után először találkozni azzal, akivel azóta rendszeresen tartottad a kapcsolatot? A tokiói játékokon érdekelt magyar bírók történeteiből mindez kiderül.

Semmi kétség, a versenyzőkhöz hasonlóan a bírók pályafutásában is az olimpia jelenti a csúcsot. Aligha gondolnánk, egyes sportágakban mennyire szigorú válogatási elvek alapján döntenek arról, hogy a legkiválóbb sportolók sorsáról biztosan a legjobb szakemberek határozzanak. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sportigazgatója, az 1988-as öttusacsapat tagjaként Szöulban ötkarikás aranyérmes Fábián László amondó, hatalmas presztízzsel jár, ha bármely sportágban bíró is képviseli a magyar színeket.

Tokióban a magyar technikai stábot tizenkilencen erősítették: kilencen bíróként, öten versenyigazgatóként dolgoztak, öten pedig a viadalok lebonyolításában segédkeztek.

„Nagy öröm, hogy a korábbi évekhez képest ezúttal több versenyigazgatónk volt, és a bírói küldöttségünk létszámára sem panaszkodhatunk. A MOB őket is a csapat tagjainak tekinti, természetesen felszerelést is biztosított nekik” – így Fábián László.

Havasi Viktor (balról), Fridrich Annamária, Fridrich Katalin és Gosztonyi Balázs – a hölgyek ikertestvérek, a férfiak pedig a férjeik (Fotó: MJSZ)
Havasi Viktor (balról), Fridrich Annamária, Fridrich Katalin és Gosztonyi Balázs – a hölgyek ikertestvérek, a férfiak pedig a férjeik (Fotó: MJSZ)
CSELGÁNCS
Több száz dzsúdóbíró dolgozik a nemzetközi porondon, de csak tizennégy lehetett ott a japán fővárosban. A szakembereket az ötkarikás ciklus utolsó két – jelen esetben, a halasztás miatt három – évében az összes nemzetközi versenyen pontozták, és ennek alapján kialakult az a rangsor, amely alapján a legjobbak utazhattak.

CSALÁDBAN MARADT

Havasiné Fridrich Annamária a második olimpiáján szerepelt, és ő az első olyan magyar női bíró, aki a játékok cselgáncsversenyén dolgozott; 2016-ban Rio de Janeiróban. Brazíliába ráadásul úgy harcolta ki a részvételt – egyedüli nőként –, hogy előtte 16 évig egyetlen magyar szakember sem jutott ki.

Megkérdeztük tőle, ott szeretne-e lenni a 2024-es párizsi olimpián is, ám erre mosolyogva felelt nemmel. Érthető okból:

„Nem szeretnék a többi magyar bíró útjában állni – magyarázza Havasiné Fridrich Annamária. – Rajtam kívül az ikertestvérem, Fridrich Katalin, a férje, Gosztonyi Balázs és az én férjem, Havasi Viktor a legjobb idehaza. El lehet képzelni, miről szól nálunk a családi összejövetel... Egyébként sokáig azt hittem, hogy ezúttal Balázs jut ki, pár tizedponttal előttem állt, végül fordult a kocka. Nagyon remélem, hogy Párizsba már ő utazhat!”

Természetesen sportdiplomáciai szempontból sem utolsó, hogy az olimpián volt magyar bíró: „Hátrányból így biztos, hogy nem indul egy versenyzőnk sem. Nem mondom, hogy előnyből igen, de legalább objektíven tekintenek rájuk.”

A magyar válogatott egy érmet nyert, a világbajnoki ezüstérmes Tóth Krisztián a dobogó harmadik fokára állt a 90 kilogrammosok mezőnyében.

„Távolságot tartva figyeltük a bronzmeccset Csősz Imrével, aki a verseny technikai lebonyolításában segédkezett. Persze, ilyenkor vissza kellene fognunk magunkat, de a szívünk magyar... Sosem felejtem el, amikor Krisztián a helyosztón legyőzte az orosz Mihajl Igolnyikovot, mi örömünkben egymás nyakába ugrottunk, és könnyek között vártuk a sportolót.”

