SMAHULYA ÁDÁM 2022.06.24 23:14 Frissítve: 2022.06.25 22:09

Hős, ellenség, legenda – Smahulya Ádám publicisztikája

 

Gareth Bale április 9-én, a Getafe ellen 2–0-ra megnyert mérkőzésen lépett pályára utoljára a Real Madridban. A 74. percben állt be, a szurkolók szinte minden labdaérintésénél hangosan fütyültek – ő pedig csak mosolygott az egészen. Így búcsúzott a Santiago Bernabéu Stadion közönségétől az utóbbi évtized egyik meghatározó madridi futballistája. Merthogy vitathatatlanul az. Az Atlético Madrid ellen hosszabbításban eldőlő 2014-es BL-döntőben Sergio Ramos egyenlítése után ő szerezte meg a kulcsfontosságú vezető gólt, a Liverpool elleni 2018-as fináléban pedig duplázott, ollózós gólja a BL-döntők történetének egyik legszebb találata. Szintén örökké emlékezetes pillanat, amikor a 2014-es Király-kupa-finálé 85. percében úgy szerzett szintén győzelmet és trófeát érő gólt, hogy az oldalvonalon kívül körbefutotta a Barcelona védőjét, Marc Bartrát. Azaz két BL-diadalban volt kulcsszerepe, és egy fontos rangadón bohócot csinált a rivális katalánok akkoriban nagy tehetségnek tartott játékosából. Talán nem túl merész kijelentés, hogy nélküle aligha nyert volna 2014 és 2018 között négy Bajnokok Ligáját a Real Madrid. Ez már önmagában elég lenne ahhoz, hogy örökre a klub legendái között emlegessék, van, akinek feleennyiért szobor jár a klubház előtt. Hős lehetett volna, mégis alig várták, hogy végre elmenjen.

A legutóbbi két idényben már kis túlzással jobban utálták Bale-t a drukkerek, mint a Barcelona vagy az Atlético bármelyik játékosát, és az újságírók is ott rúgtak bele, ahol csak tudtak. A képességei ellenére egyébként sohasem számított közönségkedvencnek Madridban, igaz, már az érkezésekor sem volt könnyű helyzetben. Kilenc évvel ezelőtt, 2013 nyarán százmillió fontot fizettek érte a Tottenhamnek, ezzel akkoriban ő volt minden idők legdrágább futballistája, sőt, Eden Hazard-ral holtversenyben a mai napig ő a királyiak történetének legdrágábban szerződtetett labdarúgója. Ez pedig hatalmas teherként nehezedett rá, amit tetézett, hogy nagyon sokszor volt sérült, és sok gesztusa arra utalt, hogy – a válogatottal ellentétben – a klub egyáltalán nem fontos neki. A Real Madrid nem volt több neki egyszerű munkahelynél. Erre utalt egyebek mellett az is, hogy az idén sérülésre, egészen pontosan hátfájdalmakra hivatkozva el sem ment ünnepelni a csapattal a bajnoki cím elhódítása után, korábban pedig többször már a lefújás előtt távozott a meccsekről. Ha úgy tetszik, a kritikusai szerint ő a volt a klasszikus zsoldos megtestesítője, ám önmagában ezt még talán elnézték volna neki a drukkerek. Nyilvánvalóan az sem jelentett neki előnyt, hogy a hírek szerint sohasem tudott beilleszkedni, jó tíz év alatt sem tanult meg spanyolul, társaival sem találta meg a közös hangot, és a csapatépítő programok helyett inkább golfozni járt. Persze a zsenik között sok a különc, a furcsa figura, ő azonban valóban többször tiszteletlen volt a Real Madriddal szemben. Márpedig az ilyesmit arrafelé senkinek sem bocsátják meg.

