Képes Sport
CSILLAG PÉTER
CSILLAG PÉTER
2021.04.03 12:27 Frissítve: 2021.04.06 14:55

Marakodó testvérek: baszk derbi dönt a 2020-as Spanyol Kupa sorsáról – 2021-ben

Szilárd nemzeti elkötelezettség és öntudatos baszk identitás jellemzi a 2020-as Király-kupa-döntő szombaton egymásnak feszülő két résztvevőjét, a Real Sociedadot és az Athletic Bilbaót – a bilbaói csapat a járványhelyzet furcsa hozományaként két héttel később a 2021-es kupadöntőjét vívja.

1976. december 5.: Inaxio Kortabarria és José Ángel Iribar bevonulása az ikurrinával (Fotó: Wikipedia)


Futballtörténeti abszurdnak lehetünk tanúi Spanyolországban, ahol a koronavírus-járvány okozta kuszaság következtében két héten belül két Király-kupa-döntőt rendeznek, ráadásul mindkétszer az Athletic Bilbao részvételével: az eddig hivatalosan nyolc spanyol bajnoki címet és 23 kupagyőzelmet jegyző bilbaói csapat április 3-án a 2020 tavaszáról elhalasztott, Real Sociedad elleni kupadöntőjét játssza le Sevillában, április 17-én pedig következik ugyanott a Barcelona elleni, papíron is 2021-es kupa fináléja. Ami az első, szombati összecsapást illeti, a nemzetiségi és területi hagyományokat tekintve rendkívül sokszínű spanyolországi futballtérképet ismerők tudják, elválaszthatatlan kapocs fűzi össze, ugyanakkor feloldhatatlan ellentét feszíti a Bilbaót és a Real Sociedadot, az Euskal Derbia, vagyis a baszk derbi két résztvevőjét.

„Isten csak egy tökéletes csapatot teremtett, a többit megtöltötte külföldiekkel”
  – idézik időről időre a mondást az Athletic Bilbao makacsul védett baszk nemzeti karakteréről, amelynek fő megnyilvánulásaként a csapat szigorúan környékbeli (vagy baszk származású, illetve baszkföldi nevelésű) játékosokat szerepeltet. A labdarúgás terén vadul burjánzó szabadpiac korában, a gombamód szaporodó mini-világválogatottak versenyében már-már aszketikusnak ható önkorlátozás láthatóan nem jelent számottevő hátrányt: a Real Madrid és a Barcelona mellett az Athletic Bilbao a harmadik spanyolországi klub, amely az országos bajnokság 1929-es életre hívása óta sohasem esett ki az első ligából, az idei spanyol Szuperkupa-siker, a 2009-es, 2012-es és 2015-ös Király-kupa-döntő, valamint a 2012-es Európa-liga-ezüstérem pedig azt mutatja, a kétezres években is őrzi versenyképességét a helyi kötődéseit nem lazító egyesület. Bírálói gyakran vetik szemére diszkriminatívnak értékelt átigazolási politikáját, Bilbaóban azonban más szemüvegen át látják a jelenséget, sokkal inkább a helyi lehetőségek kiaknázásaként, a baszk hagyományok ápolásaként értékelik – amint kiolvasható az athletic-club.eus hivatalos honlapon közzétett bemutatkozó szövegből is.

VENDÉGSÉGBEN OTTHON?
 Drónnal pályára repített tiltakozó zászló zavarta meg március 20-án az Athletic Bilbao–Eibar (1–1) spanyol bajnoki mérkőzést, az üzenet a nyári Európa-bajnokság bilbaói mérkőzésrendezését ellenezte. A tervek szerint a nyáron Spanyolország Svédország, Lengyelország és Szlovákia elleni csoportmérkőzésének, valamint egy nyolcaddöntőnek otthont adó San Mamés Stadion különleges helyszínnek számít, hiszen a baszk futballfellegvárban 1967 óta nem rendeztek spanyol válogatott mérkőzést (ellenben a FIFA által el nem ismert baszk válogatott többször pályára lépett itt).