Deutsch-Lazsányi Erika büszke arra, hogy hiba nélkül dolgozott Tokióban (Forrás: Deutsch-Lazsányi Erika)
Deutsch-Lazsányi Erika büszke arra, hogy hiba nélkül dolgozott Tokióban (Forrás: Deutsch-Lazsányi Erika)
RITMIKUS GIMNASZTIKA
A nemzetközi szövetség a 2017-es, 2018-as és 2019-es világversenyeken (vb és vk) nyújtott teljesítményük alapján rangsorba állította a bírókat, emellett figyelembe vette a Rio de Janeiró-i játékok utáni vizsgán elért eredményt is, majd a két adatot górcső alá vetve kihirdette a 12 fős tokiói küldöttséget.

NEM VICC: A TANÍTVÁNYÁT IS PONTOZTA

Ritmikus gimnasztikában a riói olimpia után nemcsak a versenyzők, hanem a bírók kiválasztását érintő szigorú szabályzatot is módosították. A nemzetközi szövetség a korábbi olimpiai ciklusokkal ellentétben Tokióban arra törekedett, hogy érdekeltségtől függetlenül a világ legjobb bírói döntsenek az olimpiai helyezésekről. Ez a helyzet azonban érdekes szituációt teremtett: Deutsch-Lazsányi Erika tanítványának, a végül huszadik helyen záró Pigniczki Fanninak is adott pontokat Japánban, hiszen a művészi panel bírója volt.

De hogy lehet ez?

„A 2019-es világbajnokságot követően bírói felkérést kaptam az olimpiára, ami természetesen nagy megtiszteltetés volt. Fanni szintén ezen a 2019-es világbajnokságon került nagyon közel a kvalifikációhoz, így azonnal felvetődött a kérdés, mi lesz, ha a versenyzőnk kvótát szerez? Nem lesz-e összeférhetetlenség? A hivatalos válaszlevél gyorsan érkezett, és megerősítették, hogy a versenyzők és a bírók kvalifikációs rendszerét már évekkel ezelőtt elfogadták, amely kizárólagosan az érintettek teljesítményére összpontosít – nem feltételez szakmaiatlanságot vagy érdekeltségekkel való visszaélést. Büszke vagyok arra, hogy végül a tokiói olimpián hiba nélkül dolgoztam a lengyel kollégámmal, barátommal Hania Narloch-kal.

Meglepő eredmények születtek: a hétszeres világbajnoki ezüst- és ötszörös bronzérmes izraeli Linoj Asram ezúttal 0.150 ponttal jobbnak bizonyult a tizennégyszeres vb-aranyérmes orosz Dina Averinánál, ráadásul a nagy esélyes oroszoknak az együttes kéziszercsapat döntőjében sem jött össze a győzelem, mivel ott a bolgárok nyertek.

„Az orosz szurkolók többek között a bírói pontozást okolták, de szó sem lehetett csalásról, lényegében óránként elmondták nekünk, hogy mi vagyunk a világ legjobb bírói, annyi a feladatunk, hogy a tudásunk legjavát nyújtva alkalmazzuk a szabálykönyvet. Éreztük a feladatunk súlyát, tisztában voltunk azzal, hogy a sportolók sorsáért vagyunk felelősek, és alázattal cipeltük az ezzel járó terhet.”

Pál Szabolcs életében először dolgozott olimpián (Fotó: Martin Gábor)
Pál Szabolcs életében először dolgozott olimpián (Fotó: Martin Gábor)
BIRKÓZÁS
Már a 2019-es nur-szultani világbajnokság előtt szűkítették a Tokióra esélyes birkózóbírók körét: 95 olimpiai kategóriás jelöltből csupán 64-et hívtak meg a kazahsztáni eseményre. Az európai mérkőzésvezetőknek ezután kötelező volt dolgozniuk a 2020-as római Eb-n, valamint két kvalifikációs versenyen. Az olimpia halasztása miatt az idén ott kellett lenniük egy kontinens- és a világkvalifikációs viadalon – ezeken a megméretéseken szelektáltak a nemzetközi szövetség illetékesei, akik végül kialakították a negyvenhárom fős ötkarikás névsort.