A fő bűne az volt, hogy amikor 2019 novemberében a Magyarország ellen 2–0-ra megnyert Eb-selejtező után Wales kijutott a kontinenstornára, olyan zászlóval ünnepelt, amelyen a következő felirat volt olvasható: „Wales, golf, Madrid – ebben a sorrendben!” Ezt már nehéz volt megmagyarázni, örök sebet ejtett ezzel a madridi lelkeken. Nem véletlen, hogy a klubhoz nyíltan kötődő újságíró, az As-nál dolgozó Tomás Roncero ez év márciusban a következő címet adta a jegyzetének: „Bale, menj, most – ebben a sorrendben.” Írásában utalt arra, hogy a walesi szélső sérülésre hivatkozva kihagyta a Barcelona ellen 4–0-ra elveszített el Clásicót, majd négy nappal később duplázott az Ausztria ellen 2–1-re megnyert vb-pótselejtező rájátszásában. Tomás Roncero szerint Bale csak nevetett a madridi szurkolókon és a klubon, miközben a legutóbbi idényében nettó tizenhatmillió euró volt az éves fizetése. Nem mellékesen gúnyosan „Gales Bale”-nek, azaz walesi Bale-nek (Wales spanyol neve Gales) nevezte a 32 éves támadót.

A helyzetén tovább rontott, hogy ügynöke, Jona­than Barnett korábban gusztustalannak nevezte a madridi drukkerek viselkedését, hozzátéve, hogy egyáltalán nem érdekli őt a szurkolók véleménye. Azt is többször hangsúlyozta, hogy Bale sohasem kapta meg a neki járó tiszteletet Madridban, de mondott olyat is, hogy a szurkolóknak a walesi szélső lábnyomát kellene csókolgatniuk. Ezek a megnyilvánulások sem segítettek a csatár elfogadásában. Tegyük hozzá, több forrás szerint az újságírók már évekkel ezelőtt kipécézték maguknak Bale-t, szándékosan rossz színben tüntették fel, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy elforduljanak tőle a szurkolók. Nehéz kideríteni, mi az igazság.

Az As másik újságírója, Santiago Segurola már 2017-ben, évekkel a zászlós incidens előtt azt mondta, hogy Bale legnagyobb problémája, hogy a brit játékosok többségéhez hasonlóan nem tudott beilleszkedni, nem tetszett neki a latin életmód, mivel a britek nehezen barátkoznak meg a déli klímával, a szokásokkal, az ételekkel, a nyelvvel. Véleménye szerint ez évtizedek óta tartó kulturális probléma, ezért van az, hogy kevés brit futballista tudott hosszú távon maradandót alkotni Spanyolországban vagy éppen Olaszországban. Példaként hozza David Beckhamet, aki szintén nem tanult meg spanyolul, holott évekig volt a királyiak futballistája. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy Beckham ennek ellenére tökéletesen beilleszkedett a sztárokkal teletűzdelt együttesbe, Bale viszont semmiféle erőfeszítést nem tett azért, hogy valódi csapattaggá váljon. Mindig is kívülálló maradt az öltözőben.

Így, négy év elteltével egyébként érdekes olvasni, hogy Segurola már akkor ezt írta: sokkal jobban kedveli Karim Benzemát, mert a francia alázatosabb, intelligensebb, jobban érti a játékot, és jobban kijön a többiekkel. Pedig ekkor még kevesen gondolták volna, hogy a klasszikus BBC (Bale, Benzema, Cristiano Ronaldo) hármasból 2022-re már csak a francia marad Madridban, sőt ő lesz a La Liga és a BL gólkirálya, na meg az Aranylabda idei első számú várományosa.

A rend kedvéért tegyük hozzá, hogy Bale – állítása szerint – megérteti magát spanyolul, az újságírók csak azért támadták őt folyamatosan a nyelvtudásával, mert nem volt hajlandó szóba állni velük. Nehéz megítélni, kinek van igaza, ám ebből is kiderül, hogy aligha a nyelv okozta a legnagyobb problémát. Ezek után már az is kisebb meglepetést keltett, hogy a távozása után a Twitter-oldalán közzétett üzenetben a lehető legudvariasabb módon búcsúzott, köszönetet mondott csapattársai­nak, edzőinek, a stábnak, a szurkolóknak és Florentino Pérez elnöknek az utóbbi kilenc évért.