 
„Intézményként az Athletic Bilbao és szurkolói közössége szilárdan hisz a futballból és a XXI. századi sportból kivesző értékekben. Az Athletic Club büszkén képviseli egyedi felfogását, amely a labdarúgás világában példa nélküli. Eszméjét teljességgel tükrözi az akadémián nevelkedett játékosok támogatása. Az Athletic Club Bilbaóban, a Baszkföldhöz tartozó Bizkaia tartomány központjában működik. A klub sportfilozófiáját vezérlő elv, hogy a klub csak olyan játékosokat küld pályára, akik a saját akadémiáján vagy Baszkföld más utánpótlás-nevelő műhelyében nevelkedtek, esetleg Baszkföldről származnak.”


Mondják, a környéken született gyerekek már csecsemőkorukban Bilbao-rugdalózót viselnek, környezetük minden leheletével azt sugallja, hogy a futballban álmukat az Athletic mezében valósíthatják meg. A vonzó arculat és kecsegtető szakmai lehetőség mellett azonban az anyagi szempont is lényeges, a régió legtehetősebb klubjaként a Bilbao viszonylag könnyen „lefölözheti” a környékbeli vetélytársaknál kiemelkedő tehetségeket.

Inigo Martínez az Athletic Bilbaóban és a Real Sociedadban is játszott (fotók: AFP)


„A Real Sociedadnál időnként bosszúsak az Athletic Bilbao elszívóereje miatt, de nincs mit tenniük
– idézte Andoni Goikoetxeát, a San Sebastián-i és a bilbaói csapatban egyaránt megforduló egykori középpályást a bleacherreport.com cikke. – Esetenként úgy próbálják ezt kivédeni, hogy játékosaik szerződésébe foglalnak egy »anti-Bilbao« záradékot, vagyis egy kitételt, amely tiltja, hogy a rivális klubhoz igazoljanak.”

Adminisztratív eszközökkel azonban nehéz fékezni a folyamatot, amint azt Lorenzo Juarros García – mindkét oldalon éles megütközést keltő – 300 millió pesetás 1989-es Bilbaóba igazolása óta is jó néhány példa bizonyítja. Miután 1995-ben az Athletic elszipkázta a Real Sociedad 17 éves tehetségét, Joseba Etxeberriát, a spanyol futballkultúráról Morbo címen könyvet megjelentető Phil Ball szerint elszabadult a pokol: „Az Etxeberria-átigazolás majdnem polgárháborúba torkollott. Amikor először visszatért ellenfélként a Real Sociedad stadionjába, az Anoetába, a szurkolók vizespalackokkal dobálták meg. A klub 100 ezer peseta büntetést volt kénytelen kifizetni a történtek miatt.”

A Real Sociedad első sikere: az 1909-es Király-kupa elnyerése


Szélsőséges érzelmeket váltott ki Inigo Martínez 2018-as váltása, és utóbb az Athletic Bilbaóba szerződő középhátvédnek még a nyomát is el kívánta tüntetni a Real Sociedad: sajátos szurkolói akció keretében megígérte, a csalódott drukkerek a klub boltjában Martínez feliratú mezüket ingyen becserélhetik egy méltóbb darabra.

„Ez nem hasonlítható a Celtic–Rangers vagy a Barcelona–Real Madrid viszályhoz, a baszkok azok baszkok  – hívta fel a figyelmet a több mint húsz éve San Sebastiánban élő brit szerző. – Ez egészséges vetélkedés. Manapság nincsenek erőszakos összecsapások a szurkolók között, de volt idő, amikor a Real Sociedad drukkerei úgy érzékelték, az Athletic Bilbao szurkolói fölényeskednek velük. Ha megnézzük a két klub canteráját, vagyis utánpótlás-akadémiáját, a Real Sociedad jóval több első osztályú baszk játékost nevelt ki az elmúlt tíz évben, mint az Athletic. Ha lehet ilyet mondani, baszkságot tekintve San Sebastián jóval hagyománytisztelőbb város Bilbaónál: emitt nyugodtan köszönhetsz baszkul, ha bemész a henteshez vagy a pékhez, ott ez nem természetes. San Sebastián ezen felül politikailag is szélsőségesebb. A Real Sociedad a baloldali nacionalizmus fellegvárának számít, az Athletic Bilbao inkább a jobboldalinak.”

