„Kevesen tudják, hogy a mai sikerek megalapozásában olyan kiváló magyar játékosoknak is kulcsszerepük volt, mint a »gólgyáros« Kubala László, a »rongylábú« Czibor Zoltán és az »aranyfejű« Kocsis Sándor vagy az itthon elfeledett Berkessy Elemér és Plattkó Ferenc – olvasható a Magyarok a Barcáért című filmtrilógia szinopszisában. – Sorozatunk első epizódjában a Barcelona évszázados történelmének hajnalával foglalkozunk. Plattkó Ferenc 1923 és 1930 között volt a katalán klub kapusa, de kivándorlása előtt a magyar közönség kedvencének számított. Kubala László 1950-ben, regénybe illő kalandok után került a csapathoz, ahol rövidesen a Barca első számú csillaga lett. Az 1956-os forradalom a magyar futball történetét is örökre megváltoztatta. Az Aranycsapat legendás játékosai közül néhányan külföldre távoztak: míg Puskás a Real Madridhoz, a balszélső Czibor Zoltán és a jobbösszekötő Kocsis Sándor a Barcelonához szerződött. Czibor, akit Spanyolországban csak őrült bohóc néven emlegettek, hamar a spanyol közönség kedvencévé vált, míg a visszafogott, elegáns Kocsist néhány hét után legendás fejesei tették Katalónia-szerte híressé.”
Kiderül az is, hogy a spanyol iskolákban egy kapusról szóló vers a kötelező tananyag része, Európa legnagyobb stadionja előtt pedig egy magyar labdarúgó két méter magas szobra fogadja a látogatót.
„Több mint öt éve spanyol producer kollégám úgy beszélt egy magyarról, hogy közben könnybe lábadt a szeme, és a legnagyobb katalán hősökhöz hasonlította őt – Kubala Lászlóról volt szó – mondta Kocsis Tibor rendező. – Jó volt magyar stáb tagjaként dolgozni a Camp Nouban, érezni a szeretetet és a segítőkészséget. Amikor bemutatkoztam, hogy »Kokszisz« mindenkinek ismerősen csengett a nevem. Megtiszteltetésnek vettem, hogy Josep Lluís Núnez úr, aki huszonöt éven át volt a Barcelona elnöke, és már régóta nem ad senkinek interjút, velünk, egykori magyar barátai miatt, kivételt tett.”
Raphinha döntött, a Barcelona legyőzte az Osasunát