Hogy hol folytatja? A hírek szerint mindenképpen topligában, mivel Wales 1958 után először kvalifikálta magát a világbajnokságra, ő pedig szeretne minél jobb formában pályára lépni a katari tornán. Ha a walesiek nem nyerték volna meg az Ukrajna elleni pótselejtezőt, Bale vagy gyengébb bajnokságba igazolt volna, vagy befejezte volna a profi pályafutását – így viszont törheti a fejét, hogy melyik klubot válassza. Ajánlat állítólag van bőven. Adná magát, hogy visszatérjen a Premier League-be, miután 2006 és 2007 között a Southamptonban játszott, 2007-től 2013-ig pedig a Tottenhamben, sőt a 2020–2021-es idényben kölcsönben visszatért a londoniakhoz. Felröppent a hír, hogy a másodosztályú Cardiffal is tárgyal. A spanyol sajtóban június elején megjelent, hogy a Getaféba szerződhet, mert a felesége mindenképp Spanyolországban maradna. Ezt a pletykát azonban kérdés nélkül cáfolta, amikor a válogatott sajtótájékoztatóján nevetve annyit mondott, hogy még nem döntötte el, hova igazol, de biztos nem megy a Getaféba. A nyár egyik izgalmas kérdése tehát, hogy akkor hova; a példája minden­esetre nekem elsősorban azt bizonyítja, hogy a Real Madrid szintű nagy klubokban önmagában nem elég, ha valaki klasszis futballista, és fontos meccseket dönt el. Ennél több kell, sőt talán önmagában nem is ez a klubikonok legfőbb ismérve. A távozása után egyébként a Marcában megjelent egy írás, amely azt a kérdést feszegeti, hogy Gareth Bale vajon a Real Madrid klublegendája-e, vagy sem. Lelövöm a poént, a cikk szerzője szerint igen. Sőt, ő azon a véleményen van, hogy ha Florentino Pérez a megszerzése előtt egy kristálygömbben látja a jövőt a sok problémával, akkor is szerződteti. Úgyhogy talán az ABC nevű lap fogalmazta meg a legfrappánsabban a lényeget, amikor Bale búcsúja után ezt írta: „Hős, ellenség, legenda. Ebben a sorrendben.”

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

2022.08.09 13:13:43

Spanyol labdarúgás BACSKAI JÁNOS

NYÁRI TRANSZFERSOROZAT. A Gabriel Jesusról is lemaradó Ancelotti elégedett a jelenlegi kerettel, de ha Ceballos és Asensio távozik...

2022.07.31 11:18:53

Spanyol labdarúgás BACSKAI JÁNOS

NYÁRI TRANSZFERSOROZAT. Reguilón közel a visszatéréshez, két középső védőt keresnek még – de a topjátékosok topbért kérnek Monchitól.

2022.07.18 09:42:01

Spanyol labdarúgás L. PAP ISTVÁN

1962 – Puskás Ferenc góljaival nyert spanyol kupát a Real Madrid.

2022.07.15 22:11:22

Spanyol labdarúgás MONCZ ATTILA

ALAPVONAL. Ilyenkor mit lehet tenni? Az egyik út természetesen az, hogy a meghúzzák a nadrágszíjat, vállalják az ezzel járó nagy fájdalmat és lemondanak a nagy költésekről. Csakhogy Laporta azt mondta, költés nélkül nincs jövő, ezzel együtt nincs pénz, így egy sokkal kockázatosabb ösvényre lépett rá.

2022.07.13 01:56:58

Spanyol labdarúgás MURÁNYI DOMONKOS

A 18 éves sportoló mostanáig két sportágat is versenyszerűen űzött – döntenie kellett.