MEGKÖNNYEZTE LŐRINCZ TAMÁS GYŐZELMÉT

A magyar birkózók fantasztikusan szerepeltek a japán fővárosban, hiszen egy-egy arany- és ezüstérmet, valamint két ötödik helyet ünnepeltek. Lőrincz Tamás sokunknak felejthetetlen pillanatokat okozott a kötöttfogású 77 kilogrammosok között, hiszen négy Európa-bajnoki és egy világbajnoki cím után, valamint a 2012-es londoni olimpián nyert ezüstérmét követően, pályafutása utolsó mérkőzésén felért a csúcsra, olimpiai bajnok lett Tokióban. A hazai sportági szövetség (MBSZ) ügyvezető alelnöke, Bacsa Péter – aki egyébként a birkózóverseny igazgatójaként dolgozott az eseményen – a szervezet honlapjának úgy fogalmazott, a bírók mindössze két sportolót ünnepeltek állva tapsolva: a negyedik olimpiai bajnoki címét szerző, s ezzel sporttörténelmet író kötöttfogású nehézsúlyú kubait, Mijaín López Núnezt és Lőrincz Tamást.

Ezt az információt megerősítette a magyar bíró, Pál Szabolcs is, aki életében először szerepelt a legnívósabb multisporteseményen.

„Tényleg nagyon megható volt látni a sikerét; férfiasan bevallom, elsírtam magam. De nemcsak én, hanem az olasz színeket képviselő kollégám, Dózsa Edit is. A bírók egyébként ugyanúgy megbeszélik egymással az adott nap eseményeit, és gratulálunk a másiknak, ha a hazájának a versenyzője nyer, ez ezúttal sem volt másképp” – mesélte Pál Szabolcs.

Lőrincz Tamás élete első Európa-bajnoki címét 2006-ban, Moszkvában nyerte, a döntőben azt az orosz Szergej Kovalenkót győzte le, aki Tokióban is ott volt bíróként. Az MBSZ bíróbizottságának elnöke szerint „Igazán szenzációs lett volna, ha ő vezeti Tamás döntőjét!”

Kalmár Zsuzsanna Katalinnak érdekes élményben volt része (Forrás: Kalmár Zsuzsanna Katalin)
Kalmár Zsuzsanna Katalinnak érdekes élményben volt része (Forrás: Kalmár Zsuzsanna Katalin)
TORNA
A négyéves olimpiai ciklus alatt a bírók munkáját is végig értékelik. Tokióba csak azok a szakemberek utazhattak, akik az úgynevezett excellent kategóriába tartoznak, azaz folyamatosan kilencven és száz százalék közötti teljesítményi mutatót értek el. A megszokott módon szerenként két bíró adott nehézségi pontokat, öten pedig a technikai értékelésért feleltek.

ÉRTHETŐ, SIMONE BILES MIÉRT DÖNTÖTT ÚGY, AHOGY...

A magyar női tornászválogatott korábbi szövetségi kapitánya, Kalmár Zsuzsanna Katalin már 2012-ben, Londonban is jelen volt bíróként az olimpián. Elismeri, a pandémia okán elrendelt fertőzésmegelőzési protokoll miatt egészen más volt a mostani esemény hangulata, mint a kilenc évvel ezelőttié. A nézők hiányától és a szigorú szabályoktól eltekintve egyébként jól érezte magát a szakember, aki nem mellesleg kiváló, ötvenszeres válogatott tornász volt: 1979-ben épp Tokióban rendezték a világkupát, amelyen korláton a harmadik helyen zárt. Az egyik japán férfi a rajongójává vált, és most, 42 évvel később találkoztak először egymással.

„Gyakran küldött origamikat, és sok évig leveleztünk egymással. Aztán egy időre megszakadt a kapcsolat. Viszont amikor a Facebook népszerű lett, ismét megkeresett. Aztán most megtudta, hogy ott leszek Tokióban, megkérdezte, találkozunk-e. A lobbiban végül összefuthattunk, nagyon izgult, angolul sem beszélt jól, de összességében örülök annak, hogy egyszer, negyvenkét év után láthattam.”

Az egész világsajtót foglalkoztatta a hír, miszerint a Rióban négy aranyérmet szerző 19-szeres világbajnok tornász, Simone Biles mentális problémákra hivatkozva több számtól is visszalépett Tokióban.