 MAGYAR EDZŐ BASZKFÖLDÖN
A szombati Király-kupa-döntő párosítása fényében érdekes felidézni a magyar edző alakját, aki éppen a Real Sociedad kispadjáról ült át az Athletic Bilbaóéra. Ahogyan a Sporthírlap 1926. június 15-i száma hírül adta: „Hertzka Lipót, az MTK volt balszélsője, Spanyolországban trénereskedik s legutóbb két évig a Royal Sociedad San Sebastian csapatával foglalkozott. Most elhagyva régi helyét, a tízszeres spanyol bajnok Bilbaóhoz szerződött s ősztől kezdve annak a csapatát fogja trenírozni.”
A később Santiago Bernabéu elnök hívására a Real Madridhoz igazoló és a fővárosi klubbal története első, 1932-es spanyol bajnoki címét megnyerő (majd Portugáliában a Benficával is háromszoros bajnok) tréner 1926 szilveszterén még a bilbaói csapat edzőjeként fogadta honfitársait, a Hungária Bilbaóba érkező játékosait. A magyar együttes cifra kalandjairól Senkey Imre Nemzeti Sportnak küldött, december 31-i jelentésében olvashatunk.
„Fáradtan, kimerülve érkeztünk Bilbaóba, ahol a Hotel Aranában szálltunk meg. Ez nagyon kedves kis családi panzió, ahol vacsora után a tulajdonos meginvitált bennünket egy kis szilveszteri murira. Nem tudta azonban sehogy sem megérteni, hogy alig-alig ittunk az asztalunkra küldött finomabbnál finomabb borokból és pezsgőből. De hát a kötelesség az első s holnap, holnapután nehéz meccseink vannak. Víg zongora- és hegedűszó mellett vártuk meg az újévet, azután pedig szobánk erkélyéről néztük a spanyolok vigadását. Ami itt az utcákon véghez ment, az szinte leírhatatlan. Csoportokba verődve, fáklyákkal vonultak fel kurjongatva, jazz-banddel az emberek, itt ilyenkor mindenki részeg, még a kis gyerekek is támolyogtak az utcákon. Mindenkinek a kezében egy-két üveg ital s olyan őrületes zajt, rumlit vittek véghez, hogy lehetetlen volt tőlük elaludni. Valóságos karnevált rendeztek. Ilyen éjszakák után ma mindennek mondható a csapat, csak fittnek nem. Az a jó, hogy a pálya a szakadó havasesőtől úgyis hasznavehetetlen, tehát fel sem fog tűnni, hogy mit játszunk össze.”
Azért csak feltűnt: a dupla párharcban először kiütéses, 6:1-es vereséget szenvedett a csapat, majd 2:2-es döntetlennel szépített.

Kevesen tudják, hogy a Bilbao következetes játékospolitikája éppen egy 1911-es, Real Sociedad elleni kupapárharc elmérgesedett viszálya nyomán kristályosodott ki, a baszk szomszédok tiltakoztak a bilbaóiaknál játszó brit és madridi vendégjátékosok szerepeltetése miatt, a vita spanyol futballszövetségi szabályozást és bilbaói bezárkózást szült. Nem mellesleg a Real Sociedad is évtizedeken át hagyományosan követte a nemzetiségi elvet, pontosan 1989-ig, amikor a Liverpooltól igazolt ír csatár, John Aldridge érkezésével elkezdődött az enyhe lazítás időszaka.

