Giuliano Sarti a Fiorentinában (1954–63) vált elismert labdarúgóvá: az ő nagyszerű teljesítménye is kellett ahhoz, hogy a „violák” megnyerjék történetük első bajnoki címét (1956), majd bejussanak a BEK-döntőbe (1957), továbbá Olasz Kupát (1961) és Kupagyőztesek Európa-kupáját (1961) nyerjenek.
A Firenzében nyújtottak jelentették az ajánlólevelet az Interbe igazolásához (1963). Egyik főszereplője lett a milánói fekete-kékek legendás korszakának: a Helenio Herrera edzette „Grande Interrel” két bajnoki címet nyert (1965, 1966), továbbá kétszer elhódította a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (1964, 1965) és az Interkontinentális Kupát (1964, 1965).
A pályafutása vége felé rövid ideig a Juventusban is védő Sarti nyolcszor lépett pályára az olasz válogatottban; első mérkőzését a mieink ellen játszotta 1959. november 29-én Firenzében (1–1).
Gyász: elhunyt az olasz válogatott korábbi kapusa
Gyász: elhunyt Hámori Jenő olimpiai bajnok kardvívó