„Szakmailag teljesen érthető a döntése – véli Kalmár. – Nem depresszióról vagy pszichés összeomlásról volt szó. Olyan mentális problémája adódott, amely nagyon veszélyes: az egyik ugrása közben elrontotta a tervezett mozdulatot, és egész egyszerűen megzavarodott. Mindenki sokat vár tőle, olyan nehéz elemeket csinál, amilyeneket a férfiak között is csak kevesen, így különösen vigyáznia kell magára. Ez nem játék, bele is halhat. Most kicsit vissza kell mennie az alapokhoz, apránként, akár sportpszichológus segítségével újra fel kell építenie magát.”

Böröcz Bence akcióban (Fotó: World Sailing/Sailing Energy)
Böröcz Bence akcióban (Fotó: World Sailing/Sailing Energy)
VITORLÁZÁS
Különösen ügyelnek arra, hogy nagyjából azonos számú férfi és női bíró kapjon lehetőséget az olimpián. Mindezt úgy, hogy kor és földrajzi elhelyezkedés szerint egyaránt igazságos legyen a delegáltak létszáma. Háromszázharminc nemzetközi bíróból – a világversenyeken nyújtott teljesítményük alapján – választották ki a 29 fős tokiói küldöttséget, az érintettek 25 országból érkeztek.

VISSZATÉRT A KOLLÉGIUMI „FEELING”

Böröcz Bence a 2014-es nandzsingi ifjúsági olimpián, valamint a 2016-os Rio de Janeiró-i paralimpián belekóstolhatott, milyen bíráskodni az ötkarikás játékok vitorlázóversenyein. Hatalmas elismerésnek tartja, hogy ott lehetett a japán fővárosban, hiszen olyan országból választották ki, amelynek nincs tengere.

Azt is elmondta, a koronavírus-járvány miatt meghozott fertőzésmegelőzési szabályok egészen szürreális helyzeteket idéztek elő:

„Április vége óta három videokonferencián vettünk részt annak érdekében, hogy tökéltesen felkészüljünk a Tokióban alkalmazott protokollra. Ám ettől függetlenül is meglepő volt, mennyire korlátozottak a lehetőségeink: végig csak a hotel és a kikötő között mozoghattunk. Így a közösségi élmények is furcsák voltak: egymás szobájába jártunk át, márpedig ez a kollégiumi éveimre emlékeztetett, szinte ugyanazt a »feelinget« éltem át. Arról nem is beszélve, hogy a bevásárláshoz az Amazont, vacsorarendelésre pedig az Uber Eats-et használtuk. Érdekes, a bírói csapatban a megszokottnál végül sokkal erősebb lett a kialakult összhang.”

Böröcz Bencének pozitív élmény marad a tokiói, és ehhez nagyban hozzájárult Berecz Zsombor remeklése; ezüstérmet nyert a finn hajóosztályban.

„Sajnos nem tudtam odamenni, és vele együtt átélni a siker örömét, hiszen a futamok végén mindig számos feladattal, hosszú értékelésekkel kell foglalkoznunk. A rendkívül szoros befutóját azonban soha nem felejtem el, az olimpia egyik legizgalmasabb pillanata volt, nem lehetett tudni, végül milyen színű érem kerül a nyakába. Teljesen libabőrös voltam.”

Kun György (jobbról) már öt-hat meccsnek is örült volna, végül nyolcat vezethetett (Forrás: Kun György)
Kun György (jobbról) már öt-hat meccsnek is örült volna, végül nyolcat vezethetett (Forrás: Kun György)
VÍZILABDA
A kvótát szerzett összes ország egy játékvezetőt delegálhatott Tokióba. De nem a hazai, hanem a nemzetközi szövetség döntötte el, ki érkezik – csakis olyan szakemberekre eshetett a választás, akiknek van világversenyen szerzett tapasztalata.

A VÁRAKOZÁSON FELÜL TELJESÍTETT

Kun György életében először fújhatott sípot olimpián, ám a kiutazás előtt kicsit szkeptikus volt, csak akkor hitte el, hogy most már tényleg semmi nem gátolhatja meg a tokiói szereplését, amikor megérkezett a szállodába...