Az Athletic Bilbao 1910-es Copa del Rey-győztes csapata

A baszk identitás képviselete az 1898-ban alapított Athletic Bilbao és az 1909-ben létrehozott, kétszeres bajnok és kétszeres kupagyőztes Real Sociedad életét, törekvéseit egyaránt meghatározta, akár a határok feszegetésével is. Máig emlegetett nemzeti hőstett az 1976. december 5-i Real Sociedad–Athletic Bilbao bajnoki mérkőzésen látott baszk zászlólobogtatás, amelynek ötletgazdája állítólag Jose Antonio de la Hoz Uranga, a San Sebastián-i csapat játékosa volt, akit 1987-ben vétkesnek találtak egy ETA által szervezett emberrablásban és nyolc év börtönre ítéltek. De mi történt azon a téli derbin, a Real Sociedad 5–0-s győzelme előtt, csaknem egy évvel Franco tábornok halála után? A mezek közé rejtve becsempészett zászló történetét Andoni Goikoetxea, a „bilbaói hentesként” emlegetett baszk hátvéd idézte fel évekkel később.

„Franco alatt törvény tiltotta az ikurrina, vagyis a baszk zászló használatát, épp ezért feszültség és idegesség lett rajtunk úrrá a mérkőzés előtt. Az ikurrinát a két csapat kapitánya, José Ángel Iribar, az Athletic és Inaxio Kortabarria, a Real Sociedad játékosa vitte ki a pályára, a két csapat kivonulásakor. Rendőrök is voltak ott, és senki sem tudhatta, miként reagálnak a látványra. Szerencsére semmi sem történt. Ez volt az első alkalom, hogy az ikurrinát nyilvános eseményen elővették. A diktatúra még nem ért véget, de legalább a baszk zászlót meg lehetett mutatni, és ez biztató tapasztalat volt. Iribar és Kortabarria, a zászlót kifeszítő két kapitány bátorsága mindenkit lenyűgözött.”

A NEMZETI SPORT SZOMBATI MELLÉKLETEKÉNT MEGJELENŐ KÉPES SPORT FRISS, ÁPRILIS 3-I SZÁMÁBÓL AJÁNLJUK:
KÉZILABDA: Szöllősi-Zácsik Szandra előbb az önbizalmát, aztán a válogatottbeli helyét szerezte vissza
SOROZAT: Lothar Matthäus és az edzői szárnypróbálgatások
PANORÁMA: Kovács Katalin nyári kajak-kenu táborról álmodott, akadémiai rendszer vált belőle
SPORTKÖNYVTÁR: Kloppról és Hajósról – olvasnivaló a Képes Sport ajánlásával
MINDENT BELE: Németh Ágnestől Puskás Ferencig: magyarok a Hírességek Csarnokában
TÖRTÉNELEM: Amikor az Oscar-díjas Lukács Béla Hollywoodba vitte az 1932-es olimpia magyar résztvevőit…
HOSSZÚ KÁVÉ: Jeszenszky Zsolt – politikai hobbista futócipőben


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. április 3-i lapszámában jelent meg.)

SPANYOL KIRÁLY-KUPA
A 2019–2020-AS KIÍRÁS DÖNTŐJE
21.30:
Real Sociedad–Athletic Bilbao (Tv: Sport1) – élőben az NSO-n!

 

2021.07.18 10:15:49

Spanyol labdarúgás BACSKAI JÁNOS

NYÁRI ÁTIGAZOLÁSOK, 2021 Nem kamu a hír, Saúl Níguez elhagyja az Atléticót, Simeone már megvette utódát, és micsoda tervei vannak még!

2021.07.12 11:23:35

Spanyol labdarúgás BACSKAI JÁNOS

NYÁRI ÁTIGAZOLÁSOK, 2021. Kevés pénzből is ügyesen erősített a Barcelona, de Messiért sok játékost kell még eladnia.

2021.07.06 21:42:50

Spanyol labdarúgás B. D. K.

A meseszép 23 éves norvég válogatott játékost a Wolfsburgtól szerződtették a katalánok.

2021.06.17 22:07:44

Spanyol labdarúgás SOMOGYI ZSOLT

NS-VÉLEMÉNY. Nem 180 percet játszott a spanyol válogatottban, hanem 180 mérkőzést!

2021.05.22 17:41:24

Spanyol labdarúgás BACSKAI JÁNOS

A hazaiak cserejátékosa aztán a 90. percben ziccert rontott, amivel elvette az aranyérmet a Real Madridtól.