A Kontavill-Szentes pólósai az elmúlt évi, majdnem gyászosra sikeredett szereplés után komoly erőfeszítésekkel igyekeznek visszatérni a nemesebb hagyományokhoz.

Mindegy milyen eseményre utazik az aktuális pólócsapat, az elvárás minimum az aranyérem. Sőt, ha lehetne, tán még több. Ezen a nyáron ifiválogatottjaink a kívánalmaknak megfelelően haladtak is rendesen a maguk tornáin.

Piciny változás a tervekhez képest: maradt ugyan vasasos kapus a magyar háló előtt, de nem Kósz Zoltán, hanem Németh Zsolt. Olimpiai bajnokunk ugyanis csak a partig merészkedett: e szomorú tényen kívül azonban minden a meghatározott mederben zajlott.

Ami jó hír: végre ismét teljes létszámban készült a férfiválogatott. Ami érdekes: a Világliga-döntőre készül a csapat, mely eseményt ugyebár New Yorkban rendezik, ahol mostanság villany híján kaotikus állapotok uralkodnak.

Annak ellenére, hogy egy nemrégiben született megállapodás szerint tétmeccsen nem dirigálhat olyan nemzetiségű bíró, akinek országa még érdekelt az adott körben, az oroszok elleni nyolcaddöntőn szerb-montenegrói sípmester állt a parton, midőn a mieink vízbe szálltak. Godova Gábor csapata nem törődött sem a bíróval, sem a többi külső körülménnyel, és a harcos mérkőzésen bejutott a legjobb négy közé.

Hosszas huzavona után végül beadja nevezését az OB I-be a Szent István Egyetem együttese. Annak ellenére is, hogy tudja, az első osztály jelentős anyagi teherrel jár.

Mondhatni, a ráadás következik most szombaton. Mert habár már véget ért a felnőtt-strandvízilabda-bajnokság, ezen a víkenden sem maradunk vízparti szórakozás nélkül.

Szerdán Fodor Rajmund, Molnár Tamás és Steinmetz Barna hiányzott az edzésről, őket a Sportkórházban vizsgálták, miután mindhármukat ágynak döntötte a láz.

Tavasszal azon fáradozott, hogy visszahozza Újpestre Benedek Tibort. Erről továbbra sem tett le Csapó Gábor, csak most a Fradi színeiben próbálkozik.

Nagy volt a jövés-menés ezen a nyáron a Népliget árnyas fái alatt. Legelébb érkezett egy masszív szponzor, aztán egy új edző és sok-sok játékos. Persze, a keret nem lett nagyobb, olyanok is akadtak, akik továbbálltak a zöldektől. Ezen távozók közé tartozik Hosnyánszky Norbert és Katonás Gergő is, habár a friss ferencvárosi tréner, Csapó Gábor igényt tartott volna rájuk.

Nohát akkor az idén még egyszer, utoljára. Reggel kilenc, a szerek árnyékában. Valahogy mégsem tetszik nyűgnek. A Világliga finalistái közül alighanem csak a mieink vannak ezzel így.

Enyhe késéssel, úgy fél tizenkettő tájban kezdte meg címvédő hadjáratát a kétszeres bajnok Avanglion. Ezen műveletnek első szenvedő alanya a BVSC volt, hiszen a "napszemüvegesek egy laza, kétszettes meccsel már el is foglalták jól megérdemelt helyüket a döntőben.