„Úgy vágtam neki a játékoknak, hogy öt-hat meccset szeretnék vezetni, ehhez képest nyolcat kaptam, amivel nagyon elégedett vagyok. Természetesen sikerként élem meg a történteket, játékvezetőként is az olimpia a csúcs, és büszke vagyok arra, hogy a hazámat képviselhettem. Próbáltam a maximumot nyújtani, és szerintem összességében jól dolgoztam. Különösen örülök annak, hogy a férfi és a női mezőnyben egyaránt bronzérmet nyertünk, ebben a sportban a magyarok egyedüliként érték el azt a bravúrt, hogy mindkét nem versenyén dobogóra álltak.”

3X3-AS KOSÁRLABDÁBAN JÁTÉKVEZETŐNK, MŰUGRÁSBAN ÉS TRIATLONBAN BÍRÓNK DOLGOZOTT TOKIÓBAN
Az olimpiák történetének első 3x3-as kosárlabda-mérkőzését magyar játékvezető, Tóth Cecília vezette: a találkozón az oroszok 21–18-ra legyőzték a házigazda Japánt. Tóth egyébként a női döntőben is szerephez jutott. Nem mellesleg több mint négy évtized után ő az első magyar játékvezető, aki olimpián képviselte Magyarországot – az 1980-as moszkvai játékokon (amelyen a női válogatott negyedik lett) Cziffra Mihály működött közre.

Műugrásban is volt magyar bíró, Székffy Nóra személyében. A szakemberről a számos olimpián műugróbíróként résztvevő Kelemen Ildikó 2020-ban így nyilatkozott a muugras.hu-nak: „A FINA műugró technikai bizottságánaktagjaként ma már nem bíráskodhatok, hiszenmi ellenőrizzük a versenybírók tevékenységét,jelöljük őket a világversenyekre és abíróképzést is mi végezzük. Annak nagyonörülök, hogy még »aktív« koromban sikerültmegtalálni az utódomat, Székffy Nórát, akirészt vett az idei kvangdzsui világbajnokságonés kijelölték a tokiói olimpiára is.”

A triatlonverseny zsűrijében Varga Béla dolgozott. A MOB az idén márciusban megjelent cikkében arról ír, hogy Varga a mongol Biamba Caganbatar helyett utazhatott Japán fővárosába – a mongol a paralimpiával összefüggésben kapott feladatára hivatkozva mondott le a lehetőségről.

TOKIÓ 2020, A MAGYAR TECHNIKAI STÁB
3x3-as kosárlabda:
Tóth Cecília (játékvezető).
Birkózás:
Bacsa Péter (versenyigazgató), Pál Szabolcs (bíró).
Cselgáncs: Havasiné Fridrich Annamária (bíró), Csősz Imre (versenytechnikai felelős).
Evezés: Szántó Éva (versenyigazgató).
Kajak-kenu: Weixl Mónika (versenytechnikai felelős).
Kerékpár: Tam Csilla (versenytechnikai felelős).
Kézilabda: Soós Balázs (versenytechnikai felelős).
Műugrás: Székffy Nóra (bíró).
Öttusa: Kulcsár Ágnes (versenyigazgató), Varga Tamás (versenyigazgató).
Ritmikus gimnasztika: Deutsch-Lazsányi Erika (bíró).
Torna: Kalmár Zsuzsanna Katalin (bíró).
Triatlon: Márkus Gergely (versenyigazgató), Varga Béla (bíró).
Vitorlázás: Böröcz Bence (bíró), Fluck Benedek (versenyirodai munkatárs).
Vívás: Szetey András (versenytechnikai felelős).
Vízilabda: Kun György (játékvezető).
A MOB csapatkönyve alapján

A technikai küldöttek számának változása
2008, Peking: bíró (17), versenyigazgató (2), technikai felelős (12)
2012, London: bíró (19), technikai felelős (5)
2016, Rio de Janeiro: bíró (17), versenyigazgató (2), technikai felelős (2)
2020, Tokió: bíró (9), versenyigazgató (5), technikai felelős (5)
A MOB csapatkönyvei alapján.

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik